Szöveggyűjtemény

Gulyás Gergely kancelláriaminiszter szerint addig nem érdemes a státusztörvény hatásáról beszélni, amíg a törvénytervezetet be nem nyújtják a parlamentnek, hangzott el a kormányinfón. Pont akkor kéne beszélni a státusztörvényről, amíg nincs benyújtva. Pont most beszélünk róla, mert most kell beszélni róla, hogy ez a törvény az elfogadása esetén nem jelentene mást, mint a tanári szakma kivégzését. Úgy tűnik, a pártkormánynak beszélő,…

Váratlan interjút adott Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke a közszolgálatinak mondott M1-en. Az elmúlt napok tragikus eseményei láthatóan összezavarták a kormányzatot és a magát kormányzati szócsőként pozicionáló közszolgálati médiumokat, ahogy a KESMA alá tartozó többi médiumot is.

Végignéztem a Szabó Bence századossal készült interjút. Tulajdonképpen ezzel minden fontos dolgot elmondtam, amit el kell. Nézze meg más is.

2022-2023-ban a bejelentettnél is sokkal súlyosabb volt a környezetszennyezés a gödi Samsung-gyárban, derült ki pár napja a Telex jóvoltából. Olyan súlyos volt a helyzet, hogy még a titkosszolgálatokat is bevetették adatgyűjtésre. Bár mostanra elvben felszámolták a mérgezést, 3-4 éve a cég rengeteg dolgozóját tette ki mérgező, rákkeltő, sőt, potenciálisan halálos vegyi anyagok belélegzésének. Nem számított az sem, hogy ezek a…

Eredeti megjelenés időpontja: 2025. szeptember 20., helye: facebook. Birkás György írása. (Nádasi Balázzsal közösen írt sorozatunk páratlan sorszámú részeit én írom, de ez a befejező rész, ezért Balázs megjegyzéseit is olvashatjátok.) “Elég megnézni például a nemzetközi tanulói teljesítménymérések kutatási beszámolóit, mondjuk öt-tíz éve, és most. Korábban 100-200 oldalas, komoly szakmai beszámolók készültek, most jó, ha […]

Amiről viszont nem fogok írni, mint megoldási javaslat, az a mindkettőnk által rögzített alapvető probléma: a magyar iskolarendszer nem felhoz, nem kompenzál, nem segíti a társadalmi mobilitást — azaz, az egyre magasabb társadalmi … osztályokba (van jobb szó?) való belépés lehetőségét nem elősegíti, hanem pont, hogy afféle kapuőrként azt megakadályozza. Olyan szinten van leromolva az oktatási rendszer, akkora hátránnyal indít…

Az első részben matematikatanárként leírtam, szerintem mi a probléma a magyar nyelv és irodalom oktatásával, erre majd Nádasi Balázs magyartanár fog reflektálni, most viszont én reagálok Balázs 2. részben leírt gondolataira, mi a probléma a matematikaoktatással.

Korábban a magyarországi matematikatanítás a közoktatás egyik erőssége volt, melyet nem csak a nemzetközi felmérésekben rendre előkelő helyezések mutattak, hanem a számos matematika-diákolimpikon. (Mint maga Birkás Gyuri is, aki 1985-ben bronzérmet kapott. Az Akadémia későbbi elnöke, Lovász László három aranyérmet is nyert egy ezüstérme mellé négyéves gimnáziumi pályafutása alatt.)

A magyar diákok szövegértési teljesítménye évek óta elmarad a nemzetközi átlagtól. Az OECD PISA-felmérései szerint Magyarország átlag alatt teljesít, a magyar diákok 27%-a funkcionális analfabéta, vagyis tudnak ugyan írni és olvasni, de komoly nehézségeik vannak a szöveg megértésével. Magyarország nemcsak átlagban marad le, hanem kevés a kimagaslóan jó olvasó: a tanulóknak mindössze 6%-a éri el a legmagasabb szintet olvasásban (az…

Enrico Fermi a XX. század derekának egyik legnagyszerűbb kísérleti fizikusa volt. A fasiszta Olaszországból menekült az Egyesült Államokba (a fasiszta országok, mint Magyarország és Németország is, ebben, azaz, kiváló tudósok elüldözésében, nagyon jó volt, míg a világ demokráciái is kiválóak voltak szintén ugyanebben, kitűnő tudósok átvételében), ahol a Manhattan-program munkatársaként megépítette az első működő atomreaktort. A mostani leckében viszont a…

“Nos, doktor, akkor most mink van? Királyságunk vagy köztársaságunk?” “Köztársaságunk, ha meg tudjátok őrizni.” A párbeszéd Elizabeth Willing Powel és Benjamin Franklin között zajlott le, James McHenry feljegyzése szerint, 1787-ben, az amerikai alkotmány vitája során, amelyet Franklin “közel tökéletes”-nek nevezett, és amely elfogadásának szükségességéről meg akarta győzni a még tartózkodó alapító atyákat. Mint tudjuk, végül az Egyesült Államok a világ…

A tudomány és az autoritárius rendszerek közötti feszültség nem véletlen, a tudományos módszer alapvetően ellentmond a diktatúrák működési elvének. A tudomány bizonyítékokra épít, a fasizmus hitet követel, a tudomány kétségre és kritikára ösztönöz, az autorácia vak engedelmességet vár.

Két napja elkezdtünk egy új sorozatot, specifikusan a beszélgetőest témájához igazítva. Tegnapelőtt én írtam a fasizmus általános jellemzőiről, tegnap Gyuri írt a fasizmus gazdaságpolitikájáról és látszólagos hatékonyságáról, ma én jövök a fasizmus nyelvhasználatával, holnap Gyuri következik a fasizmus tudományellenességéről, holnapután pedig én fogom lezárni a sorozatot azzal, hogyan buknak meg a fasiszta rendszerek és mi magunk mit tehetünk ez ügyben.

Miért tűnik hatékonynak a diktatúra, és miért bukik meg mindig? A fasiszta rendszerek egyik makacs mítosza, hogy gazdaságilag hatékonyak. Hitler Németországa látszólag kiemelte az országot a gazdasági válságból, Mussolini Olaszországában állítólag pontosan jártak a vonatok, a Szovjetunió pedig agrárországból ipari nagyhatalommá vált. De mi áll e látszólagos sikerek mögött, és miért omlik össze végül minden autoritárius gazdasági csoda?

Szinte biztosan lesz 26-án Birkás “Matekleckék” Gyurival és velem beszélgetőest, a végtelen autokráciákról és tört demokráciákról, 17 óra 30-tól kifulladásig, valahol a budapesti Belvárosban. Egy-két napon belül végleges helyszínnel állunk elő. Minthogy a témába elég jól illik az amerikai fasizmus térnyerése, a beszélgetőestig hátralévő napokban ezzel is fogok foglalkozni. Na de mi is a fasizmus?

Olvasok egy posztot arról arról, amiben a posztoló (megrögzött libertáriánus) örömködik, hogy milyen sok a néző, tele vannak a stadionok. Ennek nyilván részben oka, hogy Németországban van az EB, és hát valljuk meg, szinte minden náció tízezres, sőt, százezres számban képviselteti magát abban az országban, akár csak simán vendégmunkásként, akár letelepedési engedély birtokában, akár úgy, hogy már ott született, kettős…

Mivel még nem ért véget a választás, így anélkül, hogy az eredményeket ismerném, mégis, mivel nem vagyok politikus, gond nélkül megírhatom már most azt, hogy mi fog utána következni. A nagy kérdések ugyanis le vannak tisztázva már most, pár apróság az, amin múlnak a dolgok.

Olvasom a Kard blogon, hogy Orbán Viktornak sikerült a Magyarország különböző pontjaira telepített akkumulátorüzemek ellen azzal tiltakozókat, hogy nincs elég víz, szokásos kocsmabölcsességeinek egyikével leteremtenie, mármint hogy, verbatim: ez “földszintes érv”. Mert szerinte víz az van, hisz folynak be a folyók meg esik is az eső.

Meg akartam nézni egy sima kis videót, erre bejött a magyar kormány hirdetése, hogy, idézem, verbatim: “Nekünk, magyaroknak, a szabadságot sosem adják ingyen, mindig meg kell küzdenünk érte”, miközben egy kis kínai kölcsönért cserébe kínai rendőrök járőrözhetnek Magyarországon, és ők is harcolnak a NATO és a svédek, az EU és Brüsszel, Soros és Gyurcsány, LMBTQAI+ és a genderek, továbbá a…

S van valami, ami a közeljövő EP- és önkoris választásával kapcsolatos, mégpedig, hogy ismét mindenki a Fidesz sikerét előre elkönyveli, a kérdés csak az, hogy sikerül-e megint 50% feletti eredményt elérni, vagy ezúttal “csak” 40% körüli siker lesz-e; illetve, hogy a bizonytalanok táborából van-e valaki, aki akár csak protestszavazatként is, de leszavaz az ellenzék régi (DK, Jobbik, LMP, Momentum, MSZP,…