Eredeti megjelenés időpontja: 2023. április 20., helye: hang.hu

Gulyás Gergely kancelláriaminiszter szerint addig nem érdemes a státusztörvény hatásáról beszélni, amíg a törvénytervezetet be nem nyújtják a parlamentnek, hangzott el a kormányinfón.
Pont akkor kéne beszélni a státusztörvényről, amíg nincs benyújtva. Pont most beszélünk róla, mert most kell beszélni róla, hogy ez a törvény az elfogadása esetén nem jelentene mást, mint a tanári szakma kivégzését. Úgy tűnik, a pártkormánynak beszélő, humanoid droidok kellenek, szoktunk ezzel viccelni, de a státusztörvény elfogadása után a tanár az tényleg csak egy beszélő humanoid droid lenne, nem más. Olyan, mintha azt akarnák, hogy mindannyian beszélő humanoid droidok legyünk. Mintha ők lennének a borg. A párhuzam valóságalapját az adja, hogy Gulyás miniszterék is azt hirdetik, minden ellenállás hasztalan.
Nos, az ellenállás sosem hasztalan, erkölcsi kötelesség, még ha borítékolhatóan hiábavaló is. Persze nem arról van szó, hogy mindig ellent kell állni csak azért, mert az a kormánytól jön. Ellenben nemcsak ebben az ügyben, hanem számos más hasonlóan nagy súlyú ügyben a mostani, mindenkiben ellenséget látó, paranoiás, komprádor moszkovita kormány valós egyeztetés nélkül, a szakmai párbeszédet felrúgva, erőből (a kétharmad az kétharmad) visz át előre is és utólag is megalapozatlannak tűnő döntéseket, és azt illetően sem lehet túl sok kétségünk, hogy a parlamenti vita sem lesz éppenséggel több hétig elhúzódó. Na de a mostani kormány célja nem a „kormányzás”, hanem a túlélés; filozófiájuk szerint minden egyes napot meg kell nyerni, akár a holnap kárára is. A népszerűségi adatok mutatják ennek a stratégiának a sikerességét; a népszámlálási adatok pedig a kudarcát, aminek oka mindig másvalaki, felelősséget sosem visel ott senki. Úgynevezett „polgári” kormányzás.
Visszatérve a konkrét problémára. Az oktatásügy csak azért nem dőlt még össze, mert nemcsak a tanárok száma fogy rohamosan, hanem a tanulóké is. A problémák olyannyira számosak és olyan mélyen gyökereznek, hogy komplett iparágak versenyképessége vagy akár termelőképessége van veszélyben emiatt. A magyar gyógyszeripar lassan nem fog találni biológusokat és kémikusokat, az orvosi és mérnöki szakmák utánpótlása ugyanúgy veszélyben van, mint minden értelmiségi szakma utánpótlása. Lassan a magyar gyerekeket szüleik már középiskolába is külföldre (érdekes módon nem keleti, hanem nyugati államokba) íratják, az, hogy egy erős középiskola végzős évfolyamának nagyobb része kezdi meg az Európai Unió államaiban az egyetemi tanulmányait, már annyira hétköznapi, hogy újsághír sem lesz belőle. Az elmúlt években 300 ezerrel lett kevesebb a magyar, úgy, hogy 400 ezret nem találtak, és az ő adataikat állami adatbázisokból pótolták. Feltehetően ez az alsó határa annak, hogy hány magyar van tartósan külföldön, olyanok, akik megszakították az országgal a maradék kapcsolatukat is. Legalább még feleannyi, azaz nagyjából 200 ezer lehet azok száma, akik tartósan külföldön vannak, de talán még visszajönnek valamikor. Talán.
Iratkozz fel a hírlevelemre is!
Az, hogy a szülők kiköltöznek külföldre, ma már nem csak a várható jobb fizetés vagy a várhatóan jobb életkörülmények miatt van. Sokak azért hagyják hátra az országot, mert nem látják a gyerekeik jövőjét, sőt, azt sem, hogy a gyerekeik normális oktatást kapnak az országhatáron belül. De miért is látnák? A magyar oktatásirányítás, azaz a magyar kormányzat az új státusztörvénnyel felkészült arra, hogy az oktatásban akkora méretű hiányok lesznek, hogy azt csak vezényléssel lehet orvosolni, vándortanárokkal, nyugdíjasok visszafoglalkoztatásával, tantárgyak, osztályok vagy iskolák összevonásával. Emiatt akadályoznák a felmondást – a törvény elfogadása esetén ha egy pedagógus úgy döntene, hogy felmond, mert jobb állást talált, hat hónapig kötelezhető lenne a további munkavégzésre, különben a helyére felvett kolléga fizetését neki kéne állnia. (Feltéve, ha fel tudnának venni a helyére valakit. Ha nem, akkor is fizetnie kéne…) A státusztörvény többi borzalmát le se írom, leírták már sokan mások korábban. Négyezer pedagógus máris jelezte, hogy a törvény bevezetése esetén felmond. Nem tudok én sem mást mondani nekik, mint amit Gandalf mond a társainak: „Fussatok, bolondok!”
Eközben, bár arról szól a hivatalos kormányzati kommunikáció, hogy 2025-re már bruttó 800 ezer lesz a tanári átlagbér, 2027-re pedig már bruttó átlag egymillió, a valóság az, hogy momentán nincs pénz a tanárok béremelésére, a kormány a sokat szidott Európai Uniótól várja azt a forrást, amiből emelni lehetne. Azaz a kormánynak sikerült addig formálnia saját képére a magyar költségvetést, hogy az alapfeladatok ellátására nem maradt saját forint. Orbán Viktor szerint pedig az az ország, amelyik nem képes magát finanszírozni, az pénzügyi értelemben nem létező ország. Köszönjük a beismerő szavakat, miniszterelnök úr!
Miért kéri a szerző, hogy támogasd?
A szerző egy felmondott tanár, aki sakkoktatásból, versenyszervezésből és támogatásokból él (elsősorban Patreonon, de kérésre MagnetBankos számlaszámot és Revolutos azonosítót is tud adni). Majdnem minden hónapja negatív gazdasági növekedéssel zárul. Nem mindegyik, de majdnem mindegyik, így meg előbb-utóbb elfogy a pénze. Az utóbbi évben azért szerencsére talpon maradt, ám most augusztusban nem nagyon lesz bevétele.
Mekkora támogast kér a szerző?
Szinte semekkorát. Havi 600-800 forintot vagy 1,5-2 eurót. Kéthetente egy gombóc fagyi, vagy havi egy gombóc, ha minőségi. Hetente 3-4 palack a MOHU-nak. Havi fél lángos.
Ez nem jelenti azt, hogy aki tudná támogatni a szerzőt mondjuk havi 5 euróval vagy havi 10 euróval, ne tehetné ezt meg. A szerző saját patreon-felületén 1,5 euróra állította be a legkisebb összegű támogatást, mert ennél alacsonyabbat a Patreon nem enged. 5 euró a magasszintű támogatás és 10 euró a csak-ha-milliomos-vagy-szintű támogatás.
Hogyan tudod támogatni a szerzőt?
Legegyszerűbb támogatási forma, ha feliratkozol erre az oldalra illetve a facebook-oldalra, majd rendszeresen megosztod a neked tetsző cikkeket, amiket a szerző ír, így olyanokhoz is eljuthatnak ezek a cikkek, akik eddig még nem hallottak a szerzőről és nem iratkoztak fel az oldalára. Hátha közöttük lesznek a következő támogatók!
A második legegyszerűbb támogatási forma, ha ennél direktebben meghívsz ismerősöket az oldalakra, tehát aktívan mások figyelmébe ajánlod a szerzőt. De ez még mindig ingyenes!
A pénzbeli támogatásnak három formája van: Patreon-on lehet támogatni a szerzőt, illetve közvetlenül Magyarországról forintban MagnetBankos számlára, külföldről euróban Revolutos számlára.
Lesz fizetős tartalom?
Nem, minden ingyen van továbbra is. Nincs előfizetés és nincs fizetős tartalom (így igazából az államnak sem szabadna áfát szednie be a Patreonos támogatói felkínálások után, hisz minden önkéntes adománynak számít, de a Patreon ezt nem tudja sajnos). A támogatók annyi előnyt élveznek, hogy bizonyos cikkeket megkapnak még megjelenés előtt, illetve velük szemben a szerző nagyfokú hálát érez.

Leave a Reply