-
A kriogén: a legnagyobb jégkorszak (717-660 millió évvel ezelőtt)
Olvass tovább: A kriogén: a legnagyobb jégkorszak (717-660 millió évvel ezelőtt)A legutóbbi tudományos aranykor idején (én ezt Agassiz előadásának évétől, 1837-től számítom, és a Holdraszállás évével, 1969-cel zárom) az embereket lenyűgözte a világ érdekessége, kiismerhetetlensége, a számos új felfedezés, melyek ráadásul nem légüres térben zajlottak: mind-mind hozzájárultak a technológiai fejlődéshez és az emberi civilizáció felemelkedéséhez.
-
James Lovelock és a Gaia-hipotézis
Olvass tovább: James Lovelock és a Gaia-hipotézisLovelock nem volt akárki. Kiskorában Jules Verne és H. G. Wells regényeit olvasta, tudományos érdeklődése nekik köszönhetően alakult ki. Kémikusként végzett, és, minthogy kvékerként nevelkedett, lelkiismereti okokból regisztrálta magát a behívóparancsot megtagadók listájára — annak ellenére, hogy, mint egyetemi kutató, eleve mentességet élvezett a besorozást illetően.
-
Brian Fagan (1936-2025)
Olvass tovább: Brian Fagan (1936-2025)Tavaly elkerülte a figyelmemet, de 2025. július 1-én elhunyt Brian Fagan. A XX. század második felében kevesen tettek olyan sokat az emberi múlt megértéséért, mint ő, annyira névtelenül, mint ő. Carl Sagannak, a még mindig élő David Attenboroughnak, Desmond Morrisnak mind volt saját műsora, világhírűek voltak, ahogy Jane Goodall is, akiről filmek szóltak. A még szintén élő Jared Diamond alig…
-
Malleus Maleficarum — a Boszorkánykalapács, avagy Európa válasza a Kis Jégkorszakra
Olvass tovább: Malleus Maleficarum — a Boszorkánykalapács, avagy Európa válasza a Kis JégkorszakraA Boszorkánypöröly vagy Boszorkánykalapács túlzás nélkül a világ első bestsellere volt. 36 kiadást ért meg (annak ellenére, hogy első megjelenése után három évvel a Római Anyaszentegyház elítélte a művet), 1486-tól 1669-ig pedig folyamatosan újranyomtatták. A középkorban illetve az újkor elején népszerűségében csak a Biblia előzte meg; olvasottságban talán az sem.
-
Miért van annyi olaj a Közel-Keleten?
Olvass tovább: Miért van annyi olaj a Közel-Keleten?Miért van annyi olaj a Közel-Keleten?Tényleg, miért? Miért van annyi olaj a Közel-Keleten? Talán amiatt, mert ahogy a kaucsukfa csak az Egyenlítő környékén él meg, az olaj csak a sivatagban terem? Van olaj a Szaharában is és Kaliforniában is, azok is sivatagok. Viszont picit tovább gondolkodva elég könnyen rá lehet jönni, hogy a sivatag=olaj megfeleltetés téves. Rengeteg olaj van a…
-
Civilizációk felemelkedése és bukása: tűz és víz
Olvass tovább: Civilizációk felemelkedése és bukása: tűz és vízRichard Rhodes történészt akkor kedveltem meg, amikor a közel 900 oldalas Az atombomba története című könyvét olvastam (abból, és más könyvekből, lett egy hosszú sorozatom is, amelyet már feltettem a szöveggyűjteményembe). Az Energy című könyve angolul van meg. Tulajdonképpen újradefiniálja az emberi civilizációk történetét, nekem szimpatikus módon.
-
A szénhozó kor — a sűrű oxigén, a hatalmas rovarok és a mocsárerdők kora
Olvass tovább: A szénhozó kor — a sűrű oxigén, a hatalmas rovarok és a mocsárerdők koraRégóta foglalkoztat a karbonhozó kor, régóta szerettem volna erről írni. Amikor azt mondom, szerettem volna erről írni, az azt jelenti, szerettem volna magam annyira belemártani a kor történetébe, szerettem volna annyit tanulni erről a korról, hogy írni is tudjak róla. A karbonhozó kor ugyanis azon kevés őstörténeti korok egyike, amelyek mai napig hatással vannak bolygónk mindennapos életére — akkor keletkezett…
-
Felfedezések kora — avagy mennyi minden területet fedeztek fel az európaiak?
Olvass tovább: Felfedezések kora — avagy mennyi minden területet fedeztek fel az európaiak?Mennyi mindent fedeztek fel az európaiak! Amerikát, Afrikát, Ázsiát, Ausztráliát, a közbülső szigeteket! A portugál, spanyol karavellák, angol és francia freagattok és karakkok, holland fleuták mennyi addig érintetlen területre helyre vitték el a civilizációt! Csakhát, ez nem igaz. Egyáltalán nem igaz. Amikor Tengerész Henrik portugál hajói 1418-ban elindulnak, hogy a még ókorból, Plutarkhosztól származó értesüléseket ellenőrizzék, miszerint, Afrika partjaitól nyugatra,…
-
Mikor született Jézus?
Olvass tovább: Mikor született Jézus?Épp újraolvasom (a sok más olvasnivaló mellett…) Reza Aslantól A zelótát, és érdekes, de nincs benne megjegyzés a történeti Jézus születési évével kapcsolatban. Nos, ez egy egyszerű kérdés, mondhatnánk, hiszen Kr. sz. 1-ben született. Vagyis… vagy lehet, hogy Kr. sz. 0-ban decemberben, és januártól volt Kr. sz. 1.? Az nem lehet, hiszen tudjuk, hogy az időegyenesen nincs 0-ik év (ezért…
-
Úgy tűnik, megoldódik az Indus-völgyi civilizáció összeomlásának rejtélye
Olvass tovább: Úgy tűnik, megoldódik az Indus-völgyi civilizáció összeomlásának rejtélyeÉvtizedeken át rejtély övezte a mai India és Pakisztán területén lévő bronzkori, nagyjából 5000 évvel ezelőtti Indus-völgyi (Harappa-)civilizáció bukását. Az Indus folyó völgyében, az ókori Egyiptom és Mezopotámia felemelkedésével egyidőben alakult ki ez a harmadik nagy civilizációs terület, amely kiterjedését illetően a legnagyobb, és feltehetően a legkorábbi is volt. Több, mint ezer települést azonosítottak a régészek a területről, amelyek élénk…
-
Az agyvérzésbe torkolló követfogadás és a birodalom legnagyobb veresége
Olvass tovább: Az agyvérzésbe torkolló követfogadás és a birodalom legnagyobb vereségeA római birodalom legnagyobb veresége nem az a híres eset volt, amikor Augustus császár kérdezgette fájdalmában Varust, hogy hova tette a légióit, és nem is a Hannibál elleni vesztes Cannaei csata – hiszen ezekben az esetekben Róma képes volt pótolni a veszteségeit, képes volt megfordítani a Karthágó ellen viselt háború menetét.
-
Eisenhower: Keresztes hadjárat Európában
Olvass tovább: Eisenhower: Keresztes hadjárat EurópábanSok más olvasnivalóm közben kis szünetet tartottam a komolyabb olvasmányok között, és kiolvastam Eisenhowertől a Keresztes hadjárat Európában című visszaemlékezését. Többnyire száraz, unalmas katonai szövegek, hogy melyik hadosztályt melyik hadtestbe sorolta be, és azokat melyik hadseregbe kinek a parancsnoksága alatt, és azok melyik hadseregcsoportokban voltak, és a hadtáp mennyire őrült meg, és mekkora veszteségeket szenvedtek az amerikaiak.
-
Karnia krónikája — avagy a 2 millió évig tartó eső
Olvass tovább: Karnia krónikája — avagy a 2 millió évig tartó esőIdőszámításunk előtt 250 millió évvel vagyunk. Egyetlen nagy, hatalmas kontinens van: a Mindenföld, azaz görögül: a Pangea. Ezt a Panthalassza (Mindentenger) nevű világóceán öleli körbe. A bolygónk a 2 millió évvel korábbi, nagy perm végi kihalásból (ami a valaha volt legnagyobb kihalási esemény a földi élet történetében) még nem tért magához; Samuel Bowring geológus szerint ahhoz majd még további 28…
-
Mennyire mély a “mély idő” — avagy hány éve keletkezett a bolygónk
Olvass tovább: Mennyire mély a “mély idő” — avagy hány éve keletkezett a bolygónkA XIX. században egyre inkább elterjedt a földkutatók (geológusok) munkái nyomán, hogy a Föld nem lehet mindössze nagyjából 6000 éves, mint azt James Ussher ír püspök állította (aki Kr. e. 4004. október 23-a előtti estére tette, kicsivel teaidő után a Föld Teremtését). Már Newton felvetését is rég meghaladták: ő egy üstökös tanulmányozása során vetette fel, hogy a Földnek legalább 50 000…
-
Egy bizonyíték két elméletre – avagy mégis mozog a Föld!
Olvass tovább: Egy bizonyíték két elméletre – avagy mégis mozog a Föld!Kedvenc tudományos felfedezésem egyszerre két hipotézist igazolt. Az egyik ezek közül a föld mágneses pólusainak időszakos váltakozása, melyet a tengeraljzat szétterülésének vizsgálatakor mértek meg, a másik pedig az, hogy Földünk szárazföldjei gigantikus “alátéteken”, tektonikus lemezeken szinte úsznak a föld– azaz, mozognak! Semmi sem állandó, csak a változás maga, mondhatjuk Hérakleitosszal, vagy akár Galileoval dobbanthatunk egyet: Eppur si muove! És mégis…
-
Időszámítási rendszerekről
Olvass tovább: Időszámítási rendszerekrőlVéget ért az olimpia, de nem szabad csüggednünk: négy év múlva megint lesz. Az ókorban a négyéves ciklus neve olimpiász volt, a győztesek nevét rendszeresen feljegyezték. Ez lett később minden polgári időszámítás alapja (a zsidó, muzulmán, kínai, ortodox naptárak természetesen mások, mint tudjuk), a keresztény időszámításból “polgárosult” azaz nem-keresztény országokban is elterjedt időszámításunk szerint ugye most 2024-et írunk. Ez az…
-
Elsüllyedt világok I. – a mítoszok
Olvass tovább: Elsüllyedt világok I. – a mítoszokHallottatok már Hy-Brazil szigetéről? Mitikus sziget északnyugatra Írország partjaitól. A legenda szerint a szigetet rendkívül sűrű köd védi, annyira sűrű, hogy a szárazföld lakói hétévente csak egyszer láthatják meg, de megközelíteni még ekkor sem tudják (aki megpróbálja, belevész a habok azaz a hullámok közé). A középkori térképek még jelölték, sőt, nem csak jelölték, de a sziget varázs-bűvöletét, saját állítása szerint…
-
Kiűzetés a Paradicsomból IX. rész – a legújabb kor
Olvass tovább: Kiűzetés a Paradicsomból IX. rész – a legújabb korVelencével hagytam abba, bár szólhattam volna még a spanyol erdőirtásról, amelyet a spanyol király rendelt el a reconquista után, hogy a merinói juhoknak nagyobb legelők álljanak rendelkezésre. (Attenborough ugyanis ezzel is foglalkozik.) Viszont ideje lezárnom a sorozatot. A cikkben később bemutatnék egy pár képet az erdőségek állapotáról, ugyanis – talán kiderült – fixa ideám az, hogy minél több a természetes…
-
Kiűzetés a Paradicsomból VIII. rész – Velence
Olvass tovább: Kiűzetés a Paradicsomból VIII. rész – VelenceLegutóbb a keresztes háborúkig és az iszlám visszahódításig jutottam el. A hanyatlástörténetnek pedig még mindig nincs vége! A reneszánsz hajnalán a Mediterráneum még mindig elég sok helyen jól lakható és bőséges. Vessünk vigyázó szemünket az első köztársaságra, Velencére! Átadom a szót Attenborough-nak: „A tizenötödik század közepére, a keresztes hadjáratok befejeződése után a Földközi-tenger térségében Velence lett a legnagyobb keresztény tengeri…
-
Kiűzetés a Paradicsomból VII. rész – Róma után
Olvass tovább: Kiűzetés a Paradicsomból VII. rész – Róma utánA késő-antikvitásban az egész Mediterraneum lélegzethez jutott a Római Birodalom részleges bukását követően, ahogy valószínűleg a mi esetleges bukásunk után is lélegzethez fog jutni (amúgy milyen ironikus: az egész európai középkort a Római Birodalom részleges bukásától a Római Birodalom teljes bukásáig számítjuk). A Birodalom hatalmas hadsereget tartott fenn; régészeti leletek bizonyítják, hogy az összes légióra vonatkozóan egységes hadifelszerelést több különböző…




















