Eredeti megjelenés időpontja: 2023. június 11., helye: facebook

A Diétás Magyar Múzsa jelszava, hogy politizálj, “ha nem politizálsz, mások fognak helyetted. Az ország a tiéd, ha nem jó, te rontottad el.”

Ésik Sanyinak (vfszk.) elég sok követőt és pár támogatót köszönhetek, hisz 4-5 havonta megosztja egy posztomat, kvázi így a Múzsaverzum egyik külső körös szatelitjévé téve. (Rajta kívül még Birkás Gyuri szokta osztogatni a posztjaim, illetve, a Magyar Hangon szoktak megjelenni írásaim, havi 1-2, max. 3-4.) Viszont a sok közös vélemény mellett egy pár dologban nem értünk egyet: ezek egyike, hogy szerinte és szerkesztőtársai szerint minél több kapitalizmus, minél nagyobb növekedés, annál valószínűbb, hogy kijövünk a globális felmelegedés által okozott klímaválságból, és a vele együtt járó energiaválságból.

Szintén van olyan támogatóm, aki liberális politikai és közgazdaságtani nézeteket vall, és aki szerint szintén a megoldás a világ problémáira a szabad versenyes kapitalizmus, és ha hagyjuk a világ milliárdosait értéket teremteni, akkor megoldódnak a gondok.

Tagadhatatlan, hogy jelentős pozitív változások történtek az elmúlt időszakban, akár rövid-, akár közép-, akár hosszú távú folyamatokat nézünk. Én hajlamos vagyok nagyobb távolságokban gondolkodni, és valóban nagyon jót tett az erdőknek, hogy elkezdték a megnyitni a kőszén-bányákat, nagyon jót tett a bálnáknak, hogy nem ölik le őket a bálnazsírért, mert azt kiváltotta a kőolaj. A szénbányákat kiváltották a nukleáris erőművek és a földgáz-erőművek, és így tovább, és már lassan azokat is kiváltják a megújulók, amelyeknek egyelőre csak az a nagy bajuk, hogy hiányzik a tárolókapacitás.

Nagyon jót tett az ózonlyuknak a különböző CFC-k betiltása, azaz, nem lyukadt ki, így nem sülünk meg és rákosodunk el, illetve a bálnavadászat korlátozása is nagyon hasznos volt, mert így a populációjuk gyarapodásnak indult. És így tovább, rengeteg pozitívum van. A 90-es években úgy tűnt, hogy véget ér a történelem, mert a fasizmusnak (és annak unokatestvérének, a nácizmusnak) a bukása után megbukott a kommunizmus is, győzedelmeskedett a liberális kapitalizmus, győzedelmeskedtek a liberális demokráciák, alig pár helyen maradt meg a kommunizmus (úgy emlékszem, mindössze négy országban, Kínában, Vietnamban, Észak-Koreában és Kubában).

Azért nézzük meg a dolgok másik oldalát is. Az emberiség energiafogyasztása évről-évre nő, a kovidjárvány első évében ugyan csökkent, ahogy az olajválság idején is, de a trendvonal az, hogy éves szinten (fejből mondom) olyan 1,5% körüli sebességgel növekszik. (Aki tudja a pontos számot, nyugodtan írja meg kommentben.) Ezzel egyébként nincs probléma, a Kardashev-skála is a civilizációkat energiafelhasználásuk szerint osztályozza. Mind a földgáz, mind a palagáz, mind a nukleáris, mind a megújulók új problémákat hoztak magukkal, de ettől még továbbra is elsődlegesen fosszilis energiahordozókat égetünk el, ráadásul egyre növekvő ütemben, melyek üvegházhatást okoznak, felmelegedést, az óceánok elsavasodását, aszályokat és villámárvizeket, időjárási anomáliák egész sorát; nem beszélve arról, hogy a liberális demokráciákat rengeteg egykori kommunista-fasiszta vagy egyenesen monarchikus országban felváltották az ún. illiberális demokráciák, melyek azt jelentik röviden, hogy a demokrácia külsőségekben megvan, de az ellenzéknek nincs esélye nyerni, és gyakorlatilag diktatúra van, annak vagy puha, vagy kemény fajtája. A puha diktatúrát szokás autokráciának nevezni. Hiába terjedtek el a demokráciák a 90-es években, nem mindenhol tudtak meggyökeresedni.

Miért hoztam fel a DMM mottóját? Mert ha picit parafrazálom, úgy hangzik, hogy “gondoljkodj globálisan, cselekedj lokálisan, és féljed a jövődet a felmelegedéstől, mert ha nem cselekszel és nem félted a jövődet, mások fognak helyetted cselekedni és ők nem fognak a jövődre gondolni. Ez a Föld a tied is, ha nem jó, te rontottad el” — illetve, pont amiatt, mert ha a történelem tanít minket valamire, akkor arra, hogy mások nem fogják megoldani a problémákat helyettünk.

Arról írni ma, hogy a világ a jó irányba tart, nagyjából olyan, mintha egy NER-közeli médium arról írna, hogy csökkent a munkanélküliség, csökkent a lakosság adósságállománya, nőtt a megtakarítása, a fizetések pedig emelkedtek. Valóban igaz, csakhát, nem pontos. [update: mint Balla Attila írta, a DMM által megosztott posztot konkrétan egy klímaváltozás-tagadó think tank osztotta meg, tehát ez teljesen olyan, mintha a DMM forráskritika nélkül megosztotta volna a Magyar Nemzet néven megjelenő újság vagy az origo egyik hurráoptimista posztját, és azt írná mellé körítésnek, hogy “lehet, hogy ezzel sokan nem értenek egyet, de…”]

Hogy a világ rossz irányba tart, egyenesen környezeti katasztrófa felé, esetlegesen a jelenleg ismert civilizáció vége felé, azt nem én mondom, hanem természettudósok. Biológusok, zoológusok mondják, hogy a kihalás üteme a nagy kihalások ütemét idézi, paleoklimatológusok, hogy a fosszilisek elégetése és a légköri üvegházhatást okozó gázok növekedése a szupervulkánok idejére hajaz, geológusok, hogy az emberiség terraformáló ereje miatt új földtörténeti kor kezdődött, biokémikusok, hogy az óceánok savasodnak és így tovább. A természettudósok pontosan úgy kongatják a vészharangokat a Föld állapotát illetően, mint ahogy a jogászok szokták kongatni a vészharangokat, ha jogállamisági kérdésekről van szó, a művészek, ha a művészvilág elsorvasztásáról és kivéreztetéséről, vagy társadalomtudósok, ha a jogfosztottak számának növekedéséről, a demokráciahiányról, társadalmi lecsúszásokról, az ellátórendszerek csődjéről van szó. Miért nem hiszünk a természettudósoknak, mitől van ez a hurráoptimizmus jogászok, közgazdászok, vállalati vezetők részéről? Miért gondolják azt egyesek, hogy majd úgyis megoldjuk, mert majd a szabadpiaci kapitalizmus megoldást talál rá, amikor majd azt meg kell oldani? Miközben a természettudósok szajkózzák, hogy ha a probléma jelentkezik, akkor már bőven késő, az időben késleltetett hatások illetve a globális pozitív visszacsatolások miatt? Ez pont olyan, mintha egy tüdőrákost megröntgeneznének, megcétéznének, látszik, hogy ott a daganat, az illető alig kap már levegőt, nehezen lélegzik, lépcsőzni nem tud, de azt mondanák az orvosok, hogy nem olyan nagy a baj, amíg tud levegőt venni, 5-10 év múlva majd felfedezünk valami gyógymódot, most egyelőre csak tessék diétázni.

Szóval én nem osztom az optimizmust. Az emberiség baja, hogy optimista, és amikor ekkora tétről van szó, az óvatosság indokolt lenne, illetve az, hogy a túl nagyot és a túl kicsit, az időben régen voltat és a soká következőt nem képes felfogni, kezelni, értelmezni, erre külön tudományágak vannak, többéves képzéssel, hogy képesek legyünk meghatározni a természet törvényszerűségeit (melyek közül jónéhány ellentmond a józan észnek).

Ha azt mondják a közgazdászok, hogy “menekítsd a pénzed a magyar bankrendszerből”, ha azt mondják az oktatással foglalkozók, hogy “menekítsd ki a gyereked a magyar oktatási rendszerből”, ha kiabál mindenki, hogy ég a ház, akkor miért kávézunk távobbra is?

(Az egy másik, jóval bonyolultabb kérdés, hogy mit kéne tenni, de most fontosabb, hogy nézzünk szembe a problémával, és ne tagadjuk le azt.)

---

Iratkozz fel a hírlevelemre is!

---

---

Miért kéri a szerző, hogy támogasd?

A szerző egy felmondott tanár, aki sakkoktatásból, versenyszervezésből és támogatásokból él (elsősorban Patreonon, de kérésre MagnetBankos számlaszámot és Revolutos azonosítót is tud adni). Majdnem minden hónapja negatív gazdasági növekedéssel zárul. Nem mindegyik, de majdnem mindegyik, így meg előbb-utóbb elfogy a pénze. Az utóbbi évben azért szerencsére talpon maradt, ám most augusztusban nem nagyon lesz bevétele.

Mekkora támogast kér a szerző?

Szinte semekkorát. Havi 600-800 forintot vagy 1,5-2 eurót. Kéthetente egy gombóc fagyi, vagy havi egy gombóc, ha minőségi. Hetente 3-4 palack a MOHU-nak. Havi fél lángos.

Ez nem jelenti azt, hogy aki tudná támogatni a szerzőt mondjuk havi 5 euróval vagy havi 10 euróval, ne tehetné ezt meg. A szerző saját patreon-felületén 1,5 euróra állította be a legkisebb összegű támogatást, mert ennél alacsonyabbat a Patreon nem enged. 5 euró a magasszintű támogatás és 10 euró a csak-ha-milliomos-vagy-szintű támogatás.

Hogyan tudod támogatni a szerzőt?

Legegyszerűbb támogatási forma, ha feliratkozol erre az oldalra illetve a facebook-oldalra, majd rendszeresen megosztod a neked tetsző cikkeket, amiket a szerző ír, így olyanokhoz is eljuthatnak ezek a cikkek, akik eddig még nem hallottak a szerzőről és nem iratkoztak fel az oldalára. Hátha közöttük lesznek a következő támogatók!

A második legegyszerűbb támogatási forma, ha ennél direktebben meghívsz ismerősöket az oldalakra, tehát aktívan mások figyelmébe ajánlod a szerzőt. De ez még mindig ingyenes!

A pénzbeli támogatásnak három formája van: Patreon-on lehet támogatni a szerzőt, illetve közvetlenül Magyarországról forintban MagnetBankos számlára, külföldről euróban Revolutos számlára.

Lesz fizetős tartalom?

Nem, minden ingyen van továbbra is. Nincs előfizetés és nincs fizetős tartalom (így igazából az államnak sem szabadna áfát szednie be a Patreonos támogatói felkínálások után, hisz minden önkéntes adománynak számít, de a Patreon ezt nem tudja sajnos). A támogatók annyi előnyt élveznek, hogy bizonyos cikkeket megkapnak még megjelenés előtt, illetve velük szemben a szerző nagyfokú hálát érez.