Eredeti megjelenés időpontja: 2026. június 6., helye: hang.hu
Egyre több helyről hallani, hogy rendkívül forró (és száraz) ősz vár a bolygóra a „szuper” (sőt, James Hansen klímatudós szerint „szuper-duper”) El Niño-jelenség miatt. Az El Niño („A kisfiú”) egy ismétlődő időjárási jelenség, amely a Csendes-óceánon, annak amerikai partjainak trópusi övezetében, és általában karácsony környékén alakul ki (innét a spanyol név, hiszen a trópusi övezet Amerikában megfeleltethető a spanyolajkú dél-amerikai, egyenlítői országok övezetének is, az ekkor megszülető „Kisfiú” pedig nem más, mint Jézus). A komplex óceánáramlási és légkörfizikai folyamatok okozataként kialakuló jelenség idején a passzátszelek meggyengülnek, a trópusok környéki óceánok vizei pedig felmelegednek, a meleg hőmérsékletű víz pedig keleti irányba, a dél-amerikai kontinens irányába sodródik. Ez több időjárási jelenségnek egyidejű okozója: Dél-Amerikában nagy esőzéseket, sőt, árvizeket; Közép-Amerikában, Ausztráliában és Indonéziában viszont pont ellenkezőleg, szárazságot és így aszályt okoz (az Egyesült Államok déli részén pedig ismét csak csapadékosabb időjárást). Az El Niño Indiában meggyengíti a monszunesőket, ami viszont nem pusztán csak szárazságot hoz, de ebből kifolyólag rossz termést is a mezőgazdaságban. Az El Niño-jelenség szokásosan kettő-hét évenként jelentkezik, ilyenkor az átlagos vízfelszíni hőmérséklet fél fokkal emelkedik; „szuper” El Niño sokkal ritkábban van, az ilyen esetekben a 2 fokot is eléri, illetve meghaladja az átlagoshoz képesti vízfelszíni hőmérséklet-emelkedés. Az El Niño-események sok hőt bocsátanak a légkörbe, ezáltal növelik a felszínközeli hőmérsékletek globális átlagát – egy amúgy is egyre gyorsabban felmelegedő bolygón további hőstresszt okozva.
A Meteorológiai Világszövetség (WMO) jelentése szerint 2026 közepén várható a következő El Niño kialakulása, miután a mérések szerint rohamosan melegszik a vízfelszíni hőmérséklet az említett térségben. 2026 első negyedében bár a korábbiakhoz képest melegebb volt a globális vízfelszín-hőmérséklet, ám a Csendes-óceán keleti részén, annak trópusi övezetében, átlagosnak volt ez mondható. Viszont a májusi-júliusi előrejelzés értelmében szinte biztosra vehető, hogy kialakul, mivel a klímamodellek egyöntetű előrejelzése szerint legalább 0,5 fokos felmelegedés várható a térségben. Ebből lesz télre tehát El Niño várhatóan, viszont az előrejelzések szerint nem csak sima, hanem „szuper” El Niño, ami történelmileg is ritkaságszámba megy (vagy ment eddig; hozzátéve, hogy ez nem bevett elnevezés, a WMO nem is használja). Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) Klíma-Előrejelző Központjának korábbi előrejelzése szerint kétharmados eséllyel alakul ki erős vagy nagyon erős El Niño a téli hónapokra, míg mostanra már 82 százalékos kialakulási eséllyel számolnak május-júniusra, és 96 százalékos eséllyel idén télre. Azaz közel egyértelműen kimondható, hogy lesz El Niño-esemény idén télen. A kérdés csak az, hogy mennyire lesz erős, milyen globális hatásai lesznek.
„Szuper” El Niño akkor lesz tehát ebből, ha a vízfelszíni hőmérséklet-anomália eléri a +2 fokot. Erre a NOAA szerint nagyjából egyharmadnyi az esély, azaz abban még nagy a bizonytalanság, hogy az El Niño milyen erős lesz (miközben azt szinte biztosra veszik, hogy a jelenség be fog következni). Amennyiben viszont bekövetkezik, akkor megvan annak is az esélye, hogy a mérések óta legerősebb legyen. Az eddigi csúcstartót (az 1950-es évek óta folyamatosak a mérések) 2015–16-ban mérte a NOAA, amely súlyos aszályokat okozott Afrikában és Ausztráliában is, fokozta a korallfehéredés nevű jelenséget (a korallok pusztulását), illetve az addig mért legmelegebb évvé tette 2016-ot. (Azóta három év is melegebb, azaz magasabb éves átlaghőmérsékletű volt, 2023, 2024 és 2025, azaz, a mérések története óta az elmúlt három év volt a három valaha mért legmelegebb; a tíz valaha volt legmelegebb év mind a XXI. században volt.) Nagyon úgy néz ki a jelenlegi trendek alapján, hogy ha beindul az El Niño idén, akkor 2026-ot vagy 2027-et fogja a valaha mért legmelegebbé tenni, azzal teljes összhangban, hogy a klimatológusok évtizedek óta felhívják a figyelmet a globális felmelegedés jelenségére, veszélyeire (és okaira, amelyek felszámolására még mindig nem csinálunk szinte semmit).
Ezzel összefüggésben el kell mondani, hogy nem az El Niño-jelenség okozza felmelegedést, az csak rásegít (vagy a La Nina esetén mérsékli azt). Ezek a hatások csak rövidtávon befolyásolják a globális klímát, egy erősebb El Niño esetén például 0,2 fokkal. Jelenleg a Párizsi Klímaegyezményben foglalt, még tolerálható 1,5 fokos felmelegedés körül vagyunk (a számot a preindusztriális globális átlaghoz kell mérni), ám valószínűleg már nem sokáig. A globális felmelegedés egy létező, mért adat, ráadásul gyorsuló ütemű, a Másfélfok klímaváltozással foglalkozó oldal tanulmánya szerint a korábbi 0,18 fok/évtizedes trend helyett már körülbelül 0,41 fok/évtized a felmelegedés sebessége.
1878-ban egy egész világra kihatóan erős „szuper” El Niño-jelenség bontakozott ki. Ekkor a Csendes-óceán Ecuadortól nyugati régiójában a normálishoz képest +3 fokos eltérésű volt az óceán hőmérséklete. Jelenleg az eltérés mértéke körülbelül +3,25 fok – ami semmiképpen sem jó előjel a múltat ismerve. Ebben az időben több időjárási anomália miatt (azaz nem kizárólag az El Niño volt a felelős) nagyjából 50 millió ember halt éhen Ázsiában, Afrikában és Dél-Amerikában (azon belül Brazíliában); ez volt „A Nagy Éhség” ideje Indiában, 1876–1878 között, amikor is legalább 8 millióan haltak éhen, míg 1876–1879 az észak-kínai éhínségben legalább 9,5-an. A Journal of Climate című folyóirat egy 2018-as tanulmánya szerint az volt a legnagyobb szárazság Indiában az azt megelőző 800 év tekintetében.
Az esetlegesen kialakuló „szuper” El Niño-jelenség, amennyiben az 1876-oshoz hasonlóan elhúzódó szárazsághoz vezetne az indiai és kínai térségben, nagy veszélyt rejt magában már csak amiatt is, mert a Hormuzi-szoros blokádja miatt nem jutott el a vetési időszakban elegendő műtrágya-alapanyag ebbe a két országba, a szoroson ugyanis nem csak olajat vagy földgázt exportálnak, hanem többek között a világ tengeri úton szállított műtrágya-alapanyagainak (nitrogén, kén, foszfor, urea) nagyjából harmadát is. A legutóbbi „szuper” El Niñora visszatérve: 2015–16-ban Etiópiában olyan szárazság volt két egymást követő évben, hogy 10 milliónyian szorultak élelmiszer-segélyre, és a bolygón nagyjából még 50 milliónyi embernek kellett megküzdenie alultápláltsággal és az éhezés rémével. Reméljük, hogy a világ most jobban felkészült egy hasonló szárazságra, és az abból fakadó problémák kezelésére.
Iratkozz fel a hírlevelemre is!
Miért kéri a szerző, hogy támogasd?
A szerző egy felmondott tanár, aki sakkoktatásból, versenyszervezésből és támogatásokból él (elsősorban Patreonon, de kérésre MagnetBankos számlaszámot és Revolutos azonosítót is tud adni). Majdnem minden hónapja negatív gazdasági növekedéssel zárul. Nem mindegyik, de majdnem mindegyik, így meg előbb-utóbb elfogy a pénze. Az utóbbi évben azért szerencsére talpon maradt, ám most augusztusban nem nagyon lesz bevétele.
Mekkora támogast kér a szerző?
Szinte semekkorát. Havi 600-800 forintot vagy 1,5-2 eurót. Kéthetente egy gombóc fagyi, vagy havi egy gombóc, ha minőségi. Hetente 3-4 palack a MOHU-nak. Havi fél lángos.
Ez nem jelenti azt, hogy aki tudná támogatni a szerzőt mondjuk havi 5 euróval vagy havi 10 euróval, ne tehetné ezt meg. A szerző saját patreon-felületén 1,5 euróra állította be a legkisebb összegű támogatást, mert ennél alacsonyabbat a Patreon nem enged. 5 euró a magasszintű támogatás és 10 euró a csak-ha-milliomos-vagy-szintű támogatás.
Hogyan tudod támogatni a szerzőt?
Legegyszerűbb támogatási forma, ha feliratkozol erre az oldalra illetve a facebook-oldalra, majd rendszeresen megosztod a neked tetsző cikkeket, amiket a szerző ír, így olyanokhoz is eljuthatnak ezek a cikkek, akik eddig még nem hallottak a szerzőről és nem iratkoztak fel az oldalára. Hátha közöttük lesznek a következő támogatók!
A második legegyszerűbb támogatási forma, ha ennél direktebben meghívsz ismerősöket az oldalakra, tehát aktívan mások figyelmébe ajánlod a szerzőt. De ez még mindig ingyenes!
A pénzbeli támogatásnak három formája van: Patreon-on lehet támogatni a szerzőt, illetve közvetlenül Magyarországról forintban MagnetBankos számlára, külföldről euróban Revolutos számlára.
Lesz fizetős tartalom?
Nem, minden ingyen van továbbra is. Nincs előfizetés és nincs fizetős tartalom (így igazából az államnak sem szabadna áfát szednie be a Patreonos támogatói felkínálások után, hisz minden önkéntes adománynak számít, de a Patreon ezt nem tudja sajnos). A támogatók annyi előnyt élveznek, hogy bizonyos cikkeket megkapnak még megjelenés előtt, illetve velük szemben a szerző nagyfokú hálát érez.
2
0
Leave a Reply