-
Kiűzetés a Paradicsomból VI. rész — az ókori Róma
Olvass tovább: Kiűzetés a Paradicsomból VI. rész — az ókori RómaOtt hagytuk abba az ötödik rész végén, hogy Észak-Afrika elsivatagosodása mai napig tart, mivel, bár az ókorban Észak-Afrika volt a Római Birodalom leggazdagabb provinciája, ám a gazdagság túlnépesedést, túlterjeszkedést és mindkettő okból a fák kivágását is jelentette; az pedig utat nyitott a minden valószínűség szerint amúgy is szárazabbra forduló klíma miatti elsivatagosodásnak. A terjeszkedő Szahara betemette az egykori ókori városokat,…
-
Kiűzetés a Paradicsomból V. rész — Egyiptom és Észak-Afrika az ókorban
Olvass tovább: Kiűzetés a Paradicsomból V. rész — Egyiptom és Észak-Afrika az ókorbanA Nílus földünk leghosszabb (vagy második leghosszabb) folyója, sőt, az ókorban még szélesebb is volt a medre (az Asszuáni-gát megépítésével kissé szűkebbre szabódott a folyása). Forrása mai napig némiképp bizonytalan, az ókorban, illetve az ókort közvetlenül megelőző neolitikus időkben sem ismerték vizének eredetét az itt letelepedő, növénytermelésre és állattartásra átálló gyűjtögetők és vadászok. Így aztán azt sem tudták mire vélni,…
-
Kiűzetés a Paradicsomból III-IV. rész
Olvass tovább: Kiűzetés a Paradicsomból III-IV. részA Messinai sókrízis vége egyúttal a pliocén kor kezdete is. A pliocén földtörténeti kor idején magasabb volt az átlagos hőmérséklet (miközben az atmoszférában a szén-dioxid szintje a maihoz hasonló volt, ami azt is mutathatja, hogy James Hansennek igaza lehet, a preindusztriális szinthez képesti 3 fokos felmelegedés már bele lehet táplálva a rendszerbe, bár Hansen felvetése a többi tudós által nem…
-
Kiűzetés a Paradicsomból I-II. rész
Olvass tovább: Kiűzetés a Paradicsomból I-II. részAz első édenkert, állítja a világ legjobban tisztelt embere, David Attenborough, aki hihetetlen, de már négy nemzedéket nevelt a természet szeretetére, a Földközi-tenger medencéje volt. Amikor ezt az 1989-es magyar kiadású könyvet olvastam, amely eredetiben 1987-ben jelent meg, az azonos című sorozattal egyidőben, akkor ő már közel 35 éve természetfilmeket készített. (Első ilyen filmje 1954-es dátumú, igen, 70 évvel ezelőtti.…
-
Anna Maria Sigmund: A szexuális élet nem magánügy
Olvass tovább: Anna Maria Sigmund: A szexuális élet nem magánügyBár elég sok mindent tudunk a nácikról és rémtetteikről, náci birodalom mindennapi élete — legalábbis számomra — még feltáratlan, elenyésző a tudásunk, vagyis, a tudásom arról, hogy éltek az átlagemberek a háborút megelőző években illetve a háborús években Németországban. Az biztos, hogy bizonyos tevékenységek ugyanúgy folytak tovább, mint a weimari években, és az is biztos, hogy számos helyen a náci…
-
A viking kalandozások nyomában
Olvass tovább: A viking kalandozások nyomábanAz emberi tudás maga a civilizáció, mondotta volt egyszer Niels Bohr, akiknél többet egyszemélyben kevesen tettek hozzá az emberi tudáshoz így civilizációhoz. Ő és fia is Nobel-díjasok lettek, ezt a dicsőséget rajtuk kívül csak hárman érték el, köztük Marie Skodowska, későbbi nevén Marie Curie (rosszul ejtetted ki a nevét, Mar-i-ah Car-ey a jó ejtés, lehetne viccelődni, de nem fogok). Ő…
-
A klímaváltozás verte be az utolsó szöget Róma koporsójába?
Olvass tovább: A klímaváltozás verte be az utolsó szöget Róma koporsójába?A legújabb kutatások szerint a Római Birodalom összeomlásában, sőt, még a kereszténység elterjedésében az éghajlatváltozás mellett a pusztító járványok is jelentős szerepet játszhattak. Ma sem tudjuk pontosan, mi okozta Róma vesztét. Alexander Demandt 1984-ben 210 különböző elméletet sorolt fel arról, hogy mi okozta az „ezeréves birodalom” bukását. Még ma is álló impozáns épületei, mérnöki csodái, minden más haderőnél nagyobb és…
-
Rungholt, az elsüllyedt város története
Olvass tovább: Rungholt, az elsüllyedt város történeteA vihardagály által elsüllyesztett fríz város legendájának valós alapjait sokáig kétségbe vonta a történelemtudomány. Méghogy szélcsend idején harangoznának az egészében vízbe süllyedt gazdag, ám bűnös város templomtornyai, hogy figyelmeztessék a még élőket a közelgő viharra! Nevetséges babona. Ám, mint azt Trója felfedezésével Heinrich Schliemann is megmutatta, az ilyen legendáknak sokszor van valamilyen valós alapjuk.
-
Élt-e bármikor is harmóniában az ember a természettel?
Olvass tovább: Élt-e bármikor is harmóniában az ember a természettel?Nem sokkal ezelőtt az egyik posztomhoz érkezett egy komment, aminek a lényege az volt, hogy az egész emberi civilizáció története arról szólt, hogy kihasználtuk az externáliákat, és amint ezek az externáliák kimerültek, összedőlt a birodalom, mint a római vagy a brit gyarmatbirodalom is — gyakorlatilag mind így végződött, talán az amazonasi vagy a csendes-óceáni törzseket kivéve, akik kb. ugyanúgy élhetnek…
-
A nagy kihalások 6. – Az antropocén kihalás (?) i. e. 20 000-től kezdődően napjainkig
Olvass tovább: A nagy kihalások 6. – Az antropocén kihalás (?) i. e. 20 000-től kezdődően napjainkigA korábbi nagy kihalási események kiindító oka egy kataklizma volt, akár egy aszteroida, amelyik beindított egy szupervulkánt, akár egy abszolúte örömteli esemény, a fák megjelenése, amelyik viszont eljegesedést vont maga után illetve a légköri oxigénszint emelkedését, tehát a földi élet szemszögéből nézve kataklizmikus hatással bírt, akár egy hegységképződésről volt szó, a lényeg mindig a légköri széndioxid-szint viszonylag gyors változása volt.…
-
A nagy kihalások 5. – A kréta végi kihalás 65,5 millió éve
Olvass tovább: A nagy kihalások 5. – A kréta végi kihalás 65,5 millió éveVégül sikeresen eljutottunk a dinók koráig, és az ő elhalálozásukig. (Nem teljesen: a madarak a dinók leszármazottjai. Egészen pontosan egy vízimadár-jellegű dinó leszármazottjáé, ha lehet így fordítva ülni a lovon.) Bár korábbi kihalási eseményeknél is felvetették, hogy egy kisbolygó-ütközés lehetett a kiváltó ok, e kréta kor végi kihalásnál lett csak egyértelműen ez a felelős.
-
A nagy kihalások 4. – A triász végi kihalás 201-200 millió éve
Olvass tovább: A nagy kihalások 4. – A triász végi kihalás 201-200 millió éveA triász korszak lezárultával elkezdődött a jura korszak, ami időszak rendkívül fontos az őslénytan szempontjából, mert a jura-kori park címen futó film nagy népszerűséget hozott az őslénytan kutatóinak. Hiába magyarázták, hogy a jura korszakban nem éltek T-Rexek, és a film címe helyesen Cretassic Park, senkit sem hatottak meg. (Egyébként tudjátok, miért hívják a t-shirtöt t-shirtnek? Mert a rövid kis ujjacskák…
-
A nagy kihalások 3. – A perm végi kihalás 252 millió éve
Olvass tovább: A nagy kihalások 3. – A perm végi kihalás 252 millió éveA perm időszakra már nem csak a növények, de az állatok is meghódították a szárazföldeket. (Emlékeztetőül: a devon nagy újítása a növényzet szárazföldi, kopár sziklákon való megjelenése volt.) Kicsit furcsa módon a perm idején az emlősöké volt a főszerep, a hüllők ideje később jön majd el. Minden szárazföld a Pangea szuperkontinensben egyesült, melyet a Panthalassza óceán vett körül. A perm…
-
A nagy kihalások 2. – A késő devon végi kihalás 372-359 millió éve
Olvass tovább: A nagy kihalások 2. – A késő devon végi kihalás 372-359 millió éveA késő devon végi kihalás valójában két kihalási esemény együttesen. Külön-külön is megrengette volna a kettő a földi bioszférát, de a kettő együtt már az öt nagy kihalás egyikévé tette ezt az összekapcsolt eseményt. Az első eseményt Kellwasser-eseménynek mondják a tudósok (ez volt 372 millió éve), a másodikat pedig Hangenberg-eseménynek (ez pedig 359 millió éve). A kihalási esemény tehát 13…
-
A nagy kihalások 1. – Az ordovícium végi kihalás 445-444 millió éve
Olvass tovább: A nagy kihalások 1. – Az ordovícium végi kihalás 445-444 millió éveAz ordovícium végi kihalás nagyjából 445-444 millió éve volt (egy-egy kihalási esemény több tíz-több százezer éves periódust jelent, a kisebb kihalási hullámok például pár ezer-tízezer év alatt történnek meg). Az ordovícium egy nagymértékű eljegesedéssel kezdődött, amire egy viszonylag gyors felmelegedés tette fel a pontot. Ha minden igaz, akkor a lemeztektonikai tevékenység az elsődlegesen felelős ok a kihalásban: ekkor gyűrődött fel…
-
Miért pont január 1-én ünnepeljük az új év kezdetét?
Olvass tovább: Miért pont január 1-én ünnepeljük az új év kezdetét?Miért pont január elsején kezdjük a napokat számolni? A kérdés majdnem önmagát válaszolja meg: mert akkor van az év kezdete. De miért pont ekkor? Miért nem a téli napforduló napján inkább? Vagy miért nem a tavasz kezdetekor? A naptárat bárhogy lehetne kezdeni. Bár a világ nagyjából egészén január elseje az évkezdet napja, nem volt ez mindig így. Az ókori egyiptomiak…
-
Honnét tudjuk azt, amit tudunk
Olvass tovább: Honnét tudjuk azt, amit tudunkBő héttel ezelőtt kitettem egy posztot, hogy az elmúlt 12 hónap volt a legmelegebb 12 hónap az elmúlt 125 ezer évben, illetve, egészen biztosnak tűnik, hogy 2023 lesz a műszeres mérések óta valaha mért legmelegebb év (és még így is lehet, hogy hűvösnek mondható a következő évtizedhez, évtizedekhez képest).

















