Eredeti megjelenés időpontja: 2026. július 6., helye: facebook. Szerkesztett változat.
Ha már felébresztett 5 óra alvás után pár repülőgép, hadd mondjak egy pár szót a klímakatasztrófáról, egészségügyi katasztrófáról és a gazdasági katasztrófáról.
Ha nem lenne egyértlemű, világos, utóbbiak velejárói az előbbinek.
Az, hogy klímakatasztrófa van, szerencsére már csak a legidiótább, leghülyébb, legalusisakosabb és legkorruptabb emberek tagadják.
A klímakasztrófába kezdünk beleérni. Egyre-másra szólnak a hírek arról, hogy a hőség nem csak annyi, hogy pár pluszfok, és ki kell bírni, mert nem, nem lehet kibírni, emberek ezrei halnak bele (szó szerint több tízezer európai korai halálát okozta a két héttel ezelőttől egy héttel ezelőttig tartó hőkupula). Aki meg tudja tenni, az olyan helyen vészeli át az ítéletidőt, ahol kellemes 25-26 fokos a levegő hőmérséklete. Ez háromféle szokott lenni: vagy olyan ház, amit leárnyékolnak hatalmas fák, a kertben dús a növényzet, vízvisszatartás működik, vagy klímaberendezések — vagy repülővel elutazik valami hűvösebb helyre. Utóbbiak fokozzák a problémát, és csak rövidtávon számítanak megoldásnak, azzal együtt, hogy vannak olyan helyzetek, amikor nincs más megoldás, klíma kell. (Kórházak, egészségügyi és szociális intézmények, vagy ott, ahol beteg emberek vannak stb. Hozzáteszem, egy a ventillátor egy bizonyos hőfok felett nem hogy szart sem ér, de szintén csak tetézi a problémát.)
Előbbi nem mindenki számára opció, a klíma pedig lassan kényszer lesz azért, hogy túlélni tudjunk. Én továbbra is kardoskodom az előbbi mellett, azaz, a növényzet általi árnyékolás mellett, de többször leírtam, hogy a legegyszerűbb lenne a föld alá építkezni: szerintem ma már luxus a föld fölötti lakás, amit aztán nyáron hűteni, télen fűteni kell (bár a földfelszint alá épített házaknak is vannak problémái: beázás, légcsere, természetes megvilágítás megoldása). Ahogy luxus és teljesen felesleges a füves pázsit is, ökológiai sivatag, nem segít a felmelegedés ellen, és rengeteg vizet használ el, érdemesebb a kertben magasra növé, nagy zöldfelületű növényeket tartani — árnyékolnak, párologtatnak. Ha erre valaki azt mondja, hogy a gyerekeknek nem lesz hol játszani, meg a felnőtteknek napozni, a válasz az, hogy 35-40 fokokban, 10-es UV mellett senki se fog játszani és napozni. Az, ami nálunk, Magyarországon egy hétig tartott, az csak ízelítő — a franciák most kapják a harmadik hőhullámukat az idei nyáron, és három egymást követő napon dőlt meg a valaha mért legnagyobb hőmérséklet, azaz, a három valaha mért legmagasabb hőfok Franciaországban három egymást követő 2026. június végi napra tehető. S újra elmondom: ez csak a kezdet. Egy évtized, és az egész 3 hónapos nyár egy összefüggő hőhullám lehet akár, a folyóvizeink nyári kiapadásával együtt. (A klímakutatók ennyire nem látják azért borúsan a dolgot, de tény, hogy efelé megyünk. Persze az is igaz, hogy a kutatók általában alábecsülik a problémát.)
Az, hogy ez mennyi egészségügyi problémát jelent, nem kell ecsetelni, hogy mennyi gazdaságit, talán már azt sem. Teljes termések fognak kiégni lábon, nem lesz víz, amivel öntözni lehetne, a turizmusnak (elsősorban a balatoni, velencei stb.) annyi lesz, de nyilvánvaló módon minden iparban hatalmas kiesést fog jelenteni az, ha nincs víz, vagy, ha nem lesznek alkalmazottak, mert ebben a hőségben nem fognak tudni menni dolgozni. Ja, és nem fognak működni azok a klímák sem, amelyek most még sokak házait hűtik: nem lesz áram. A rendszer össze fog omlani a terhelés súlya és a hatalmas hőség miatt, és a nukleáris erőművekből meg nem lesz áram, mert azok is le fognak állni. Az, hogy eddig nem omlott össze a hálózat, csak időleges és helyi áramkimaradások voltak (csak az én kerületemben többször is!), az inkább szerencse volt, mint a rendszer stabilitásának bizonyítéka.
Mi mindent kéne tenni? Rengeteget. Újra és újra leírom: minél később kezdjük ezeket el tenni, annál többet kell majd, és annál nagyobb életszínvonal-esés várható. Ez olyan, mint egy betegség: legjobb megelőzni a bajt (elkerülni a globális felmelegedést, na, ez nem sikerült), ha baj van, időben elmenni orvoshoz (időben hallgatni a tudósokra, lásd 1972 Római Klub, az előrejelzéseik eddig rendben vannak időarányosan), elkezdeni a javasolt terápiát (félszívvel teszik ezt sokan, miközben a legnagyobb szennyezők, mint az Egyesült Államok, Kína, India, csak fokozzák a kibocsátásaikat); ha már nagy a baj, egyre komolyabb kezelések szükségesek, akár már műtét is (teljes ipari szektorok leállása, a népesség időleges föld alatti menhelyre telepítése); ilyenkor az életminőség és a várható élettartam mindenképpen csökken, főleg, ha valamilyen belső szervünket veszik ki, vagy amputálják egy végtagunkat (egész régiók elnéptelenedése, nálunk az Alföld elég gyanús helyzetben van, az akkugyártás, mint iparág, vége, hiszen nincs elég ívóvíz). Tehát, minél hamarabb, minél többet.
Egy-egy ember viszont nem sokat ér. A saját közérzetét javítja, elmondhatja, hogy ő megtette, amit megtehetett, és jó esetben, főleg, ha kertes családi házban lakik, a dús növényzet létrehozásával, a kertje (szabályozott) elvadításával a hőfokot a lakásban kellemesen tudja tartani. Ám az ő házába is vezeték hozza az áramot (kivéve, ha van saját energiaközpontja, napelemekkel és akkumulátorral, persze az is csak valameddig jó), és a vizet is. Ja, ha hosszabb áramszünet állna be, a vízszolgáltatásnak is annyi, akkor csak a saját maga által elraktározott víz marad. S ilyenkor a közeli teszkóba se tud elmenni, mert azt is bezárják áramszünet miatt (leállnak a pénztárgépek). Azaz, nem egyes emberre, hanem globális cselekvésre van szükség. Az egyes ember legtöbbet azzal teheti, ha olyan politikusokat választ, amelyek zöld szemléletűek. (Ha pedig teokráciában, diktatúrában vagy autokráciában él, akkor első lépésben a demokráciáért küzd; ha már van demokrácia, jöhet a következő lépés. A népesség nagy része a bolygón ilyen helyeken él.)
A legelső, ami politikát meg kéne változtatni, hogy ne csak általánosságokban beszéljek: tessék megadóztatni végre az externáluiákat, elsőként kezdve a kerozinnal! Az ugyanis továbbra is adómentes (legalábbis a nemzetközi repülések esetén, vagy Magyarországon például). Azaz, egy milliárdos, ha felül a magánrepülőjére, akkor az elhasznált üzemanyag után jóval kevesebb adót fizet be, mint valaki, aki beül a kocsijába (ne üljön be kocsiba, ha nem muszáj, csak akkor, ha muszáj), és elviszi egyik családtagját kórházba (ilyenkor van értelme a saját kocsinak, nem a bevásárlás miatt). De nem kell milliárdosnak lenni, elég, ha valaki csak simán tehetős. Repülőgépekkel mennek az emberek katasztrófaturistáskorni, és repülőre ülnek, ha nyaralni mennek; repülőre ülnek, ha menekülőre veszik a hatalmas hőség elől. Ezzel pedig nem csak nem szenvedik meg a globális felmelegedés okozta hőséget, de aktívan hozzá is járulnak ahhoz, hogy másoknak rosszabb legyen.
Egyúttal a Ferihegyi repülőteret arrébb kéne tolni vagy 100 km-rel. Az utasforgalom folyamatosan növekszik, és ha jól tudom, 2006 óta eresztik rá Budapestre a járműforgalmat. Nem véletlen, hogy a helyi civilek állandóan megnyerik a pereket a repülőtér ellen, ám az sem, hogy az előző rendszerben a kormány nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségűvé minősítette a repülőtér kapacitásának bővítését. Ám emlékeztetnék arra, hogy repülni is csak addig tud az ember, amíg azt a hőmérsékleti körülmények engedik: arra is volt már példa, hogy extrém hőség miatt zártak le repteret (és nem csak a hóhelyzet vagy viharhelyzet miatt), ha jól tudom, a világ legfeleslegesebb városában, a víz nélküli sivatagba épült bő másfél milliós Phoenixben.
Az alábbi képek azt mutatják meg, mennyire káros a repülés. Egy főre és egy leutazott kilométerre vetítve a repülésnek van a legnagyobb ökológiai lábnyoma, ezzel szennyezzük legjobban a környezetünket (na meg azzal, ha a Temuról rendelünk egyszer használatos műanyag szarokat).
A repülés során a hajtóműből kijövő gázok többnyire hozzájárulnak a felmelegedéshez.
S hát a legszebb az egészben: a nemzetközi járatokra nincs a kerozinon adó, ahogy sok helyi járatra sincs — annak idején azért nem tettek erre adót, hogy ezzel segítség a kereskedelmi célú repülés beindulását, ám ez így maradt. Magyarországon sincs, tudtommal. Szóval első lépésben nem kéne többet tenni: csak megadóztatni a legnagyobb ökológiai lábnyommal bíró repülést, a bejövő pénzből pedig erdősíteni, fásítani kéne, vagy bármilyen más módszert támogatni, ami segít megkötni a légköri széndioxidot.
Iratkozz fel a hírlevelemre is!
Miért kéri a szerző, hogy támogasd?
A szerző egy felmondott tanár, aki sakkoktatásból, versenyszervezésből és támogatásokból él (elsősorban Patreonon, de kérésre MagnetBankos számlaszámot és Revolutos azonosítót is tud adni). Majdnem minden hónapja negatív gazdasági növekedéssel zárul. Nem mindegyik, de majdnem mindegyik, így meg előbb-utóbb elfogy a pénze. Az utóbbi évben azért szerencsére talpon maradt, ám most augusztusban nem nagyon lesz bevétele.
Mekkora támogast kér a szerző?
Szinte semekkorát. Havi 600-800 forintot vagy 1,5-2 eurót. Kéthetente egy gombóc fagyi, vagy havi egy gombóc, ha minőségi. Hetente 3-4 palack a MOHU-nak. Havi fél lángos.
Ez nem jelenti azt, hogy aki tudná támogatni a szerzőt mondjuk havi 5 euróval vagy havi 10 euróval, ne tehetné ezt meg. A szerző saját patreon-felületén 1,5 euróra állította be a legkisebb összegű támogatást, mert ennél alacsonyabbat a Patreon nem enged. 5 euró a magasszintű támogatás és 10 euró a csak-ha-milliomos-vagy-szintű támogatás.
Hogyan tudod támogatni a szerzőt?
Legegyszerűbb támogatási forma, ha feliratkozol erre az oldalra illetve a facebook-oldalra, majd rendszeresen megosztod a neked tetsző cikkeket, amiket a szerző ír, így olyanokhoz is eljuthatnak ezek a cikkek, akik eddig még nem hallottak a szerzőről és nem iratkoztak fel az oldalára. Hátha közöttük lesznek a következő támogatók!
A második legegyszerűbb támogatási forma, ha ennél direktebben meghívsz ismerősöket az oldalakra, tehát aktívan mások figyelmébe ajánlod a szerzőt. De ez még mindig ingyenes!
A pénzbeli támogatásnak három formája van: Patreon-on lehet támogatni a szerzőt, illetve közvetlenül Magyarországról forintban MagnetBankos számlára, külföldről euróban Revolutos számlára.
Lesz fizetős tartalom?
Nem, minden ingyen van továbbra is. Nincs előfizetés és nincs fizetős tartalom (így igazából az államnak sem szabadna áfát szednie be a Patreonos támogatói felkínálások után, hisz minden önkéntes adománynak számít, de a Patreon ezt nem tudja sajnos). A támogatók annyi előnyt élveznek, hogy bizonyos cikkeket megkapnak még megjelenés előtt, illetve velük szemben a szerző nagyfokú hálát érez.
2
0
Leave a Reply