Eredeti megjelenés időpontja: 2026. július 5. és 2026. július 8., helye: facebook és facebook
Ugye, mindenki megtanulta még általános iskolában, hogy a csonthéjas termések jellegzetessége, hogy lenyelik azt egészben az állatok, madarak, emlősök, mindegy, a gyümölcs végigmegy az állat emésztőrendszerén, ahol jól meg is emésztődik, kivéve a csonthéjas magvat, a sok cukrot (vagy ritkább esetben: sok fehérjét és olajat) tartalmazó terméshússal jutalmazódik meg az állat azért, hogy a növény magvát elszórja a fától messzebb, rögtön meg is trágyázva azt.
Így van ez szinte minden egyes gyümölcsfajtánál. Kivéve az avokádót (régiesen: az aligátorkörtét).
Merthogy nincs olyan állat, amelyik le tudná nyelni a gyümölcsöt. De ha még körül is rágná az avokádómagvat az állat, akkor is, hogyan enné meg a magot? Nem fér be a szájába.
S itt jön képbe az őstörténelem. Az avokádó mezoamerikában őshonos, pont ott, ahol az óriáslajhár élt, az amerikai gigafauna egyik tagja. 2 millió éve jelentek meg a színen (azaz, legrégebbi csontjaik 2 millió évesek kb., ehhez azt kell tudni, hogy az állati [vagy emberi] csontok kb. egy milliárdod része kövül csak meg), 8000 éve haltak ki, nagyjából akkor, amikor az ember elkezdett vadászni rájuk. (Egyetlen egy bizonyított óriáslajhár-vadászatról tudunk, kb. 12 600 évvel ezelőttről; az argentín pampákon találtak óriáslajhár-csontokat és mellettük emberi eszközöket.) Egy óriáslahjár kb. 6 méter hosszú és 4-4,5 tonna súlyú lehetett, azaz, egy ázsiai elefánttal volt nagyjából egyforma méret. Bár csak feltételezzük, de egy óriáslajhár számára nem lehetett probléma egyben lenyelni egy egész aligátorkörtét.
Az avokádót az aztékok is előszeretettel fogyasztották, azaz, kultiválták, termesztették is. Tudjátok, ők azok, akik magukat mexikáknak hívták, róluk van elnevezve Mexikó, mai napig ott termesztik a világ termésének bő negyedét. Azaz, minthogy a gyümölcs magját elfogyasztó állat kihalt, emberi segítség nélkül a gyümölcs nem maradt volna fenn több ezer éven keresztül — ha az aztékoknak illetve más mezoamerikai népeknek nem ízett volna a gyümölcs, akkor ma mi sem ehetnénk belőle.
Az avokádó nagyon tápláló, tele van egészséges zsírral, rosttal, fehérjével, sőt, rengeteg vitaminnal, ásványi anyaggal, és nem csak a millenárisok kedvenc étele (én alig párszor próbáltam, nem sikerült), de előszeretettel fogyasztották a XX. század elejétől kezdve előkelő körökben is. Ettől még persze világszerte tartó népszerűsége tényleg csak az elmúlt bő 20 évre datálódik. A fáját bútorkészítésre, az olaját a szépségiparban is használják, sőt, a mexikák még festéket is készítettek belőle.
Egy Rudolph Hass nevű postásnak köszönhetjük a legnépszerűbb fajtájának elterjedését, a jelenleg termesztett avokádók 95%-a Hass-fajta (ez kapható Magyarországon is). Hass Wisconsinban született, 1918. július 4-én találkozott egy templom hátsó udvarában tartott pikniken jövendő feleségével. A fiatal pár 1923-ban költözött Kaliforniába, Hass ekkor postásként próbálta eltartani családját (a korra jellemző módon öt gyereke született). Ekkoriban a Fuerte-fajta avokádó volt a legízletesebb fajta gyümölcs az avokádók-változatok között, és annyira népszerű volt, hogy egy újságban olyan karikatúra jelent meg róla, miszerint az avokádó-fáról dollár-bankók lógtak le, és elég volt azokat leszüretelni. Hass ekkor saját kertjében avokádó-termesztésbe fogott, minden avokádó-magot, amit talált (akár úgy, hogy éttermek szemeteseiben) elültetett.
Az egyik fa pedig nem csak hamarabb hozott gyümölcsöt, mint a Fuerte-fajta, hanem különös alakú is volt a gyümölcse. Ráncos volt a gyümölcs héja, és lilás-feketés; a szokásos körte-alak helyett ovális volt. A gyümölcshús sokkal krémesebb volt, zsírosabb, ízletesebb Hass gyerekei számára; s mint később kiderült, egészségesebb is, ráadásul szállításkor kibírta a hosszabb utakat is, erősebb héjának köszönhetően. Hass megfogta az isten lábát, vagy valami hasonló ilyen szöveg, ami azt jelenti, hogy szerencsés lett.
Hass kezdetben 4-5 darabot árult 1 dollárért, később darabonként 1 dollárra ment fel a gyümölcs ára, mert akkora lett rá a kereslet, így csak a leggazdagabbak engedhették meg maguknak (ma ez kb. 19 dollár, azaz, kb. 6000 forint volt darabja, mai magyar árfolyamra átszámítva). S bár Hass 1935-ben szabadalmaztatta saját nemesítését (vagyis, dehogy nemesítette, teljesen véletlenül pont egy ilyen keresztbeporzású magot ültetett el), a gyümölcsre való hatalmas igény miatt aki csak tudta, termesztette az ő fajtáját, magról. Hass életében összesen 5000 dollárt keresett a saját termesztésű avokádójával. (Mondjuk mai pénzen nézve ez is 38 millió forint, de ezt kb. ugyanannyi év alatt úgy, hogy ebből egy évente 1 milliárd dolláros üzlett nőtt ki.)
Hass 60 évesen, egy hónappal a szabadalom lejárta után halt meg szívinfarktusban. Felesége 98 éves koráig élt — férje postás-nyugdíjából. Ma a Hass-változat, amelyik a legkedveltebb avokádó-fajta, míg a Fuerte-változat továbbra is a második legkedveltebb avokádó-fajta. Az anyafa 76 évig élt, 2002-ben gyökérrothadás miatt kellett kivágni.
Azt tudtátok amúgy, hogy a narancs valójában zöld?
Én tegnap tudtam meg. A szín, ami a gyümölcsről lett elnevezve, és kiszorította a magyar nyelvből a sáfrány színelnevezést, ami a fűszernövény bibéjének színe, csak az európai éghajlaton narancssárga színű — eredetileg a gyümölcs Észak-Kelet-Indiából, Indokínából és Dél-Kelet-Kínából származik. Ott a színe pedig: mélyzöld, mégpedig a gyümölcshéjban meglévő klorofil miatt. Ez a klorofil azonban lebomlott akkor, amikor az európai kereskedők a gyümölcsöt ládákba rakodva Európába vitték, és a gyümölcs héja a közismert, a gyümölcsről magáról elnevezett narancsszínűre változott (gondoljunk a falevelekre: azok zöld színét is a klorofil adja, amint azt a növény visszavonja a levelekből a gyökerekbe ősszel, a levelek elsárgulnak-elbarnulnak!). A kelet-ázsiai trópusokon a gyümölcs héjának színe ellenben marad mélyzöld, mivel nem éri őket olyan hideg hatás, mint érte a kereskedők által bedobozolt gyümölcsöket, azaz, a narancs perfektül érett belül, ehető, lédús, de kívülről még “zöld” azaz ránézésre éretlen!
Ez volt az újkor hajnalán tehát. Manapság már megoldható lenne, hogy a gyümölcs zöld színű maradjon, mint a lime például, vagy mint az avokádó, amiről pár napja írtam, ám az európai (és amerikai) vevők annyira hozzá vannak szokva a narancsszínű héjhoz és ahhoz, hogy a zöld gyümölcs még éretlent jelent, hogy manapság a zöld szín kerülendő… és emiatt a leszedett, már érett gyümölcsöt vagy rövid ideig tartó hidegnek teszik ki mesterségesen, vagy megforgatják viaszban, vagy etilén-gázzal fújják azokat be, már csak a gombásodás (penészedés) elleni védelem miatt is.
Az etilénnel való befújás egyébként nem csak arra jó, hogy a gyümölcs szép narancsszínt kapjon, vagy, hogy védje a gombásodástól azt, de arra is, hogy a gyümölcs gyorsabban rohadjon meg. Valamit valamiért.
Szóval ha valaki ilyen távol-keleti országokba utazna, és zöldnarancsokat látna, ne ijedjen meg, ehetőek azok. De ha amúgy is ott van, próbálja ki a duriánt!
Iratkozz fel a hírlevelemre is!
Miért kéri a szerző, hogy támogasd?
A szerző egy felmondott tanár, aki sakkoktatásból, versenyszervezésből és támogatásokból él (elsősorban Patreonon, de kérésre MagnetBankos számlaszámot és Revolutos azonosítót is tud adni). Majdnem minden hónapja negatív gazdasági növekedéssel zárul. Nem mindegyik, de majdnem mindegyik, így meg előbb-utóbb elfogy a pénze. Az utóbbi évben azért szerencsére talpon maradt, ám most augusztusban nem nagyon lesz bevétele.
Mekkora támogast kér a szerző?
Szinte semekkorát. Havi 600-800 forintot vagy 1,5-2 eurót. Kéthetente egy gombóc fagyi, vagy havi egy gombóc, ha minőségi. Hetente 3-4 palack a MOHU-nak. Havi fél lángos.
Ez nem jelenti azt, hogy aki tudná támogatni a szerzőt mondjuk havi 5 euróval vagy havi 10 euróval, ne tehetné ezt meg. A szerző saját patreon-felületén 1,5 euróra állította be a legkisebb összegű támogatást, mert ennél alacsonyabbat a Patreon nem enged. 5 euró a magasszintű támogatás és 10 euró a csak-ha-milliomos-vagy-szintű támogatás.
Hogyan tudod támogatni a szerzőt?
Legegyszerűbb támogatási forma, ha feliratkozol erre az oldalra illetve a facebook-oldalra, majd rendszeresen megosztod a neked tetsző cikkeket, amiket a szerző ír, így olyanokhoz is eljuthatnak ezek a cikkek, akik eddig még nem hallottak a szerzőről és nem iratkoztak fel az oldalára. Hátha közöttük lesznek a következő támogatók!
A második legegyszerűbb támogatási forma, ha ennél direktebben meghívsz ismerősöket az oldalakra, tehát aktívan mások figyelmébe ajánlod a szerzőt. De ez még mindig ingyenes!
A pénzbeli támogatásnak három formája van: Patreon-on lehet támogatni a szerzőt, illetve közvetlenül Magyarországról forintban MagnetBankos számlára, külföldről euróban Revolutos számlára.
Lesz fizetős tartalom?
Nem, minden ingyen van továbbra is. Nincs előfizetés és nincs fizetős tartalom (így igazából az államnak sem szabadna áfát szednie be a Patreonos támogatói felkínálások után, hisz minden önkéntes adománynak számít, de a Patreon ezt nem tudja sajnos). A támogatók annyi előnyt élveznek, hogy bizonyos cikkeket megkapnak még megjelenés előtt, illetve velük szemben a szerző nagyfokú hálát érez.
2
0
Leave a Reply