Eredeti megjelenés egy 2026. augusztus 7-i facebook-poszt alapján.
Nem sokkal ezelőtt olvastam valami piacpárti (értsd: bolygóellenes) oldalon, hogy Bjorn Lomborgnak igaza volt, merthát tényleg lassul a széndioxid-kibocsátás üteme, és még mindig sokkal több fontosabb problémánk van, mint a klímaváltozás elleni küzdelem.
Ez természetesen úgy hülyeség, ahogy van. Valóban igaz, hogy sokaknak sokkal fontosabb probléma a hónap vége, mint a világ vége, de könyörgöm, nagyobb perspektívában kell nézni a folyamatokat, távolabbról, és empatikusabban: ha beköszönt az, amitől sok tudós fél, hogy már most elkerülhetetlenül bekövetkezik, akkor nem csak a rászorulóbbaknak lesz probléma a hónap vége, hanem mindenkinek. Teljesen felesleges megnyerni a napot, ha elveszítjük a holnapot; úgy kell a napi problémákon felülemelkedni, hogy közben végig azt a célt tartjuk szem előtt, hogy ne csak holnap, egy hónap múlva meg egy év múlva, hanem akár évszázadokra előre is élhető legyen a bolygó, megmaradjon az emberi civilizáció. Amikor magunkra gondolunk, a magunk életére, mindig hozzá kell gondolnunk a még meg sem született udódainkat (vagy ha nekünk nem lesz, akkor embertársaink utódjait), hogy nekik milyen lesz.
Amikor azt mondják tudósok, pl. James Lovelock, hogy a világ népessége túllőtt, és fél milliárdnál-két milliárdnál több nem tud a bolygón élni anélkül, hogy ne borítanánk fel a bolygó önszabályozó folyamatait, akkor azt mondják, hogy 6-7,5 milliárd ember fog időnek előtte, nem természetes halállal meghalni még ebben az évszázadban. Akinek mostanság született gyereke, mondjuk, utóbbi 10 évben, vagy akár, utóbbi 16 évben, az számoljon azzal, hogy ha ő maga nem is, de a gyerekének komoly esélye van rá, hogy a klímaváltozás katasztrofális folyamatai miatt fog meghalni, nem természetes és nem szép halállal.
Hogy Bjorn Lomborg, végzettségére nézve: politológus, aki a klímavédelemhez vagy környezetvédelemhez egyáltalán nem ért, miért akar megtéveszteni mindenkit klímaszkeptikus dumáival, nem tudom, még csak sejteni sem sejtem. Vannak, akik pénzért hiszik azt, amit hisznek, vannak, akik tényleg abban hisznek, hogy nekik van igazuk. Nem tudom, csak azt, hogy téved,
ráadásul önleleplező módon téved,
azaz, az általa megosztott ábrákban, adatokban hibákat vét az értelmezés során, effektíve tehát nem csak azt bizonyítja be, hogy nem ért a természettudományokhoz, de azt is, hogy mivel az ő értelmezése rossz, pont az ellenkezője igaz annak, mint amit mond.
Ezért jó az, ha az egyetemen a bevezető kurzusok egyike a forráskritika.
Mutatok egy párat!
Lomborg szerint látnunk kellene, hogy hiába a sok híradás, valójában rekordalacsony a tűzben leégett erdőségek kiterjedése.
Valójában meg arról van szó, hogy ha egy erdő leégett, pár éven belül nem tud leégni másodjára is. Ha elfogyna az összes erdő, akkor az adott évi erdőtüzek száma pontosan nulla lenne.
Ráadásul az erdőtüzek nagy része, főleg Afrika az egyenlítő alatti országaiban, szándékos erdőégetés volt korábban, ám szerencsére ez a gyakorlat kezd visszaszorulni. Azaz, a kiszáradó erdőkhöz lángra kapásához ennek a gyakorlatnak semmi köze nem volt.
Valójában az egyik legrosszabb év a 2026-ik erdőtüzek szempontjából, csak Európára nézve a második legrosszabb 2022 után, ha csak az év első hét hónapját nézzük — viszont 2025 volt az eddigi legrosszabb év Európát nézve (hozzátéve obligát módon, hogy az ezirányú mérések kezdete óta), és 2025-ben augusztusban indultak be csak igazán ezek az erdőtüzek. 2026 végül a második legrosszabb év lett erdőtűzek szempontjából Európában.
Nézzünk egy másik példát! Ezt a képet is ő tette ki saját Twitter-oldalára.
Ezzel a képpel igazából azt sem értem, mit akar mondani. Illetve értem, mert a címsorban benne van, hogy a média nem tudósított arról, hogy a Nagy-korallzátonynak sikerült visszakapaszkodnia valamelyest. Na de konkrétan mit mutat a bekarikázott terület?
Először is vegyük úgy, hogy az ábra igazat mond. Kicsit utánajárva sem látom benne azt, hogy ebben hamisítás vagy hazugság lenne, és elég rendesen le is van az ábra hivatkozva. Tehát vegyük úgy, hogy ez igaz. Mit mutat akkor?
A korallzátonyok korallal borítottságában 2021-ről 2022-re egy feljutást, némi visszaesést 2023-ra, erősödést 2024-re, nagy gyengülést 2025-ben, pici visszakapaszkodást 2026-ban, úgy, hogy ezek az értékek bőven a 2012-es érték felett vannak. Egy olyan 2012-es értéket nézve, ami alig több, mint 10%-os értéket mutat, azaz, majdnem teljes pusztulatot. Ahhoz képest van szerencsére valóban növekedés, ami a természet regenerációs képességét mutatja.
Minthogy a korallok életciklusa nagyban függ az óceáni vízhőmérséklettől, rákerestem az El Niño–Déli Oszcilláció elmúlt értékeire.
A két ábrát kombinálva ezt kapjuk:
Egyértelmű összefüggés nem mutatható ki, hiszen a korallképződést több minden befolyásolja (tengeráramlatok erőssége, víz kémhatása, a tengervíz sótartalma stb.), de elsődleges az, hogy milyen a tengerek hőmérséklete. Az meg leolvasható az ábráról, hogy az utóbbi időben erősödés akkor volt, ha hűvösebb volt a vízhőmérséklet, visszaesés pedig akkor, ha melegebb.
De ez még semmi, mert a fő probléma az, hogy a korallzátony így is pocsék állapotban van. Egy egyszerű ábra helyett ennél pontosabb mérésekre van szükség, és ezt Ausztrália el is végzi. Ebből pedig az jön le, hogy a Nagy-korallzátonynak csak az a része van viszonylag jó állapotban, ami legközelebb van a sarkkörhöz (leghűvösebb), és nincs olyan része a zátonynak, ahol a korallal borítottság 75 százalékosnál nagyobb lenne. A több ezer zátonyból 2026-ban 121-et vizsgáltak meg kutatók, és arra jutottak, hogy a többség ebből (106 esetben) 10 és 50 százalék közötti korallborítottsággal bír, és valóban jó hír, hogy a vizsgáltak közül 16 százalék borítottsága csökkent csak, miközben 28 százalékánál növekedést lehetett tapasztalni.
Csakhát ezzel még nincs vége a dolognak, ez kb. az, mint amikor egy nagyon beteg ember vérének az eredményei a laborlelet szerint többnyire stagnálnak, pár érték tovább romlott, de szerencsére pár érték javult. Ettől még a beteg súlyos beteg marad. A Nagy-korallzátonyra pedig a La Niña-epizódok után következik jövőre egy El Niño-epizód. Nem lesz kellemes. Azaz, pont Bjorn Lomborg az, aki “cherry-picking”-et végez, egy továbbra is súlyos állapotban lévő átmeneti javulást mutat be pozitívumként, hogy na, minden oké.
Miközben ő maga teszi ki ezt a következő képet:
Az előző ábrát értelmezi a következő, saját maga által publikált kép. A kék vonal egy “legjobb tipp”, míg a piros a hivatalos adat, és kritizálja az ausztrál kormányt, hogy nem publikálják már a Nagy-korallzátony állapotát, pont azóta, hogy az kezdett megerősödni. Miközben ez az állítás egyszerűen nem igaz, Ausztrália tudományos intézetei továbbra is folyamatosan monitorozzák a korallzátony állapotát. Nem tudom, hogy ezt Lomborg honnét vette. Az általa megadott hivatkozás (Status of the Coral Reefs of the World, 2025, 250-253. oldal) valóban beszél a becslésről, de ez az ábra ott nem található.
Sőt, az általa hivatkozott szakirodalom 15-ik oldalán pont annak ellenkezője van írva, mint amit ő állít:
Persze a legnagyobb átverés az, hogy önmagában attól, hogy ténylegesen csökken az erdőtüzek száma, vagy, hogy elmúlt években erősödött a Nagy-korallzátony, még nem lesz minden rendben, sőt, pont, hogy egyre nagyobb a baj, mint azt az idei nyáron nem csak Magyarországon, de egész Európában, Észak-Amerikában is meg lehetett tapasztalni. Bjorn Lomborg meg olyan faszságokkal jön, hogy ami már egyszer felégett, másodjára nem tud. Miközben Angliában a mérések kezdete óta először egy szem eső nem esett havi bontásban júliusban, Magyarországon sikerült 27 fokos éjjeli minimumhőmérsékletet produkálni, Franciaországban és Spanyolországban 300 000 ezer embert kellett kitelepíteni az erdőtüzek miatt, akkor nagyon nagy a valószínűsége, hogy az az adott klímaszkeptikus az optimista posztjával vagy nettó hazudik, vagy manipulatív módon próbál valamilyen adatot értelmezni. Mint amikor az Erik, a Viking című filmben Hy-Brazil (magyarul: Atlantisz) királya azt mondja, hogy biztos, hogy nem süllyednek, ő már érzi, hogy emelkednek.
Iratkozz fel a hírlevelemre is!
Miért kéri a szerző, hogy támogasd?
A szerző egy felmondott tanár, aki sakkoktatásból, versenyszervezésből és támogatásokból él (elsősorban Patreonon, de kérésre MagnetBankos számlaszámot és Revolutos azonosítót is tud adni). Majdnem minden hónapja negatív gazdasági növekedéssel zárul. Nem mindegyik, de majdnem mindegyik, így meg előbb-utóbb elfogy a pénze. Az utóbbi évben azért szerencsére talpon maradt, ám most augusztusban nem nagyon lesz bevétele.
Mekkora támogast kér a szerző?
Szinte semekkorát. Havi 600-800 forintot vagy 1,5-2 eurót. Kéthetente egy gombóc fagyi, vagy havi egy gombóc, ha minőségi. Hetente 3-4 palack a MOHU-nak. Havi fél lángos.
Ez nem jelenti azt, hogy aki tudná támogatni a szerzőt mondjuk havi 5 euróval vagy havi 10 euróval, ne tehetné ezt meg. A szerző saját patreon-felületén 1,5 euróra állította be a legkisebb összegű támogatást, mert ennél alacsonyabbat a Patreon nem enged. 5 euró a magasszintű támogatás és 10 euró a csak-ha-milliomos-vagy-szintű támogatás.
Hogyan tudod támogatni a szerzőt?
Legegyszerűbb támogatási forma, ha feliratkozol erre az oldalra illetve a facebook-oldalra, majd rendszeresen megosztod a neked tetsző cikkeket, amiket a szerző ír, így olyanokhoz is eljuthatnak ezek a cikkek, akik eddig még nem hallottak a szerzőről és nem iratkoztak fel az oldalára. Hátha közöttük lesznek a következő támogatók!
A második legegyszerűbb támogatási forma, ha ennél direktebben meghívsz ismerősöket az oldalakra, tehát aktívan mások figyelmébe ajánlod a szerzőt. De ez még mindig ingyenes!
A pénzbeli támogatásnak három formája van: Patreon-on lehet támogatni a szerzőt, illetve közvetlenül Magyarországról forintban MagnetBankos számlára, külföldről euróban Revolutos számlára.
Lesz fizetős tartalom?
Nem, minden ingyen van továbbra is. Nincs előfizetés és nincs fizetős tartalom (így igazából az államnak sem szabadna áfát szednie be a Patreonos támogatói felkínálások után, hisz minden önkéntes adománynak számít, de a Patreon ezt nem tudja sajnos). A támogatók annyi előnyt élveznek, hogy bizonyos cikkeket megkapnak még megjelenés előtt, illetve velük szemben a szerző nagyfokú hálát érez.
3
0
Leave a Reply