Eredeti megjelenés időpontja: 2024. augusztus 30., helye: facebook

Van valami, ami az egész általunk ismert univerzumban csak a Földön, a mi bolygónkon található meg.

Ez a víz, víz nélkül pedig nem képzelhető el élet sem. Földünk héttizedét borítja vízfelszín, így a messzi távolról nézve bolygónk kék színű — szokták is kék bolygónak mondani. Az pedig, hogy élet egyedül a Földön van, köztudomású.

Na várjunk csak. Dehát víz van a Marson is, fagyott formátumban, és a külső bolygók holdjainak felszínén vagy felszíne alatt is. Az üstökösök is részben vízjégből állnak. Tehát víz (=jég) van dögivel az univerzumban. Az meg, hogy élet csak a Földön van, köztudomású, de mint minden, ami köztudomású, téves vagy legalábbis pontatlan: eléggé valószínű, hogy csak a közvetlen szomszédbolygónkon volt élet valaha, és ha tényleg volt, ha ez bebizonyosodik (főleg, ha valaha ki tudna derülni, volt-e élet a Vénuszon), akkor arra kell gondoljunk, hogy az élet mint olyan univerzális — ha a Naprendszer három kőzetbolygójából kettőn van-volt, akkor elég valószínű, hogy máshol is kialakult.

Nem-nem, nem a víz az, ami az ismert univerzumban csak a Földön található meg.

Hanem a tűz.

Álljunk egy szóra meg. Hát a Nap? Az mi? És a Jupiter bolygón a villámlások? És a magma-kitörések a külső naprendszer holdjain, vagy akár korábban a Marson is?

A Nap nem tüzes, hanem plazmaállapotú. A villámlás elektronikus kisülés, a magma meg szintén nem tűz. Olvadt kőzet. Nem ég.

Na de mitől van az, hogy a tűz egyedül a Földre jellemző?

Nos, a Földnek van oxigéndús atmoszférája, és van a bolygón rengeteg elhalt, korábban fotoszintetizáló növény. Az tud csak meggyulladni, égni. Azaz, elhalt élet és oxigén nélkül tűz sem képzelhető el. Ráadásul az oxigéndús atmoszféra is több milliárd évnyi fotoszintetizálás után tudott csak megjelenni, az első növények által termelt oxigén ugyanis nagyon gyorsan reakcióba lépett a földfelszínen illetve a földkéregben lévő vassal, rozsdát létrehozva (ennek nyomait geológusok ki tudják mutatni). Amikor “elfogyott” a vas, akkortól kezdve tudott felhalmozódni a légkörben az oxigén.

Na és a foszfor? Az is meg tud gyulladni. Lásd gyufa. Nem csak szerves anyag tud égni. Sakk-matt.

Na igen, a foszfor. Ami nem létezne apró pici vízi élőlények billió milliárdjainak csontváza nélkül. Na meg meggyulladni sem tudna oxigén nélkül, amit meg szintén élőlények “termeltek”, lásd fenn. Égni meg a gyufa fája ég.

Szóval a víz gyakran előfordul és szükséges feltétele a tűznek — ami tudomásunk szerint tényleg egyedül csak a Földre jellemző.

Érdekességképpen megjegyzem még, hogy a Kréta-korban egészen biztosra tehető, hogy szinte az egész földkerekséget erdők borították, viszont az aszteroida-becsapódás feltehetően az egész földet lángba borította. Ez után terjedtek el a füves területek (sztyeppe, szavanna) az erdők kárára. Ha nem lennének rendszeres bozóttűzek, amelyek a füvek riválisait, a cserjéket és fákat elégetik (és legfőképp: nem volna ember), akkor minden füves terület idővel visszafásulna. A füvek ugyanis a földben őrzik testük nagyobb részét, és egy-egy bozóttűz után gyorsan ki tudnak hajtani. A fák egy része (a régi időkből itt maradt örökzöldek) is simán túléli az erdőtüzeket. Mármint nem az egyes fa, az ugyanis kimondottan jól ég (a fenyvesek nagyon jól égnek, a lombos erdők kiszáradás nélkül soha), azaz, teljesen elpusztulnak … viszont a magjai, melyeket jól véd a toboz, azok képesek túlélni a tüzet, és az erdő így újra képes kihajtani a tápanyagokban gazdag hamuval borított talajon. Füves területek nélkül pedig nem lenne búza, árpa, kukorica, rizs sem… emberiség sem, vagy legalábbis civilizáció sem. Mindez pedig az aszteroidának köszönhető — aszteroida-becsapódás nélkül még mindig a dinók uralnák a bolyót.

---

Iratkozz fel a hírlevelemre is!

---

---

Miért kéri a szerző, hogy támogasd?

A szerző egy felmondott tanár, aki sakkoktatásból, versenyszervezésből és támogatásokból él (elsősorban Patreonon, de kérésre MagnetBankos számlaszámot és Revolutos azonosítót is tud adni). Majdnem minden hónapja negatív gazdasági növekedéssel zárul. Nem mindegyik, de majdnem mindegyik, így meg előbb-utóbb elfogy a pénze. Az utóbbi évben azért szerencsére talpon maradt, ám most augusztusban nem nagyon lesz bevétele.

Mekkora támogast kér a szerző?

Szinte semekkorát. Havi 600-800 forintot vagy 1,5-2 eurót. Kéthetente egy gombóc fagyi, vagy havi egy gombóc, ha minőségi. Hetente 3-4 palack a MOHU-nak. Havi fél lángos.

Ez nem jelenti azt, hogy aki tudná támogatni a szerzőt mondjuk havi 5 euróval vagy havi 10 euróval, ne tehetné ezt meg. A szerző saját patreon-felületén 1,5 euróra állította be a legkisebb összegű támogatást, mert ennél alacsonyabbat a Patreon nem enged. 5 euró a magasszintű támogatás és 10 euró a csak-ha-milliomos-vagy-szintű támogatás.

Hogyan tudod támogatni a szerzőt?

Legegyszerűbb támogatási forma, ha feliratkozol erre az oldalra illetve a facebook-oldalra, majd rendszeresen megosztod a neked tetsző cikkeket, amiket a szerző ír, így olyanokhoz is eljuthatnak ezek a cikkek, akik eddig még nem hallottak a szerzőről és nem iratkoztak fel az oldalára. Hátha közöttük lesznek a következő támogatók!

A második legegyszerűbb támogatási forma, ha ennél direktebben meghívsz ismerősöket az oldalakra, tehát aktívan mások figyelmébe ajánlod a szerzőt. De ez még mindig ingyenes!

A pénzbeli támogatásnak három formája van: Patreon-on lehet támogatni a szerzőt, illetve közvetlenül Magyarországról forintban MagnetBankos számlára, külföldről euróban Revolutos számlára.

Lesz fizetős tartalom?

Nem, minden ingyen van továbbra is. Nincs előfizetés és nincs fizetős tartalom (így igazából az államnak sem szabadna áfát szednie be a Patreonos támogatói felkínálások után, hisz minden önkéntes adománynak számít, de a Patreon ezt nem tudja sajnos). A támogatók annyi előnyt élveznek, hogy bizonyos cikkeket megkapnak még megjelenés előtt, illetve velük szemben a szerző nagyfokú hálát érez.