Mitől ilyen csípős a kanadai erdőtüzek füstje?

Eredeti megjelenés

Hatalmas füst borította be Amerika több nagyvárosát is nem sokkal a foci világbajnoki döntő előtt, olyan mértékben, hogy az már az egészségre is veszélyes volt. A füst Kanadából érkezett — ott most van az erdőtűz-szezon. Mikor máskor? Nyilván az északi féltekés nyáron. Ez az időszak, amikor alacsony csapadékmennyiség mellett megnövekszik a hőmérséklet, és könnyen kiszáradnak a fák, amelyeket Kanadában többnyire villámok keltenek lángra, és amelyek aztán hatalmas füsttel járó erdőtüzeket okoznak.

Hozzáteszem, Amerikában, értve ez alatt az Egyesült Államokat, az erdő- és bozóttüzek többségét véletlen emberi mulasztás okozza — Kanadában ez azért kevésbé valószínű (bár a túrázók miatt nem teljesen lehetetlen indok), mert a kanadai erdőtüzek többnyire emberektől teljesen elzárt területeken alakultak ki. Erre még visszatérek.

A MetLIfe Stadion New Jersey-ben, két nappal a világbajnoki döntő előtt.
New York panorámaképe ugyanebben az időben Jersey Cityből, azaz, a Hudson-folyó túloldaláról nézve.
Seattle füstbe és koromba burkolódzva
A fenti helyeken volt füstveszély, sárgával jelölve az enyhét, naranccsal-pirossal az erőset, lilával a nagyon erőset.

Abban igaza volt az amerikai elnöknek, hogy ez a sok füst a valóban a kanadai erdőkből származott. Közel 4000 tűzfészket tartanak nyilván, amelyek együttesen összesen 3 millió hektáron égtek — ez összesen harmad magyarországnyi. Összességében nem sok egy akkora országban, mint Kanada, de füstöt ez is tud okozni. Ha Magyarországon égne le teljes egészében 7 megyényi erdő (összesen nincs annyi), annak a füstjébe az egész ország, sőt, talán a fél kontinens beleborulna. Kanadában minden évben vannak erdőtüzek — ez nem új dolog. Ami változott, az az, hogy utóbbi időben egyre nagyobb területen lévő erdő ég le. 20-30 éve, az akkori menetrend szerinti erdőtűz-szezonban, összesen ha 2 millió hektár, 20 ezer négyzetkilométer égett le évente — egy közel 10 millió négyzetkilométeres országban (tehát egy kb. 107-szer akkora országban, mint Magyarország), ez nem számít soknak. Most viszont a korábbi átlag területnek máris a másfélszeresén égnek erdőtüzek, és még hol van a vége. A klímaváltozás tehát nem oka az erdőtüzeknek, ám a klímaváltozás (elsősorban az erdős területek kiszáradása) oka a tüzek nagy számának, vagy annak, hogy nehezebben lehet azokat megfékezni.

Ennél volt sokkal rosszabb is (bár idén is lehet még rosszabb), de feltűnő, hogy a valaha volt (mármint, az írott feljegyzések óta tartó időszakot nézve) két legnagyobb erdőtűz az utóbbi időben, 2023-ban és 2025-ben történt. 2023-ban 18,5 millió hektárnyi erdő égett le, azaz, 185 ezer négyzetkilométer erdő, ez már két magyarországnyi terület. 2024-ben csak 5,4 millió hektár (54 ezer négyzetkilométer), 2025-ben pedig 8,78 millió hektár, azaz, 87 800 négyzetkilométernyi erdő vált a tűz martalékává. Az, hogy jelenleg 30 ezer négyzetkilométer ég, még nem mond semmit sem a végéről.

Az is igaz persze, hogy nem egész Kanadát borítja boreális erdő. Annak a kiterjedése “mindössze” 526 millió hektár, azaz, 5 millió 260 ezer négyzetkilométer. Ezzel a világ egyik legnagyobb összefüggő erdősége, de ha nem ismerünk politikai földrajzi határokat, és az összefüggő boreális erdőbe beleszámítjuk a szibériai részt is, akkor valóban a legnagyobb összefüggő erdő az egész bolygón, messze megelőzve az Amazonast (kb. 3x akkora, mint az).

Kanada egybefüggő boreális erdejének kiterjedése

Az sem véletlen, hogy pont az amerikai észak-keleti városok felé fújta a szél a füstöt. (Anti-passzátszelek.) A csatolt képen még az is jól megfigyelhető, hogy “mintha” pont az amerikai-kanadai határnál fújnának ezek a szelek.

Az amerikai elnök tehát szívére vette a közegészségügyi kockázatokat is rejtő füstöt, s úgy tesz, mintha Kanada szándékosan fújta volna át a füstöt az országhatáron.

“Felelősnek tartjuk Kanadát azért, hogy nem tartják rendben az Erdeiket, nem Tisztítják meg azokat, és így az Egyesült Államokat indokolatlanul teszik ki mocskos, szennyezett és egészségtelen levegőnek, amelyiknek a minősége veszélyes és teljesen elfogadhatatlan!”

— fakadt ki saját szociális felületén (a nagybetűket is ő használta ilyen módon).

“Fel fogom hívni a Miniszterelnöküket nappal, hogy megtudjam, mit tesznek ezzel kapcsolatban. Ennek a költsége kiszámolhatatlan! Kanada visszautasította, hogy részt vegyen bármiféle Erdőkezelésben és Hulladékeltávolításban, tudván, hogy annak az elmaradása ehhez fog vezetni. Ez Szándékos Nemtörődömség, és most már évente fordul elő, az Egyesült Államoknak Milliárd Dolláros költséget okozva, és ennek a szennyezésnek a költségét elkerülhetetlenül hozzáfogjuk adni azokhoz a VÁMOKHOZ amiket Kanada már most is fizet.”

Ebben ha valaki nem lát logikát, nem őbenne van a hiba. T****, aki ingatlanbefektetőként kereste egész életében a kenyerét, ahhoz van szokva, hogy faanyag csak akkor gyullad meg, ha azt nem megfelelően kezelik. (Építkezéskor valóban ez lehet a helyzet.) Sajnos, mivel 80 éves, demens és valószínűleg krónikus szívelégtelenségben is szenved (azaz, vizesedik a tüdeje), amire gyógyszereket is kap (intravénás kezelést), sajnos, nem képes megérteni, hogy egy élő erdő nem azonos egy építkezési halott faanyaggal, de nem volt képes ezt megérteni már akkor sem, amikor a kaliforniai tüzek voltak. Akkor is azzal vádolta Gavin Newsomot, hogy azért vannak kaliforniai erdőtüzek, mert a kaliforniai kormányzó fontosabbnak tartja a vók-ot, mint a holt fák kigereblyézését az erdőkből.

(Minden normális erdőben nagyjából harmada a faanyagnak holt fa egyébként, mint azt Peter Wohlleben is megírta. Az meg különösen vicces, hogy ismét vámokkal fenyegetőzik, miközben a konzervatív többségű Legfelső Bíróság ítélt úgy, hogy ehhez nincs joga, és a korábban már befizetett vámilletékeket az államkincstár vissza is fizette azoknak a cégeknek, amelyek kanadai importterméket értékesítettek. Tekintettel arra, hogy a vámok beépültek az árakba, tulajdonképpen az elnök semmi mást nem csinált, csak megszopatta a saját lakosságát, és most ugyanezzel fenyegetőzik: ha Kanada nem csinál semmit, akkor bosszúból direkt ártani fog az amerikai lakosságnak cserébe.)

Na de miért olyan nehéz kioltani az égő tüzeket Kanadában, hogy azok füstje már közegészségügyi problémát jelent? Azon kívül, hogy nem csak tavasszal-nyáron, de télen is kevesebb csapadék éri őket, azaz, szárazabbak? A lent látható két egymás melletti ábra ezt jól meg tudja világítani. Gyakorlatilag azért, mert erdő ott van, ahol ember a közelben sincs — se települések, sem utak. A kanadai erdők gyakorlatilag elérhetetlenek. Nincs mivel oltani őket, nincs hogyan.

Az első ábrán a népességsűrűség az észak-amerikai kontinensen, a másodikon pedig az erdősültség, pirossal jelezve a nagyobb városokat.

Nem véletlen, hogy vicces kedvű kanadaiak azt írták vissza az amerikai elnöknek, hogy azonnal mennek az 526 millió hektár erdejükben tüzet oltani, amint az amerikaiak rájönnek, hogyan kell használni a metrikus mértékegységet, de addig is szeretettel várnak minden amerikai jelentkezőt, aki szeretne önként bevállalni egy 500 kilométeres erdei túrát, kiépített utak nélkül, pusztán az erdei ösvényeken keresztül bandukolva, egy farkasokkal és medvékkel teli erdőben, csak azért, hogy egy műanyag nyelű gereblyével hatalmas fatörzseket próbáljon arrébb noszogatni, hogy azok ne gyulladjanak meg.

A másik, hogy ezek a kanadai boreális erdők nem lombhullatók, amelyek sokkal jobban ellenállnak a tűznek, hanem különböző fenyőfajták (fekete luc, fehér luc, szürke fenyő, vörös fenyő stb), amelyek gyantája könnyen lángra kap, ráadásul ezeknél a fafajtáknál az erdőtűz jelenléte nem csak teljesen természetes, de ahhoz vannak szokva az erdők megújulásához: a zárt toboz hő hatására nyílik ki és adja ki magvait. Ami újdonság, mint írtam, hogy az erdőtüzek elhúzódnak időtartamban, azaz, a szokásos természetesen jövő esőzés nem oltja őket ki, sokkal tovább égnek, mint korábban; kiterjednek térben, azaz, egyre nagyobb területet érintenek, mint a megszokott; illetve, a kipattanó tűzfészkek száma is több, mint a korábbi átlag.

Más szavakkal, ha az Egyesült Államok elnöke azt szeretné, hogy kevesebb kanadai erdőtűz legyen, akkor talán az üvegházkibocsátást kéne mérsékelnie és a már beindult felmelegedési folyamatok megfékezésére kéne koncentrálnia, ám ezzel pont ellentétesen cselekszik, és tovább pusztítja-rombolja a környezetet egyre újabb bányászati jogok kiadásával, miközben szó szerint háborút visel a megújuló energiaforrások ellen, magát az ezerszeresen bizonyított és megtapasztalt globális klímaváltozás jelenségét is tagadva, az egészet csak egy kínai hoaxnak tartva.


Iratkozz fel a hírlevelemre is!


Miért kéri a szerző, hogy támogasd?

A szerző egy felmondott tanár, aki sakkoktatásból, versenyszervezésből és támogatásokból él (elsősorban Patreonon, de kérésre MagnetBankos számlaszámot és Revolutos azonosítót is tud adni). Majdnem minden hónapja negatív gazdasági növekedéssel zárul. Nem mindegyik, de majdnem mindegyik, így meg előbb-utóbb elfogy a pénze. Az utóbbi évben azért szerencsére talpon maradt, ám most augusztusban nem nagyon lesz bevétele.

Mekkora támogast kér a szerző?

Szinte semekkorát. Havi 600-800 forintot vagy 1,5-2 eurót. Kéthetente egy gombóc fagyi, vagy havi egy gombóc, ha minőségi. Hetente 3-4 palack a MOHU-nak. Havi fél lángos.

Ez nem jelenti azt, hogy aki tudná támogatni a szerzőt mondjuk havi 5 euróval vagy havi 10 euróval, ne tehetné ezt meg. A szerző saját patreon-felületén 1,5 euróra állította be a legkisebb összegű támogatást, mert ennél alacsonyabbat a Patreon nem enged. 5 euró a magasszintű támogatás és 10 euró a csak-ha-milliomos-vagy-szintű támogatás.

Hogyan tudod támogatni a szerzőt?

Legegyszerűbb támogatási forma, ha feliratkozol erre az oldalra illetve a facebook-oldalra, majd rendszeresen megosztod a neked tetsző cikkeket, amiket a szerző ír, így olyanokhoz is eljuthatnak ezek a cikkek, akik eddig még nem hallottak a szerzőről és nem iratkoztak fel az oldalára. Hátha közöttük lesznek a következő támogatók!

A második legegyszerűbb támogatási forma, ha ennél direktebben meghívsz ismerősöket az oldalakra, tehát aktívan mások figyelmébe ajánlod a szerzőt. De ez még mindig ingyenes!

A pénzbeli támogatásnak három formája van: Patreon-on lehet támogatni a szerzőt, illetve közvetlenül Magyarországról forintban MagnetBankos számlára, külföldről euróban Revolutos számlára.

Lesz fizetős tartalom?

Nem, minden ingyen van továbbra is. Nincs előfizetés és nincs fizetős tartalom (így igazából az államnak sem szabadna áfát szednie be a Patreonos támogatói felkínálások után, hisz minden önkéntes adománynak számít, de a Patreon ezt nem tudja sajnos). A támogatók annyi előnyt élveznek, hogy bizonyos cikkeket megkapnak még megjelenés előtt, illetve velük szemben a szerző nagyfokú hálát érez.

Please follow and like us:
error2
fb-share-icon0

Comments

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *