Szöveggyűjtemény

Richard Rhodes történészt akkor kedveltem meg, amikor a közel 900 oldalas Az atombomba története című könyvét olvastam (abból, és más könyvekből, lett egy hosszú sorozatom is, amelyet már feltettem a szöveggyűjteményembe). Az Energy című könyve angolul van meg. Tulajdonképpen újradefiniálja az emberi civilizációk történetét, nekem szimpatikus módon.

Régóta foglalkoztat a karbonhozó kor, régóta szerettem volna erről írni. Amikor azt mondom, szerettem volna erről írni, az azt jelenti, szerettem volna magam annyira belemártani a kor történetébe, szerettem volna annyit tanulni erről a korról, hogy írni is tudjak róla. A karbonhozó kor ugyanis azon kevés őstörténeti korok egyike, amelyek mai napig hatással vannak bolygónk mindennapos életére — akkor keletkezett…

Mennyi mindent fedeztek fel az európaiak! Amerikát, Afrikát, Ázsiát, Ausztráliát, a közbülső szigeteket! A portugál, spanyol karavellák, angol és francia freagattok és karakkok, holland fleuták mennyi addig érintetlen területre helyre vitték el a civilizációt! Csakhát, ez nem igaz. Egyáltalán nem igaz. Amikor Tengerész Henrik portugál hajói 1418-ban elindulnak, hogy a még ókorból, Plutarkhosztól származó értesüléseket ellenőrizzék, miszerint, Afrika partjaitól nyugatra,…

Épp újraolvasom (a sok más olvasnivaló mellett…) Reza Aslantól A zelótát, és érdekes, de nincs benne megjegyzés a történeti Jézus születési évével kapcsolatban. Nos, ez egy egyszerű kérdés, mondhatnánk, hiszen Kr. sz. 1-ben született. Vagyis… vagy lehet, hogy Kr. sz. 0-ban decemberben, és januártól volt Kr. sz. 1.? Az nem lehet, hiszen tudjuk, hogy az időegyenesen nincs 0-ik év (ezért…

Évtizedeken át rejtély övezte a mai India és Pakisztán területén lévő bronzkori, nagyjából 5000 évvel ezelőtti Indus-völgyi (Harappa-)civilizáció bukását. Az Indus folyó völgyében, az ókori Egyiptom és Mezopotámia felemelkedésével egyidőben alakult ki ez a harmadik nagy civilizációs terület, amely kiterjedését illetően a legnagyobb, és feltehetően a legkorábbi is volt. Több, mint ezer települést azonosítottak a régészek a területről, amelyek élénk…

A római birodalom legnagyobb veresége nem az a híres eset volt, amikor Augustus császár kérdezgette fájdalmában Varust, hogy hova tette a légióit, és nem is a Hannibál elleni vesztes Cannaei csata – hiszen ezekben az esetekben Róma képes volt pótolni a veszteségeit, képes volt megfordítani a Karthágó ellen viselt háború menetét.

Sok más olvasnivalóm közben kis szünetet tartottam a komolyabb olvasmányok között, és kiolvastam Eisenhowertől a Keresztes hadjárat Európában című visszaemlékezését. Többnyire száraz, unalmas katonai szövegek, hogy melyik hadosztályt melyik hadtestbe sorolta be, és azokat melyik hadseregbe kinek a parancsnoksága alatt, és azok melyik hadseregcsoportokban voltak, és a hadtáp mennyire őrült meg, és mekkora veszteségeket szenvedtek az amerikaiak.

Időszámításunk előtt 250 millió évvel vagyunk. Egyetlen nagy, hatalmas kontinens van: a Mindenföld, azaz görögül: a Pangea. Ezt a Panthalassza (Mindentenger) nevű világóceán öleli körbe. A bolygónk a 2 millió évvel korábbi, nagy perm végi kihalásból (ami a valaha volt legnagyobb kihalási esemény a földi élet történetében) még nem tért magához; Samuel Bowring geológus szerint ahhoz majd még további 28…

A XIX. században egyre inkább elterjedt a földkutatók (geológusok) munkái nyomán, hogy a Föld nem lehet mindössze nagyjából 6000 éves, mint azt James Ussher ír püspök állította (aki Kr. e. 4004. október 23-a előtti estére tette, kicsivel teaidő után a Föld Teremtését). Már Newton felvetését is rég meghaladták: ő egy üstökös tanulmányozása során vetette fel, hogy a Földnek legalább 50 000…

Kedvenc tudományos felfedezésem egyszerre két hipotézist igazolt. Az egyik ezek közül a föld mágneses pólusainak időszakos váltakozása, melyet a tengeraljzat szétterülésének vizsgálatakor mértek meg, a másik pedig az, hogy Földünk szárazföldjei gigantikus “alátéteken”, tektonikus lemezeken szinte úsznak a föld– azaz, mozognak! Semmi sem állandó, csak a változás maga, mondhatjuk Hérakleitosszal, vagy akár Galileoval dobbanthatunk egyet: Eppur si muove! És mégis…

Véget ért az olimpia, de nem szabad csüggednünk: négy év múlva megint lesz. Az ókorban a négyéves ciklus neve olimpiász volt, a győztesek nevét rendszeresen feljegyezték. Ez lett később minden polgári időszámítás alapja (a zsidó, muzulmán, kínai, ortodox naptárak természetesen mások, mint tudjuk), a keresztény időszámításból “polgárosult” azaz nem-keresztény országokban is elterjedt időszámításunk szerint ugye most 2024-et írunk. Ez az…

Hallottatok már Hy-Brazil szigetéről? Mitikus sziget északnyugatra Írország partjaitól. A legenda szerint a szigetet rendkívül sűrű köd védi, annyira sűrű, hogy a szárazföld lakói hétévente csak egyszer láthatják meg, de megközelíteni még ekkor sem tudják (aki megpróbálja, belevész a habok azaz a hullámok közé). A középkori térképek még jelölték, sőt, nem csak jelölték, de a sziget varázs-bűvöletét, saját állítása szerint…

Velencével hagytam abba, bár szólhattam volna még a spanyol erdőirtásról, amelyet a spanyol király rendelt el a reconquista után, hogy a merinói juhoknak nagyobb legelők álljanak rendelkezésre. (Attenborough ugyanis ezzel is foglalkozik.) Viszont ideje lezárnom a sorozatot. A cikkben később bemutatnék egy pár képet az erdőségek állapotáról, ugyanis – talán kiderült – fixa ideám az, hogy minél több a természetes…

Legutóbb a keresztes háborúkig és az iszlám visszahódításig jutottam el. A hanyatlástörténetnek pedig még mindig nincs vége! A reneszánsz hajnalán a Mediterráneum még mindig elég sok helyen jól lakható és bőséges. Vessünk vigyázó szemünket az első köztársaságra, Velencére! Átadom a szót Attenborough-nak: „A tizenötödik század közepére, a keresztes hadjáratok befejeződése után a Földközi-tenger térségében Velence lett a legnagyobb keresztény tengeri…

A késő-antikvitásban az egész Mediterraneum lélegzethez jutott a Római Birodalom részleges bukását követően, ahogy valószínűleg a mi esetleges bukásunk után is lélegzethez fog jutni (amúgy milyen ironikus: az egész európai középkort a Római Birodalom részleges bukásától a Római Birodalom teljes bukásáig számítjuk). A Birodalom hatalmas hadsereget tartott fenn; régészeti leletek bizonyítják, hogy az összes légióra vonatkozóan egységes hadifelszerelést több különböző…

Ott hagytuk abba az ötödik rész végén, hogy Észak-Afrika elsivatagosodása mai napig tart, mivel, bár az ókorban Észak-Afrika volt a Római Birodalom leggazdagabb provinciája, ám a gazdagság túlnépesedést, túlterjeszkedést és mindkettő okból a fák kivágását is jelentette; az pedig utat nyitott a minden valószínűség szerint amúgy is szárazabbra forduló klíma miatti elsivatagosodásnak. A terjeszkedő Szahara betemette az egykori ókori városokat,…

A Nílus földünk leghosszabb (vagy második leghosszabb) folyója, sőt, az ókorban még szélesebb is volt a medre (az Asszuáni-gát megépítésével kissé szűkebbre szabódott a folyása). Forrása mai napig némiképp bizonytalan, az ókorban, illetve az ókort közvetlenül megelőző neolitikus időkben sem ismerték vizének eredetét az itt letelepedő, növénytermelésre és állattartásra átálló gyűjtögetők és vadászok. Így aztán azt sem tudták mire vélni,…

A Messinai sókrízis vége egyúttal a pliocén kor kezdete is. A pliocén földtörténeti kor idején magasabb volt az átlagos hőmérséklet (miközben az atmoszférában a szén-dioxid szintje a maihoz hasonló volt, ami azt is mutathatja, hogy James Hansennek igaza lehet, a preindusztriális szinthez képesti 3 fokos felmelegedés már bele lehet táplálva a rendszerbe, bár Hansen felvetése a többi tudós által nem…

Az első édenkert, állítja a világ legjobban tisztelt embere, David Attenborough, aki hihetetlen, de már négy nemzedéket nevelt a természet szeretetére, a Földközi-tenger medencéje volt. Amikor ezt az 1989-es magyar kiadású könyvet olvastam, amely eredetiben 1987-ben jelent meg, az azonos című sorozattal egyidőben, akkor ő már közel 35 éve természetfilmeket készített. (Első ilyen filmje 1954-es dátumú, igen, 70 évvel ezelőtti.…

Bár elég sok mindent tudunk a nácikról és rémtetteikről, náci birodalom mindennapi élete — legalábbis számomra — még feltáratlan, elenyésző a tudásunk, vagyis, a tudásom arról, hogy éltek az átlagemberek a háborút megelőző években illetve a háborús években Németországban. Az biztos, hogy bizonyos tevékenységek ugyanúgy folytak tovább, mint a weimari években, és az is biztos, hogy számos helyen a náci…