Szöveggyűjtemény

Véget ért az olimpia, de nem szabad csüggednünk: négy év múlva megint lesz. Az ókorban a négyéves ciklus neve olimpiász volt, a győztesek nevét rendszeresen feljegyezték. Ez lett később minden polgári időszámítás alapja (a zsidó, muzulmán, kínai, ortodox naptárak természetesen mások, mint tudjuk), a keresztény időszámításból “polgárosult” azaz nem-keresztény országokban is elterjedt időszámításunk szerint ugye most 2024-et írunk. Ez az…

Hallottatok már Hy-Brazil szigetéről? Mitikus sziget északnyugatra Írország partjaitól. A legenda szerint a szigetet rendkívül sűrű köd védi, annyira sűrű, hogy a szárazföld lakói hétévente csak egyszer láthatják meg, de megközelíteni még ekkor sem tudják (aki megpróbálja, belevész a habok azaz a hullámok közé). A középkori térképek még jelölték, sőt, nem csak jelölték, de a sziget varázs-bűvöletét, saját állítása szerint…

Velencével hagytam abba, bár szólhattam volna még a spanyol erdőirtásról, amelyet a spanyol király rendelt el a reconquista után, hogy a merinói juhoknak nagyobb legelők álljanak rendelkezésre. (Attenborough ugyanis ezzel is foglalkozik.) Viszont ideje lezárnom a sorozatot. A cikkben később bemutatnék egy pár képet az erdőségek állapotáról, ugyanis – talán kiderült – fixa ideám az, hogy minél több a természetes…

Legutóbb a keresztes háborúkig és az iszlám visszahódításig jutottam el. A hanyatlástörténetnek pedig még mindig nincs vége! A reneszánsz hajnalán a Mediterráneum még mindig elég sok helyen jól lakható és bőséges. Vessünk vigyázó szemünket az első köztársaságra, Velencére! Átadom a szót Attenborough-nak: „A tizenötödik század közepére, a keresztes hadjáratok befejeződése után a Földközi-tenger térségében Velence lett a legnagyobb keresztény tengeri…

A késő-antikvitásban az egész Mediterraneum lélegzethez jutott a Római Birodalom részleges bukását követően, ahogy valószínűleg a mi esetleges bukásunk után is lélegzethez fog jutni (amúgy milyen ironikus: az egész európai középkort a Római Birodalom részleges bukásától a Római Birodalom teljes bukásáig számítjuk). A Birodalom hatalmas hadsereget tartott fenn; régészeti leletek bizonyítják, hogy az összes légióra vonatkozóan egységes hadifelszerelést több különböző…

Ott hagytuk abba az ötödik rész végén, hogy Észak-Afrika elsivatagosodása mai napig tart, mivel, bár az ókorban Észak-Afrika volt a Római Birodalom leggazdagabb provinciája, ám a gazdagság túlnépesedést, túlterjeszkedést és mindkettő okból a fák kivágását is jelentette; az pedig utat nyitott a minden valószínűség szerint amúgy is szárazabbra forduló klíma miatti elsivatagosodásnak. A terjeszkedő Szahara betemette az egykori ókori városokat,…

A Nílus földünk leghosszabb (vagy második leghosszabb) folyója, sőt, az ókorban még szélesebb is volt a medre (az Asszuáni-gát megépítésével kissé szűkebbre szabódott a folyása). Forrása mai napig némiképp bizonytalan, az ókorban, illetve az ókort közvetlenül megelőző neolitikus időkben sem ismerték vizének eredetét az itt letelepedő, növénytermelésre és állattartásra átálló gyűjtögetők és vadászok. Így aztán azt sem tudták mire vélni,…

A Messinai sókrízis vége egyúttal a pliocén kor kezdete is. A pliocén földtörténeti kor idején magasabb volt az átlagos hőmérséklet (miközben az atmoszférában a szén-dioxid szintje a maihoz hasonló volt, ami azt is mutathatja, hogy James Hansennek igaza lehet, a preindusztriális szinthez képesti 3 fokos felmelegedés már bele lehet táplálva a rendszerbe, bár Hansen felvetése a többi tudós által nem…

Az első édenkert, állítja a világ legjobban tisztelt embere, David Attenborough, aki hihetetlen, de már négy nemzedéket nevelt a természet szeretetére, a Földközi-tenger medencéje volt. Amikor ezt az 1989-es magyar kiadású könyvet olvastam, amely eredetiben 1987-ben jelent meg, az azonos című sorozattal egyidőben, akkor ő már közel 35 éve természetfilmeket készített. (Első ilyen filmje 1954-es dátumú, igen, 70 évvel ezelőtti.…

Bár elég sok mindent tudunk a nácikról és rémtetteikről, náci birodalom mindennapi élete — legalábbis számomra — még feltáratlan, elenyésző a tudásunk, vagyis, a tudásom arról, hogy éltek az átlagemberek a háborút megelőző években illetve a háborús években Németországban. Az biztos, hogy bizonyos tevékenységek ugyanúgy folytak tovább, mint a weimari években, és az is biztos, hogy számos helyen a náci…

Az emberi tudás maga a civilizáció, mondotta volt egyszer Niels Bohr, akiknél többet egyszemélyben kevesen tettek hozzá az emberi tudáshoz így civilizációhoz. Ő és fia is Nobel-díjasok lettek, ezt a dicsőséget rajtuk kívül csak hárman érték el, köztük Marie Skodowska, későbbi nevén Marie Curie (rosszul ejtetted ki a nevét, Mar-i-ah Car-ey a jó ejtés, lehetne viccelődni, de nem fogok). Ő…

A legújabb kutatások szerint a Római Birodalom összeomlásában, sőt, még a kereszténység elterjedésében az éghajlatváltozás mellett a pusztító járványok is jelentős szerepet játszhattak. Ma sem tudjuk pontosan, mi okozta Róma vesztét. Alexander Demandt 1984-ben 210 különböző elméletet sorolt fel arról, hogy mi okozta az „ezeréves birodalom” bukását. Még ma is álló impozáns épületei, mérnöki csodái, minden más haderőnél nagyobb és…

A vihardagály által elsüllyesztett fríz város legendájának valós alapjait sokáig kétségbe vonta a történelemtudomány. Méghogy szélcsend idején harangoznának az egészében vízbe süllyedt gazdag, ám bűnös város templomtornyai, hogy figyelmeztessék a még élőket a közelgő viharra! Nevetséges babona. Ám, mint azt Trója felfedezésével Heinrich Schliemann is megmutatta, az ilyen legendáknak sokszor van valamilyen valós alapjuk.

Nem sokkal ezelőtt az egyik posztomhoz érkezett egy komment, aminek a lényege az volt, hogy az egész emberi civilizáció története arról szólt, hogy kihasználtuk az externáliákat, és amint ezek az externáliák kimerültek, összedőlt a birodalom, mint a római vagy a brit gyarmatbirodalom is — gyakorlatilag mind így végződött, talán az amazonasi vagy a csendes-óceáni törzseket kivéve, akik kb. ugyanúgy élhetnek…

Végül sikeresen eljutottunk a dinók koráig, és az ő elhalálozásukig. (Nem teljesen: a madarak a dinók leszármazottjai. Egészen pontosan egy vízimadár-jellegű dinó leszármazottjáé, ha lehet így fordítva ülni a lovon.) Bár korábbi kihalási eseményeknél is felvetették, hogy egy kisbolygó-ütközés lehetett a kiváltó ok, e kréta kor végi kihalásnál lett csak egyértelműen ez a felelős.

A triász korszak lezárultával elkezdődött a jura korszak, ami időszak rendkívül fontos az őslénytan szempontjából, mert a jura-kori park címen futó film nagy népszerűséget hozott az őslénytan kutatóinak. Hiába magyarázták, hogy a jura korszakban nem éltek T-Rexek, és a film címe helyesen Cretassic Park, senkit sem hatottak meg. (Egyébként tudjátok, miért hívják a t-shirtöt t-shirtnek? Mert a rövid kis ujjacskák…

A perm időszakra már nem csak a növények, de az állatok is meghódították a szárazföldeket. (Emlékeztetőül: a devon nagy újítása a növényzet szárazföldi, kopár sziklákon való megjelenése volt.) Kicsit furcsa módon a perm idején az emlősöké volt a főszerep, a hüllők ideje később jön majd el. Minden szárazföld a Pangea szuperkontinensben egyesült, melyet a Panthalassza óceán vett körül. A perm…

A késő devon végi kihalás valójában két kihalási esemény együttesen. Külön-külön is megrengette volna a kettő a földi bioszférát, de a kettő együtt már az öt nagy kihalás egyikévé tette ezt az összekapcsolt eseményt. Az első eseményt Kellwasser-eseménynek mondják a tudósok (ez volt 372 millió éve), a másodikat pedig Hangenberg-eseménynek (ez pedig 359 millió éve). A kihalási esemény tehát 13…

Az ordovícium végi kihalás nagyjából 445-444 millió éve volt (egy-egy kihalási esemény több tíz-több százezer éves periódust jelent, a kisebb kihalási hullámok például pár ezer-tízezer év alatt történnek meg). Az ordovícium egy nagymértékű eljegesedéssel kezdődött, amire egy viszonylag gyors felmelegedés tette fel a pontot. Ha minden igaz, akkor a lemeztektonikai tevékenység az elsődlegesen felelős ok a kihalásban: ekkor gyűrődött fel…