Eredeti megjelenés időpontja: 2026. október 6., helye: hang.hu. Egy 2026. szeptember 29-i facebook-poszt alapján írt cikk.

Túléltük ezt a nyarat is. Sajnos ezt kell írnom, hogy „túléltük”, mert a nyarak egyre melegebbek, egyre szárazabbak, embert, állatot és növényt egyformán egyre inkább próbára tevők – nemcsak Magyarországon, hanem Európában és a világon mindenhol. S a fenti megállapítás is csak részben igaz: becslések szerint az Európai Unió tagállamaiban 40 ezren hunytak el idő előtt a több héten át tartó hőkupolás, embert próbáló hőség következtében. Azok, akiknek a keringése tönkrement az éjjel is 30 fokos lakásokban, akik kiszáradtak, akik hőgutát kaptak, már nem mondhatják el magukról, hogy átvészelték a nyarat. A gazdasági kár pedig jelentős, és nemcsak a mezőgazdasági, hanem a turisztikai, halászati, erdőgazdálkodási, nem beszélve az immár rendszeres bozót- és erdőtüzekről.

Régebben a telek voltak azok, amelyeket túl kellett élni. Ha enyhe volt a tél, csapadékos a nyár, jól sikerült a betakarítás, és többen élték túl a hideget: ekkor történt az ókorban és a középkorban népességrobbanás, ekkor terjesztette ki az egész Mediterraneumra uralmát Róma, ekkor jött el Franciaországban a katedrálisok kora, és ekkor vette kezdetét a rekonkviszta és a Szentföldre menő keresztes hadjáratok sora is. A tél volt a gyilkos évszak, az emberek élete pedig az ókortól kezdve egészen a legújabb korig a tavaszi-nyári-őszi vetés-beérés-aratás háromsága körül forgott. Azon múlt egész falvak túlélése, jól sikerült-e a betakarítás. Ekörül forgott az emberek élete, az évszakokhoz igazították ünnepeiket, szokásaikat, így alakultak ki a hagyományaik. A tél a pihenés és a túlélés ideje volt.

Aztán, az ipari forradalom idejétől, az elektrifikációnak köszönhetően, a világítás és a fűtés korszerűsödése után már télen is tudunk dolgozni. Hagyományosan már csak a legsötétebb napokat nem dolgozzuk le, a karácsony idején vonulunk vissza családunk körébe. A gyerekek számára pedig a nyár lett a legjobban várt évszak: ió, ció, vakáció! Végre lehet kimenni a napra, lehet tengerparton-tóparton-patakparton csobbanni, barnulni. A tanítók nemcsak a Tüskevárt adták fel nyári olvasmányul, de az élménynapló vezetését is. A szülők is a nyárra vettek ki szabadságot, ekkor tették le a munka terheit magukról.

Boldog békeidők, mondhatnánk, hiszen ma már a nyár az az évszak, amit legkevésbé vár az ember, ami a legtöbb vesződséggel jár lassan. Marad-e elég víz a folyókban, lesz-e vízkorlátozás? Mennyire hevül túl a Duna vize, lesznek-e nem várt áramszünetek a hálózat túlterhelődése miatt? Lesz-e egyáltalán termés, vagy elszárad a kukorica és a napraforgó ezúttal is? Kiszáradnak-e a gyümölcsfák? Ki lehet-e menni a 35-40 fokos hőségben az udvarra? Sikerül-e lehűteni a lakást éjjel annyira, hogy nappal még elviselhető maradjon?

S ez csak egyre rosszabb lesz. Nem arról van szó, hogy egy-egy meleg év kiugrik az átlagból, és jövőre hűvösebb, csapadékosabb lesz, nem. Minden mérés és előrejelzés szerint egyre rosszabb lesz, 2027 pedig kiemelkedően a legmelegebb lesz egy nagyon erős El Niño-jelenség miatt. Úgyhogy kezdjünk el már most felkészülni a következő nyárra, pont úgy, ahogy őseink a tél végével rögtön nekiláttak felkészülni a következő télre. Ez igenis klímavészhelyzet, mindent, amit teszünk, ennek a gondolatnak a tudatában kell tegyünk. Van nyolc hónapunk a következő nyárig. Ez alatt kell a lehető legjobban felkészülni az előre borítékolhatóan elviselhetetlen hőségre. Mert nem lesz jobb. A jövőnk egyre melegebb és szárazabb, gyilkosabb lesz. Emberre-állatra-növényre egyformán megterhelő.

---

Iratkozz fel a hírlevelemre is!

---

---

Miért kéri a szerző, hogy támogasd?

A szerző egy felmondott tanár, aki sakkoktatásból, versenyszervezésből és támogatásokból él (elsősorban Patreonon, de kérésre MagnetBankos számlaszámot és Revolutos azonosítót is tud adni). Majdnem minden hónapja negatív gazdasági növekedéssel zárul. Nem mindegyik, de majdnem mindegyik, így meg előbb-utóbb elfogy a pénze. Az utóbbi évben azért szerencsére talpon maradt, ám most augusztusban nem nagyon lesz bevétele.

Mekkora támogast kér a szerző?

Szinte semekkorát. Havi 600-800 forintot vagy 1,5-2 eurót. Kéthetente egy gombóc fagyi, vagy havi egy gombóc, ha minőségi. Hetente 3-4 palack a MOHU-nak. Havi fél lángos.

Ez nem jelenti azt, hogy aki tudná támogatni a szerzőt mondjuk havi 5 euróval vagy havi 10 euróval, ne tehetné ezt meg. A szerző saját patreon-felületén 1,5 euróra állította be a legkisebb összegű támogatást, mert ennél alacsonyabbat a Patreon nem enged. 5 euró a magasszintű támogatás és 10 euró a csak-ha-milliomos-vagy-szintű támogatás.

Hogyan tudod támogatni a szerzőt?

Legegyszerűbb támogatási forma, ha feliratkozol erre az oldalra illetve a facebook-oldalra, majd rendszeresen megosztod a neked tetsző cikkeket, amiket a szerző ír, így olyanokhoz is eljuthatnak ezek a cikkek, akik eddig még nem hallottak a szerzőről és nem iratkoztak fel az oldalára. Hátha közöttük lesznek a következő támogatók!

A második legegyszerűbb támogatási forma, ha ennél direktebben meghívsz ismerősöket az oldalakra, tehát aktívan mások figyelmébe ajánlod a szerzőt. De ez még mindig ingyenes!

A pénzbeli támogatásnak három formája van: Patreon-on lehet támogatni a szerzőt, illetve közvetlenül Magyarországról forintban MagnetBankos számlára, külföldről euróban Revolutos számlára.

Lesz fizetős tartalom?

Nem, minden ingyen van továbbra is. Nincs előfizetés és nincs fizetős tartalom (így igazából az államnak sem szabadna áfát szednie be a Patreonos támogatói felkínálások után, hisz minden önkéntes adománynak számít, de a Patreon ezt nem tudja sajnos). A támogatók annyi előnyt élveznek, hogy bizonyos cikkeket megkapnak még megjelenés előtt, illetve velük szemben a szerző nagyfokú hálát érez.