Eredeti megjelenés időpontja: 2026. szeptember 6., helye: hang.hu

A már így is katasztrófaközeli előrejelzésekhez képest még erőteljesebb felmelegedést prognosztizál egy új tanulmány.

Egy, az Amerikai Geofizikai Unió által kiadott,  A Föld jövője (Earth’s Future) című folyóiratban megjelent, svájci kutatók által publikált tanulmány szerint az eddigi klímamodellek még alá is becsülik a várható felmelegedést. A gyakran csak ETH-ként rövidített zürichi székhelyű Szövetségi Műszaki Főiskola a világon az egyik legrangosabb felsőfokú tanintézény, a kontinentális Európában pedig első helyen áll saját területén, így az itt dolgozó kutatók által megjelentetett tanulmányokat illik komolyan venni. Az intézményt Svájci Szövetségi Politechikum néven alapították – itt tanult Albert Einstein is, és lett később tanárává.

A svájci kutatók szerint jelenleg túl nagy a különböző előrejelzések szórása a várható felmelegedést illetően. A légköri széndioxid-szint pre-indusztriális időszakhoz képesti (280 ppm) megduplázása esetén várható felmelegedés mértékét az eddigi modellek 1,3-3 fok közötti tartományban adták meg. A tanulmányuk megpróbálta ezt a nagy szórást szűkíteni. Megállapították továbbá, hogy a korábbi adatokból származtatott hőmérsékleti trendek következetesen azt mutatják, hogy az IPCC kutatói rendre alábecsülik az üvegházhatású gázok kibocsátása alapján várható hőmérséklet-emelkedést, ugyanis a korábbi adatokat lefelé módosították természetes ingadozásból fakadó tényezők. Az adatok természetes változékonyságból fakadó eltéréseinek megtisztítása után az 1,3-3 fokos szórást 1,9-2,6 fokosra szűkítették (2,25 fokos középértékkel, miközben az IPCC előrejelzése ezeket az értékeket 1,2-2,4 fokosra teszi, 1,8 fokos középértékkel), azaz, úgy vélik, hogy legalább és legfeljebb ekkora felmelegedés várható, amennyiben elérjük az 560 ppm légköri széndioxid-értéket. Az 1,8 fokos felmelegedéshez képest a 2,25 fokos felmelegedés pontosan 25 százalékkal nagyobb értéket jelent, és általában úgy vélik, hogy ez a 25 százalékos felfelé való eltérés minden korábbi modell esetében alkalmazandó.

A kutatók megállapították, hogy az adatsort befolyásoló, 1998 és 2013 között megfigyelhető „globális felmelegedési hiátus” a természetes hőmérsékleti ingadozás (elsősorban sorozatos La Niña-epizódok) következtében állt be, azaz, miközben ebben az időben bár a légköri széndioxid-szint tovább emelkedett, mégis, a földfelszíni hőmérséklet változása ezt nem követte le. Ebben a 15 éves periódusban is megfigyelhető volt trendszerűen azért némi emelkedés (miközben voltak olyan évek, amikor csökkent a bolygó hőmérséklete), ám a klímaváltozás-tagadók ezt az időszakot előszerettel vették elő azt próbálva bizonyítani, hogy nincs is klímaváltozás – egy 2006-os tanulmány egyenesen úgy fogalmazott, hogy megállt a felmelegedés. (Azért a hosszú távú trend ebben az időszakban továbbra is a globális felmelegedés volt.) A tanulmány vezető szerzője szerint egyszerűen csak „balszerencse” volt, ami miatt az ebből az időszakból a mért adatsorokat a széndioxid-szint növekedésével korrelációba hozó modellek alábecsülték ebből kifolyólag a későbbi várható felmelegedést. A kutatók megjegyzik, hogy a bolygó energiaegyenlegének vizsgálata (a Napból a Földre érkező rövidhullámú sugárzásmennyiségből levonva a Földről az űrbe kisugárzott hosszúhullámú sugárzást – ez utóbbi az, amelyet az üvegházhatású gázok csapdába tudnak ejteni) is ezt sejteti, ugyanis az egyensúlyhiány növekedése (a felmelegedés mértéke) a kétszerese annak, mint amit a klímamodellek előrejeleztek.

Jelenleg többféle felmelegedési szcenárióval számol az IPCC, azaz, a Éghajlatváltozási Kormányközi Testület, amelyik a klímaváltozás témakörében abszolút zsinórmértékül szolgál a tudományos megállapításokat és előrejelzéseket illetően. A jelenleg használt modellek Közös Szocioökonómiai Utak (Shared Socioeconomic Pathways) nevet viselnek, és különböző felmelegedési kifutásokat tartalmaznak, mindegyikben a légköri széndioxid-változást tekintve a globális klímára nézve elsődleges indikátornak. A fenntartható útnak nem pusztán a globális széndioxid-kibocsátás nullára való csökkentését nevezik, hanem a már légkörben lévő széndioxid kivonásával is számolnak (ez esetben 1,8 fok körül megtorpanna a felmelegedés, azaz, előbb fokozódna a már most bekövetkezett és megtapasztalt klímaváltozás, majd „visszaállna” 1-1,4 fok körülire). A jelenlegi trendek folytatása esetén a széndioxid-szint előbb tetőzne, majd lassú csökkenésnek indulna, a felmelegedés pedig 2,7 fok körüli értékig menne el az évszázad végéig; amennyiben a globális felmelegedés elleni küzdelmet is magában foglaló nemzetek közötti együttműködés a szűkülő és elapadó erőforrások miatt viszont visszaesik (egyúttal az államonkénti katonai kiadások növekednek), akkor folyamatosan növekedni fog a légköri üvegházhatású gázok koncentrációja, egyúttal visszafordíthatatlan módon sérülne a jelenlegi klímánk – ebben az esetben benne van a pakliban a bőven 3 fokos lenne a felmelegedés is. (Az ennél is rosszabb forgatókönyvek pedig még nagyobb széndioxid-szinttel számolnak, azaz még a 3 fokosnál is nagyobb felmelegedéssel. A jelenleg már bekövetkezett változások alapján a legrosszabb forgatókönyv elkerülésére jó esély van, de a legjobbnak tartott forgatókönyv lassan elérhetetlen távolságba kerül. Ha nem lenne egyértlemű: egy-egy fél fok a projekciókban emberéletek milliárdjaira van hatással, nem csak a hőséget, de az édesvízhez való hozzáférést vagy a potenciális természeti katasztrófákat illetően is.)

Közös Szocioökonómiai Utakkal szembeni legfontosabb kritikai nem is az, hogy mekkora mértékű felmelegedést jeleznek előre, hanem az, hogy szinte kizárólag a széndioxid-szint változásra vezetik vissza a felmelegedést, miközben már most beindultak olyan pozitív visszacsatolást kiváltó folyamatok, amelyek a felmelegedést még akkor is fokoznák, ha elérnénk a zéró emisszóit (azaz, pontosan annyi széndioxidot eresztenénk a levegőbe fosszilisek égetésével, mint amennyit megkötünk onnét más módon).

Kapcsolódó hír, hogy az ENSZ szerint „már nincs jó kifutása” a felmelegedésnek, legalább 1,8 fokos felmelegedés biztosan be fog következni (James Hansen klímakutató és társai szerint a jelenlegi széndioxid-szinttel a 2,8 fokos felmelegedés korrelál), és a legjobb, amit az emberiség remélhet, az az, hogy a tetőzés után lassú visszaesés fog bekövetkezni („overshoot-peak-decline”). Ehhez a legjobb eredmény eléréséhez az kell, hogy nagyon gyorsan fogja vissza az emberiség a széndioxid-kibocsátását (praktikusan ez azt jelenti, hogy álljon le a fosszilisenergia használatával), és még ezen kívül is legyen széndioxid-kivonás a légkörből. Ehhez azt kell tudni, hogy a mostanihoz képest extra fél fokos felmelegedés nagyjából 2 milliárddal több embert jelent (az IPCC 2018-as jelentése szerint 1,5 fokos felmelegedésnél a világ népességének 14 százalékát, 2 fokos felmelegedésnél pedig a népesség 37 százalékát érintené extrém hőhullámoknak való kitettség), akiket a klímaváltozás negatív hatásai érintenének, noha ökölszabályként nem lehet azt megfogalmazni, hogy minden fél fok 2 milliárd emberrel egyezik, a klímaváltozás negatív hatásai ugyanis nem lineárisak, hanem inkább S-görbéhez hasonlíthatóak. A negatív hatások egy részét pedig mi magunk is megtapasztaltuk már. S mi jöhet még ennél is nagyobb felmelegedésnél? Hetekig, hónapokig tartó hőhullámok, több hónapos-éves aszály, villámárvizek, gleccseromlások, ezekből következően az ívóvízhez való hozzájutás bizonytalansága, a permafroszt kiolvadása, élőhelyvesztés, bozót- és erdőtüzek, tömeges kihalás a veszélyeztetett fajok esetében, egyedszám-visszaesés a nem veszélyeztetett fajok esetében, mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, energiabiztonsági, halászati problémák, a morbiditás és mortalitás hőhullámokhoz kapcsolódó emelkedése, ezekből következően az élelmiszerbiztonság és energiabiztonság megroppanása, bizonytalanság a nemzetközi kapcsolatokban, az ellátási láncok megakadása, tömeges népvándorlás, az államhatárok megerősítése, fegyverkezés, és így tovább. Egy két fokos világátlagú globális hőmérsékleti felmelegedés azt jelentené, hogy a szárazföldek átlagos hőmérséklete 3-4 fokkal emelkedne meg (Európaé 4-5 fokkal) – óceánból ugyanis jóval több van, mint szárazföldből, azok pedig az átlagos felmelegedés értékét lefelé vinnék.

Minthogy Európa a leggyorsabban melegedő kontinens (már így is kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a világátlag), és már most 2,5 fokos átlagos felmelegedést lehet mérni a kontinensen a preindusztriális időkhöz képest, ezért számunkra különösen fontos lenne a regionális klímánk megóvása miatt, hogy világszintű összefogás legyen a párizsi klímacélok megvalósítása érdekében. Különben lehet, hogy még életünkben száraz lábban fogunk tudni átmenni a Tiszán.

---

Iratkozz fel a hírlevelemre is!

---

---

Miért kéri a szerző, hogy támogasd?

A szerző egy felmondott tanár, aki sakkoktatásból, versenyszervezésből és támogatásokból él (elsősorban Patreonon, de kérésre MagnetBankos számlaszámot és Revolutos azonosítót is tud adni). Majdnem minden hónapja negatív gazdasági növekedéssel zárul. Nem mindegyik, de majdnem mindegyik, így meg előbb-utóbb elfogy a pénze. Az utóbbi évben azért szerencsére talpon maradt, ám most augusztusban nem nagyon lesz bevétele.

Mekkora támogast kér a szerző?

Szinte semekkorát. Havi 600-800 forintot vagy 1,5-2 eurót. Kéthetente egy gombóc fagyi, vagy havi egy gombóc, ha minőségi. Hetente 3-4 palack a MOHU-nak. Havi fél lángos.

Ez nem jelenti azt, hogy aki tudná támogatni a szerzőt mondjuk havi 5 euróval vagy havi 10 euróval, ne tehetné ezt meg. A szerző saját patreon-felületén 1,5 euróra állította be a legkisebb összegű támogatást, mert ennél alacsonyabbat a Patreon nem enged. 5 euró a magasszintű támogatás és 10 euró a csak-ha-milliomos-vagy-szintű támogatás.

Hogyan tudod támogatni a szerzőt?

Legegyszerűbb támogatási forma, ha feliratkozol erre az oldalra illetve a facebook-oldalra, majd rendszeresen megosztod a neked tetsző cikkeket, amiket a szerző ír, így olyanokhoz is eljuthatnak ezek a cikkek, akik eddig még nem hallottak a szerzőről és nem iratkoztak fel az oldalára. Hátha közöttük lesznek a következő támogatók!

A második legegyszerűbb támogatási forma, ha ennél direktebben meghívsz ismerősöket az oldalakra, tehát aktívan mások figyelmébe ajánlod a szerzőt. De ez még mindig ingyenes!

A pénzbeli támogatásnak három formája van: Patreon-on lehet támogatni a szerzőt, illetve közvetlenül Magyarországról forintban MagnetBankos számlára, külföldről euróban Revolutos számlára.

Lesz fizetős tartalom?

Nem, minden ingyen van továbbra is. Nincs előfizetés és nincs fizetős tartalom (így igazából az államnak sem szabadna áfát szednie be a Patreonos támogatói felkínálások után, hisz minden önkéntes adománynak számít, de a Patreon ezt nem tudja sajnos). A támogatók annyi előnyt élveznek, hogy bizonyos cikkeket megkapnak még megjelenés előtt, illetve velük szemben a szerző nagyfokú hálát érez.