Eredeti megjelenés időpontja: 2026. május 25., helye: facebook
Pár nappal ezelőtt szóba került az egyik posztom alatt a jégkármentesítő rendszer, és hogy esetleg amiatt lenne az, hogy nincs elég eső az Alföldön, Magyarországon.
Emiatt belekezdtem egy tájékoztató jellegű sorozatba. Az első rész címe Post hoc ergo propter hoc! volt, ami egy logikai falláció (tévedés): attól még, hogy valamilyen esemény egy másik esemény után következik be, még nem biztos, hogy amiatt következett be.
Ez után írtam arról, hogy ma már teljesen bevett, elfogadott ismeret a klímatudósok, meteorológusok, légkörfizikusok illetve az éghajlattal foglalkozó bármilyen társtudományok művelői körében, hogy a légkörbe kerülő üvegházhatású gázok okozzák a felmelegedést, és mérhető módon ennek a felmelegedésnek, ennek a klímaváltozásnak a sebessége csak egy üstökösbecsapódás vagy egy szupervulkán kitörésével mérhető — ám a XX. század végén ez még nem volt bevett, elfogadott álláspont, így akik régen jártak iskolába (azaz: mondjuk, 30-35 körüliek vagy felettiek), és nem képezték magukat a témát illetően, egyszerűen nem tartottak lépést a korral, és szamárságokat, butaságokat hisznek (pl. hogy ha télen nem esett a hó, majd fog márciusban, vagy, hogy ez is csak egy változás, mindig is változott a klíma). Azt írtam, hogy a több, mint 100 évre visszamenő adatok, homogenizált mérések is mutatják, hogy ez nem így van.
Most pedig hoztam az adatsorokat. Ezeket mind a HungaroMet vagy korábban az OMSZ adta ki.
Az első képen a csapadékos napok számának változása látható, egy trendvonallal megtámogatva. Ebben az a szép, hogy egyébként a csapadékintenzitás nő, azaz, a nyugis, áztató esős napok száma csökken, a csapadékos napok száma csökken, a száraz időszakok száma nő, ám a zivataros, egyetlen nap alatt nagy mennyiségű csapadékot hozó esőzések száma is nő. (Ezek pedig nem tudnak rendesen felszívódni a talajban, kifolynak az országból.) A második képen egy táblázat, éves középhőmérsékleti értékek:
Megfigyelhető, hogy az elmúlt 125 évben, tehát a biztos mérések kezdete óta, a tíz legmelegebb év mind az elmúlt 18 évben volt. A harmadik táblázat ugyanez, de 2018-ban készült, azóta a 2020-as, 2022-es, 2023-as, 2024-es és 2025-ös év is TOP10-es lett, kiütve a régebbi TOP10-ből hat évet, amelyek közül igazán rég csak az 1934-es év volt. Az elmúlt 6 évből 5 is bekerült a TOP10 legmelegebb év közé.
A következő két képen a 2025-ik évre vonatkozó csapadékösszeg látható, nem csak a nyárra, hanem az egész évre. Évi szinten 250 mm csapadék alatt egy terület már sivatagnak számít. Az egész év rekordszáraz volt: a negyedik legszárazabb 1901 óta.
A következő két képen Magyarország éghajlati körzetei láthatóak a Péczely-féle osztályozás alapján. Az első kép a 1961-1990 közötti időszakot mutatja (a klímatudósok 30 éves átlagokban szeretnek gondolkodni), míg a második kép az 1991-2020 közötti időszakot mutatja. Érdemes megfigyelni, hogy a Kisalföld és az Alföld is a meleg-száraz kategóriába került át szinte teljes egészében.
A mérések egyértelműen kimutatják, hogy az ország felmelegedőben és kiszáradóban: félsivatagossá-sivatagossá válóban van. Ez nem összeesküvés-elmélet, ez tény. A különböző környezetvédelmi illetve gazdaságpolitikai döntéseket ennek fényében kéne meghozni.
Az országos jégkárvédelmi rendszerről meg annyit, hogy az 2018 óta van kiépítve az egész ország területére.
Iratkozz fel a hírlevelemre is!
Miért kéri a szerző, hogy támogasd?
A szerző egy felmondott tanár, aki sakkoktatásból, versenyszervezésből és támogatásokból él (elsősorban Patreonon, de kérésre MagnetBankos számlaszámot és Revolutos azonosítót is tud adni). Majdnem minden hónapja negatív gazdasági növekedéssel zárul. Nem mindegyik, de majdnem mindegyik, így meg előbb-utóbb elfogy a pénze. Az utóbbi évben azért szerencsére talpon maradt, ám most augusztusban nem nagyon lesz bevétele.
Mekkora támogast kér a szerző?
Szinte semekkorát. Havi 600-800 forintot vagy 1,5-2 eurót. Kéthetente egy gombóc fagyi, vagy havi egy gombóc, ha minőségi. Hetente 3-4 palack a MOHU-nak. Havi fél lángos.
Ez nem jelenti azt, hogy aki tudná támogatni a szerzőt mondjuk havi 5 euróval vagy havi 10 euróval, ne tehetné ezt meg. A szerző saját patreon-felületén 1,5 euróra állította be a legkisebb összegű támogatást, mert ennél alacsonyabbat a Patreon nem enged. 5 euró a magasszintű támogatás és 10 euró a csak-ha-milliomos-vagy-szintű támogatás.
Hogyan tudod támogatni a szerzőt?
Legegyszerűbb támogatási forma, ha feliratkozol erre az oldalra illetve a facebook-oldalra, majd rendszeresen megosztod a neked tetsző cikkeket, amiket a szerző ír, így olyanokhoz is eljuthatnak ezek a cikkek, akik eddig még nem hallottak a szerzőről és nem iratkoztak fel az oldalára. Hátha közöttük lesznek a következő támogatók!
A második legegyszerűbb támogatási forma, ha ennél direktebben meghívsz ismerősöket az oldalakra, tehát aktívan mások figyelmébe ajánlod a szerzőt. De ez még mindig ingyenes!
A pénzbeli támogatásnak három formája van: Patreon-on lehet támogatni a szerzőt, illetve közvetlenül Magyarországról forintban MagnetBankos számlára, külföldről euróban Revolutos számlára.
Lesz fizetős tartalom?
Nem, minden ingyen van továbbra is. Nincs előfizetés és nincs fizetős tartalom (így igazából az államnak sem szabadna áfát szednie be a Patreonos támogatói felkínálások után, hisz minden önkéntes adománynak számít, de a Patreon ezt nem tudja sajnos). A támogatók annyi előnyt élveznek, hogy bizonyos cikkeket megkapnak még megjelenés előtt, illetve velük szemben a szerző nagyfokú hálát érez.
2
0
Leave a Reply