Eredeti megjelenés időpontja: 2025. július 8., helye: facebook

Birkás Gyuri 3 éve írt már az első tőzsdecrachról, a tulipánhagymák kipukkadó pénzügyi lufijáról — közgazdász szemmel. (Link kommentben.) Ebből idézek most:

“A világ első tőzsdéjét 1602-ben Amszterdamban alapították, és 1636-tól tulipánhagymákkal is kereskedhettek ott. Csak pár év kellett az összeomlásához. […] Sokaknak volt üvegházuk, ahol botanikai ritkaságokat neveltek, a tulipán pedig hamarosan e melegházak dísze lett, egy-egy nehezen fellelhető példány hagymája csillagászati összegekért cserélt gazdát. A kereslet-kínálat törvényi szerint az árak egyre meredekebben emelkedtek, egy ismert haarlemi kereskedő például a vagyona felét adta oda egyetlen tulipánhagymáért, s ettől nem profitot remélt, csupán szerette volna, ha a ritka fajta tulipán lenne üvegházának dísze. A tulipánmánia 1634-ben annyira elhatalmasodott a hollandokon, hogy a hagyományos iparágakat kezdték elhanyagolni, s tömegek próbáltak megélhetést teremteni maguknak a virágkereskedelemben. Ahogy az őrület fokozódott, az árak is egyre magasabbra emelkedtek. A kereslet 1636-ban olyan magasra hágott, hogy a kereskedésüket bevezették a tőzsdére. A tulipánkereskedők ettől fogva már nem sokat törődtek a szépséggel, hanem a tulipánrészvények esésére és emelkedésére spekuláltak. […] Amint csökkent a fizetőképes kereslet az extra drága hagymák iránt, a piac előbb lassú, majd egyre gyorsabb esésbe kezdett. Az összeomlás 1637 februárjában következett be.”

Gondolom, pontosan így tanítják a világ közgazdász-iskoláiban is az esetet. Igen ám, de én megint csak más szemmel nézem a dolgot: alapvető tézisem, hogy az emberek a világban élnek, a természeti világban, és azt a világot, amiben élünk, egyszerűen lehetetlenség kihagyni a társadalmi-gazdasági-politikai folyamatok elemzéséből.

Ha kihagyjuk azt a középkor történelméből, hogy a keresztes hadjáratok az ún. középkori meleg optimum idején indultak meg, amikor Nyugat-Európa klímája melegebbé, a telek enyhébbé váltak, ezáltal megnövekedett a vegetációs idő (azaz: a tenyészidő), télen pedig kevésbé fagytak meg az emberek, és a népességszaporulattal kezdeni kellett valamit, akkor nem értjük meg a kereszteshadjáratok alapvető indokát. Amikor a mongolok Kínába, Indiába vagy Európába betöréséről van szó, és elfelejtük, hogy ebben az időben konkrétan kiszáradt a mongol-félsivatag, és nekik vagy hódító útra kellett indulniuk, új területeket felkutatva-megszerezve, vagy éhen-szomjan halnak, nem értjük meg a mongol inváziók alapvető okát. Ha kihagyjuk Amerika történetéből a rabszolgatartást, nem értjük meg a polgárháború, a Jim Crow-éra vagy a Johnson-féle Great Society okait. A holland tulipánmánia sem önmagában kezelendő.

A tulipánhagymák európai (s főleg holland) elterjedésének története a kolumbiai csere keretein belül történt. Ekkor került Amerikából Európába Amerikából az óriástök (pumpkin), paradicsom, paprika, kukorica, krumpli, napraforgó, dohány, pulyka, földimogyoró, batáta, míg került át Európából Amerikába a ló (noha annak Észak-Amerika a szülőhazája), a tehén, az Ázsiából Európába elszármazott disznó, tyúk, méh, szőlő, répa, saláta, citrom, alma, körte, továbbá rengeteg betegség, és a rengeteg betegséget terjesztő patkány és szúnyog. A tulipánról, minthogy hagymás növény, először azt hitték, amerikai hagyma, sőt, minthogy egy török kereskedő küldte Antwerpenbe, török hagyma, és megpróbálták megfőzni — ám ehetetlennek bizonyult. Ki lett hajítva a szemétbe a nyers példányokkal együtt — amelyek egy évvel később kikeltek. A tulipán neve is török eredetű, turbánt jelent (tudomásom szerint), annak ellenére, hogy amerikai növényről van szó.

A holland tőzsde és azok részvényei nem a mai értelemben vett tőzsde és részvények voltak, bár az előzményeket egyértelműen itt találjuk. A világ távoli országaival való (egyoldalú) kereskedelem bizonytalan volt, egy-egy hajórakomány hatalmas vagyonnal kecsegtetett, ám a teljes befektetett összeg “elúszhatott” — ha a hajó nem érkezett meg, akár, mert viharba került és elsüllyedt, akár, mert kalózok kifosztották, akár bármely más ok miatt. Így a kereskedőházak a remélt profit egy részét előre eladták. Bárki befektethetett a jövőbe: tulajdonképpen egy fogadás volt arra, hogy megérkezik a hajó, és haszon lesz a hozott árun. Azaz, nem a holland tőzsdét alapították meg 1602-ben, hanem a Holland Kelet-indiai Társaságot, amely megalapítása évében részvényeket adott ki, és amelyek megvétele jogosította fel a vevőt az esetleges jövőbeni haszonra (az osztalékra).

1636-ben folyamatosan emelkedtek a tulipánhagymák árai, de túlzás lenne azt állítani, hogy az emberek felhagytak a hagyományos iparágakkal, vagy, hogy elhanyagoltak volna az őrületben minden mást. Egyszerűen arról van szó, hogy … hát, pont ekkoriban volt a harmincéves háború, sőt, hivatalosan még a nyolcvanéves háború sem ért véget, a mai Hollandia még nem volt de iure független, egy lázadó spanyol terület volt. Viszont ekkoriban Hollandiában volt a legnagyobb egy főre jutó kereslet, hatalmas pénzek áramlottak be a kizsákmányoló kereskedelem miatt az országba (a hollandok rabszolgákkal is kereskedtek, rabszolgákat dolgoztattak amerikai és kelet-ázsiai gyarmataikon, és így tovább). A tőzsdecrach kiváltó oka minden bizonnyal nem önmagában az volt, hogy túl magasra mentek az árak, hanem, hogy a 30 éves háború miatt a holland parlament hozott egy olyan rendeletet, miszerint az 1636 november 30-a után megkötött elővételi szerződések csak opciós szerződések, amelyeket vagy betartanak, vagy nem. Részben ez a rendelet is felverte a hagymák árát, hiszen a vevők tudták, hogy nem egy kötelező, hanem egy opciós szerződést kötnek, ám, amikor az árak már az egekben voltak, elálltak a tulipánhagymák megvételétől. Amint a már magas áron lefoglalt hagymák megvételéből a leendő vevők kifaroltak, azokat már nem lehetett eladni újra magas áron. Rosszul azok jártak, akik még november 30-a előtt kötöttek határidős szerződést a jövő évi tulipánhagymákra, az ő “fogadásuk” úszott el. De ez egyáltalán nem döntötte be Hollandia gazdaságát.

A tulipános tőzsdecrach oka tehát egyértelműen nem a hollandok kapzsisága, hanem egy menet közben meghozott rendelet volt, amelyik átalakította az egész hagyma-piacot. Miközben ne feledjük: Hollandia a rabszolgák által termelt árucikkek révén mesésen gazdaggá lett, és közben éppen háború volt, azaz, pénz volt bőven, és bizonytalanság is.

---

Iratkozz fel a hírlevelemre is!

---

---

Miért kéri a szerző, hogy támogasd?

A szerző egy felmondott tanár, aki sakkoktatásból, versenyszervezésből és támogatásokból él (elsősorban Patreonon, de kérésre MagnetBankos számlaszámot és Revolutos azonosítót is tud adni). Majdnem minden hónapja negatív gazdasági növekedéssel zárul. Nem mindegyik, de majdnem mindegyik, így meg előbb-utóbb elfogy a pénze. Az utóbbi évben azért szerencsére talpon maradt, ám most augusztusban nem nagyon lesz bevétele.

Mekkora támogast kér a szerző?

Szinte semekkorát. Havi 600-800 forintot vagy 1,5-2 eurót. Kéthetente egy gombóc fagyi, vagy havi egy gombóc, ha minőségi. Hetente 3-4 palack a MOHU-nak. Havi fél lángos.

Ez nem jelenti azt, hogy aki tudná támogatni a szerzőt mondjuk havi 5 euróval vagy havi 10 euróval, ne tehetné ezt meg. A szerző saját patreon-felületén 1,5 euróra állította be a legkisebb összegű támogatást, mert ennél alacsonyabbat a Patreon nem enged. 5 euró a magasszintű támogatás és 10 euró a csak-ha-milliomos-vagy-szintű támogatás.

Hogyan tudod támogatni a szerzőt?

Legegyszerűbb támogatási forma, ha feliratkozol erre az oldalra illetve a facebook-oldalra, majd rendszeresen megosztod a neked tetsző cikkeket, amiket a szerző ír, így olyanokhoz is eljuthatnak ezek a cikkek, akik eddig még nem hallottak a szerzőről és nem iratkoztak fel az oldalára. Hátha közöttük lesznek a következő támogatók!

A második legegyszerűbb támogatási forma, ha ennél direktebben meghívsz ismerősöket az oldalakra, tehát aktívan mások figyelmébe ajánlod a szerzőt. De ez még mindig ingyenes!

A pénzbeli támogatásnak három formája van: Patreon-on lehet támogatni a szerzőt, illetve közvetlenül Magyarországról forintban MagnetBankos számlára, külföldről euróban Revolutos számlára.

Lesz fizetős tartalom?

Nem, minden ingyen van továbbra is. Nincs előfizetés és nincs fizetős tartalom (így igazából az államnak sem szabadna áfát szednie be a Patreonos támogatói felkínálások után, hisz minden önkéntes adománynak számít, de a Patreon ezt nem tudja sajnos). A támogatók annyi előnyt élveznek, hogy bizonyos cikkeket megkapnak még megjelenés előtt, illetve velük szemben a szerző nagyfokú hálát érez.