Eredeti megjelenés időpontja: 2019. december 28., helye: hang.hu

A szokatlanul enyhe, hómentes tél élvezete közben az európai ember hajlamos elfelejteni, hogy miközben az északi féltekén tél van, addig a déli féltekén nyár. Kultúránk északifélteke-domináns: a világ szuperhatalmai is mind az Egyenlítő vonalától északra vannak, már csak azért is, mert szárazföldből oda jutott több. 

Ám Dél a Föld tengelyferdeségéből fakadóan, mindig is több napsütést kapott, így ott mindig is melegebb a nyár: a 30 fokos átlaghőmérséklet Ausztráliában az évnek ebben a szakaszában már-már megszokott, nem ritkák a 40 fokos napközbeni hőmérsékletek sem, a rekordot pedig a nyári hónapokban, decemberben, januárban és februárban is 50 fok körül mérték. 

Idén még a megszokottnál is melegebb van: míg a 2012-13-as „mérges” nyáron 123 hőmérsékleti rekord dőlt meg, ehhez képest idén december 18-án (majd rá egy nappal 19-én) újabb rekord értékeket mutattak a hőmérők: a feljegyzett napi átlaghőmérséklet – azaz az éjszakai klímát is figyelembe véve – 41,9 Celsius-fokos volt az egész kontinensnyi országra vetítve. Ez már egészségügyi kockázati tényező: nemcsak könnyebb kiszáradni ilyen hőfokon, de hősokkot is kaphat ember, állat és növény egyformán. 

Amióta a fehér ember betelepült Ausztráliába, azóta károsítja annak ökoszisztémáját. A 120 millió éve a Gondwana szuperkontinensről levált kontinens egyedülálló növény- és állatvilága folyamatosan veszélyeztetve van. Az Ausztráliát 1788-ban gyarmatosító, azt kezdetben börtönszigetként hasznosító angolok az őslakosságot megtizedelték, később saját növényeiket és állataikat betelepítették. A nagyjából 10. és 40. szélességi kör között található Ausztrália egyenlítőhöz közeli, legfelső részén esőerdők vannak, attól délre pedig szubtrópusi, mérsékelt és mediterrán jellegű az éghajlat. Legalábbis a parthoz közel, a kontinens közepén ugyanis egy nagy kiterjedésű sivatag van. 

A füves, préris átmenet a kontinens közepén lévő sivatag és a mérsékelt vagy mediterrán jellegű óceánparti vegetáció között mindig is hajlamos volt lángra kapni: ennek a mértéke csak az, ami új. 

A szárazság és a hőség kombinációja begyújtja a füvet: ez ellen még egy klímaváltozás nélküli évben sem lehet mit tenni. Ez a tűz mindig is veszélyes volt: 1983. február 16-án például Melbourne szomszédságában 12 önkéntes tűzoltó vesztette életét, amikor a tűzvonal 15 másodperc alatt 500 métert „ugrott”, és emésztett el mindent, ami útjában volt.

Bár az elmúlt évtizedben a bozóttűz mértékének rekordjai is sorra dőltek, az idei 5 millió hektáros összkiterjedésű tűz felülmúlja még a tavalyi 4 millió hektárosat is. Ötvenezer négyzetkilométernyi, azaz összességében több mint fél magyarországnyi terület ég – úgy, hogy idén nem volt különösebb szárazságot okozó El Ninõ-jelenség. (Megjegyzendő, hogy nemcsak a szárazság miatt lehet nagyobb a bozóttűz mértéke, hanem amiatt is, ha a megelőző tavasszal több csapadék hullott, és így nagyobb a füves-bozótos terület kiterjedése is.) Jelenleg is lángol Ausztrália keleti partja, ahogy azt Új-Dél-Wales Tűzoltósága interaktív térképen is megjeleníti.  Ez pedig azt jelenti, hogy a tűz füstje még az űrből is látszik, és önmagában a füst is egészségügyi kockázatot jelent. Sydney-ben volt olyan hét, amikor a füsttől nem lehetett látni. Karácsony előtt arra is volt példa, hogy hamu esett az égből. (A #sydneysmoke hashtag egy ideig nagyon futott a Twitteren, ám az elmúlt napokban, ahogy kitisztult az ég, már nem jelölik meg vele a posztokat.) Az Új-Dél-Walesi Környezetvédelmi és Örökségvédelmi Központ szerint soha még ennyire nem volt szennyezett a levegő, amióta mérik.

S hogy mi ennek az oka? Bár szokás és lehet is természetes ingadozásokról beszélni, de nagyjából tényként lehet elkönyvelni, hogy a klímaváltozás. A globális felmelegedéssel foglalkozó kormányügynökség már 2013-ban közzétett egy jelentést, miszerint Ausztrália a jövőben forróbb nyarakat fog átélni, és a bozóttűz-szezon is hamarabb fog elkezdődni: ez már 2019-re teljesült, augusztus végén elkezdődött, míg akárcsak pár évvel ezelőtt is a kezdő hónap még október volt. 

A jövőben várhatóan kevesebb eső fog esni, ami további szárazságokat és tüzeket fog okozni, ráadásul vegetáció hiányában még kevesebb vízpára fog tudni képződni, ami még kevesebb esőt jelent. 

Az pedig nem látott fejlemény, hogy a mostani bozóttűz konkrétan a vízellátást fenyegeti Sydney-ben. 

A Warragamba-gát, amely 100 ezer tonna vizet (azaz nagyjából 100 millió liternyit, ami a gellérthegyi víztározó kapacitásának 125 százaléka) képes megfogni, és amely az ötmilliós város ivóvízellátásának 80 százalékát biztosítja, eleve az elmúlt 15 év legalacsonyabb vízszintjét volt kénytelen elkönyvelni ebben a hónapban – a tavalyi év azonos időszakához képest 19 százalékkal van alacsonyabb szinten, és jelenleg a víztározó kapacitásának nagyjából 44 százalékán van csak. (Az elmúlt héten mindössze 0,1 milliméternyi eső esett a víztározó teljes 9 ezer négyzetkilométeres területén, így a fogyasztásból fakadó csökkenés nem tudott természetes módon megújulni. Persze az is igaz, hogy ha hirtelen nagy mennyiségű eső esne le, akkor a földfelszínen lévő hamu nem a talajba szívódna fel, hanem a nagy mennyiségű esőből származó vízfolyások felkapnák, és a víztározóba mosnák bele. Ettől nem kell tartani, az előrejelzések alapján a közeljövőben nem várható ugyanis eső.) A gátat tűzoltók és katonák egyformán védik, hogy a tűz ne okozzon benne kárt. Mostanra ugyanis a katonaságot is bevetették, hogy segítsenek a mintegy 2500 főnyi folyamatos szolgálatot teljesítő tűzoltónak. 

Komoly kritikákat kapott viszont a vészhelyzetekért felelős miniszter, David Elliott, ugyanis épp Európában nyaral, míg a miniszterelnök, Scott Morrison, egy héttel ezelőtt pedig Hawaiira utazott feleségével. A nacionalistákkal koalícióban kormányzó liberálisok mégsem vezetőik szabadságai miatt kapják a legnagyobb kritikát, hanem a klímaváltozás kapcsán elfoglalt álláspontjuk miatt: a széntüzelésű erőműveknek és, első számú világpiaci exportőrként többnyire ázsiai piacra szánt szénbányászatnak ugyanis nem szabnak semmilyen akadályt, sőt bátorították azt, mondván, az államilag garantált szabadságjogok közé tartozik ez is; bár mostanra a miniszterelnök kénytelen volt elismerni, hogy van kapcsolat az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása és a melegedő klíma között. 

Ez valóban nagy előrelépés ahhoz képest, amit nem sokkal ezelőtt mondott, miszerint a többnyire fiatalok, sőt, gyerekek által indított klímavédelmi, kormányzatellenes „tiltakozások bizonyos formáit be kéne tiltani”, és a tiltakozókat anarchistáknak nevezte. Ugyanő két éve, amikor még csak kincstárnok (treasurer) volt, és a szénből befolyó adókkal töltötte meg az államkincstárat, szénkő-darabokkal a kezében jelent meg a képviselőházban, azt mondva, „Nyugi, ne féljetek. Nem bánt.”

Noha az ausztráliai tűzzel nincs közvetlen kapcsolata, de pár nappal ezelőtt azt mérték Új-Zélandon, hogy egy nagyjából 1 millió négyzetkilométeren örvénylik az átlagosnál 5-6 fokkal melegebb víz. A témával foglalkozó tudósok megállapítása szerint jelentősen növekedett az óceánokban tapasztalható hőhullámok száma az elmúlt évtizedekben.

---

Iratkozz fel a hírlevelemre is!

---

---

Miért kéri a szerző, hogy támogasd?

A szerző egy felmondott tanár, aki sakkoktatásból, versenyszervezésből és támogatásokból él (elsősorban Patreonon, de kérésre MagnetBankos számlaszámot és Revolutos azonosítót is tud adni). Majdnem minden hónapja negatív gazdasági növekedéssel zárul. Nem mindegyik, de majdnem mindegyik, így meg előbb-utóbb elfogy a pénze. Az utóbbi évben azért szerencsére talpon maradt, ám most augusztusban nem nagyon lesz bevétele.

Mekkora támogast kér a szerző?

Szinte semekkorát. Havi 600-800 forintot vagy 1,5-2 eurót. Kéthetente egy gombóc fagyi, vagy havi egy gombóc, ha minőségi. Hetente 3-4 palack a MOHU-nak. Havi fél lángos.

Ez nem jelenti azt, hogy aki tudná támogatni a szerzőt mondjuk havi 5 euróval vagy havi 10 euróval, ne tehetné ezt meg. A szerző saját patreon-felületén 1,5 euróra állította be a legkisebb összegű támogatást, mert ennél alacsonyabbat a Patreon nem enged. 5 euró a magasszintű támogatás és 10 euró a csak-ha-milliomos-vagy-szintű támogatás.

Hogyan tudod támogatni a szerzőt?

Legegyszerűbb támogatási forma, ha feliratkozol erre az oldalra illetve a facebook-oldalra, majd rendszeresen megosztod a neked tetsző cikkeket, amiket a szerző ír, így olyanokhoz is eljuthatnak ezek a cikkek, akik eddig még nem hallottak a szerzőről és nem iratkoztak fel az oldalára. Hátha közöttük lesznek a következő támogatók!

A második legegyszerűbb támogatási forma, ha ennél direktebben meghívsz ismerősöket az oldalakra, tehát aktívan mások figyelmébe ajánlod a szerzőt. De ez még mindig ingyenes!

A pénzbeli támogatásnak három formája van: Patreon-on lehet támogatni a szerzőt, illetve közvetlenül Magyarországról forintban MagnetBankos számlára, külföldről euróban Revolutos számlára.

Lesz fizetős tartalom?

Nem, minden ingyen van továbbra is. Nincs előfizetés és nincs fizetős tartalom (így igazából az államnak sem szabadna áfát szednie be a Patreonos támogatói felkínálások után, hisz minden önkéntes adománynak számít, de a Patreon ezt nem tudja sajnos). A támogatók annyi előnyt élveznek, hogy bizonyos cikkeket megkapnak még megjelenés előtt, illetve velük szemben a szerző nagyfokú hálát érez.