Eredeti megjelenés időpontja: 2026. június 2., helye: facebook

Tegnap a Magyar Hang online felületén nem sok komment (vagy reakció) érkezett a megjelent cikkemre, amiben megírtam, hogy forr a fél világ (40-50 fokok május végén, 12-15 fokos pozitív anomáliák még csak nem is a preindusztriális időkhöz, hanem az 1980-2010-es időkhöz képest).

Ennél a saját oldalamon több reakció szokott néha összejönni — aminek persze az is oka, hogy a facebook-algoritmus nem szereti a külsős linkeket, de a saját tartalmakat szereti pörgetni.

Két reakció érkezett, ami vicces volt, íme, az egyik:

“Volt pár nap majdnem 30 fok. És június 1 van. A többi az hűvös.”

A globális felmelegedést nem úgy szoktuk mérni, hogy kinézünk az ablakon, és megnézzük, Miskolcban, szombat reggel, milyen az idő. Bődületes tudatlanság. Embertársaink legalább 15%-a ilyen.

A másik: “Majd az AI megoldja.”

Az AI esetében én úgy látom, hogy az a probléma része, nem a megoldásé.

Erin Brockovich térképre tette a csak az Egyesült Államokban működő-épülő-tervezett adatközpontokat. (Lásd: csatolt kép.) Illetve egy részüket. Azokat, amelyekről lehet tudni, mert a helyi lakókat zavarja. Ez 2700 ilyen adatközpontot jelent.

Ez ugyanaz az Erin Brockovich egyébként, akit Julia Roberts 26 éve eljátszott. (Attól még, hogy életében film készült róla, attól még az illető 26 évvel később is él.)

Mi a baj ezekkel az adatközpontokkal?

1) Elképesztő mennyiségű energiát zabálnak, ezek miatt újranyitnak már bezárt szénbányák;

2) Elképesztő mennyiségű édesvíz kell a hűtésükhöz, ami tovább szárítja a bolygót.

Előbbit nem kell részleteznem, utóbbit érdemes. Az óceáni vízpára kb. 30 százaléka az, ami a szárazföldekre eljut, és ott csapódik ki. Ez a 30 százalék aztán persze van, hogy tucatszor kicsapódik esőként, majd újra párolgással visszakerül az atmoszférába, és újra kicsapódik, és ez a ciklus akár, ahogy írtam, tucatszor megismétlődhet, mire ismét visszajut folyók révén az óceánokba. Ezen szárazföldi csapadék egy része hó formájában csapódott ki a hegyek csúcsain, Grönlandon, Szibériában, az Antarktiszon, egy részük pedig olyan mélyen beszivárgott a földbe, hogy föld alatti vízkészletet alkot.

Az adatközpontok ezeket a vizeket szivattyúzzák ki. Az adatközpontok hűtése miatt felgyorsul a bolygó kiszáradása, felgyorsul a vízciklus; persze, vízpára lesz a hűtés során a vízből, tehát elvben csapadék formájában visszahull a szárazföldre, de nem mindegy, hogy milyen módon. Összességében több vizet veszít így a bolygó a szárazföldi részről, mint amennyi érkezik az óceánok felől. Ebből pedig az édesvízkészlet csökkenése következik.

Persze, hallom megszólalni Mártont és a többi libertáriánust, hogy működtessenek sótalanító berendezést az országok, ha nincs elég vizük, de Márton és a többi libertáriánus teljesen idióta tudományos kérdésekben. A deszalanizáló üzemek is energiával működnek, másfelől, a szárazföld belsejében sok sikert ahhoz, hogy valaki óceánt találjon a szomszédban.

Szóval az AI-központok környezetszennyező hatása felbecsülhetetlenül nagy. Mit fognak mondani, mik lesznek a megoldási javaslataik?

El fognak-e térni attól, ami a tudományos konszenzus? Miszerint, csökkenteni kell az energiafelhasználást, a pazarlást, illetve, át kell térni a megújuló energiákra? Ezek úgy működnek, hogy a létező tudást összegzik, összefoglalják, szintetizálják, mi mást fognak tudni mondani? S ha ez lesz, akkor majd a fosszilisipar képviselői azt mondják majd, hogy az AI-központok “woke”-ok lettek, hülyeségeket beszélnek, ne hallgassunk rájuk? Vagy, tegyük fel, az lesz, mint az Én, robotban, azaz, az AI átveszi majd az irányítást az emberiség védelmében az emberiség felett?

Iratkozz fel a hírlevelemre is!

---

---

Miért kéri a szerző, hogy támogasd?

A szerző egy felmondott tanár, aki sakkoktatásból, versenyszervezésből és támogatásokból él (elsősorban Patreonon, de kérésre MagnetBankos számlaszámot és Revolutos azonosítót is tud adni). Majdnem minden hónapja negatív gazdasági növekedéssel zárul. Nem mindegyik, de majdnem mindegyik, így meg előbb-utóbb elfogy a pénze. Az utóbbi évben azért szerencsére talpon maradt, ám most augusztusban nem nagyon lesz bevétele.

Mekkora támogast kér a szerző?

Szinte semekkorát. Havi 600-800 forintot vagy 1,5-2 eurót. Kéthetente egy gombóc fagyi, vagy havi egy gombóc, ha minőségi. Hetente 3-4 palack a MOHU-nak. Havi fél lángos.

Ez nem jelenti azt, hogy aki tudná támogatni a szerzőt mondjuk havi 5 euróval vagy havi 10 euróval, ne tehetné ezt meg. A szerző saját patreon-felületén 1,5 euróra állította be a legkisebb összegű támogatást, mert ennél alacsonyabbat a Patreon nem enged. 5 euró a magasszintű támogatás és 10 euró a csak-ha-milliomos-vagy-szintű támogatás.

Hogyan tudod támogatni a szerzőt?

Legegyszerűbb támogatási forma, ha feliratkozol erre az oldalra illetve a facebook-oldalra, majd rendszeresen megosztod a neked tetsző cikkeket, amiket a szerző ír, így olyanokhoz is eljuthatnak ezek a cikkek, akik eddig még nem hallottak a szerzőről és nem iratkoztak fel az oldalára. Hátha közöttük lesznek a következő támogatók!

A második legegyszerűbb támogatási forma, ha ennél direktebben meghívsz ismerősöket az oldalakra, tehát aktívan mások figyelmébe ajánlod a szerzőt. De ez még mindig ingyenes!

A pénzbeli támogatásnak három formája van: Patreon-on lehet támogatni a szerzőt, illetve közvetlenül Magyarországról forintban MagnetBankos számlára, külföldről euróban Revolutos számlára.

Lesz fizetős tartalom?

Nem, minden ingyen van továbbra is. Nincs előfizetés és nincs fizetős tartalom (így igazából az államnak sem szabadna áfát szednie be a Patreonos támogatói felkínálások után, hisz minden önkéntes adománynak számít, de a Patreon ezt nem tudja sajnos). A támogatók annyi előnyt élveznek, hogy bizonyos cikkeket megkapnak még megjelenés előtt, illetve velük szemben a szerző nagyfokú hálát érez.