Eredeti megjelenés időpontja: 2026. április 25., helye: hang.hu
Meghalt Desmond Morris, a humentológia úttörője, televíziós műsorvezető, zoológus és szürrealista festő. Morris 98 éves korában írországi otthonában hunyt el.
Fő műve A csupasz majom című, 1967-ben megjelent könyve, amely az embert mint állatfajt vizsgálja, amivel megalapozta a humánetológia tudományágát, és amelyben megállapította, hogy az emberi faj, hiába a technológiai előrehaladás, még mindig alapvetően csimpánz módjára viselkedik. Könyvének sikere nyomán világhírű lett, televíziós műsorok állandó vendégévé vált, korának egyik tudományos sztárjának számított.
Morris gyerekként nézte végig, ahogy édesapja lassan belehal az első világháború alatt szerzett sérülésébe (ami miatt a férfi tüdeje károsodott). Ez az állatok világa felé terelte őt, messze minden hivatalos intézménytől, az államtól, az egyháztól, a hadseregtől, melyeket élete végéig megvetett.
Később Birminghamben járt egyetemre, ahol zoológiát tanult, ám megtagadta, hogy bármilyen állatkísérletben (élveboncoláson) vegyen részt. Inkább az állatok különböző helyzetekben mutatott viselkedését tanulmányozta szívesebben, ezzel az etikus zoológia előfutára volt. Diplomájának megszerzése után a Londoni Állatkertnél kapott kurátori állást, ebbéli minőségében jelentősen javította a rá bízott emlősök életfeltételeit, sőt, olyan akkoriban újszerű felvetésekkel is előállt, miszerint a művészet nem korlátozódik kizárólag az emberi fajra, és a rá bízott csimpánzoknak megengedte, hogy ecsettel és festékkel saját maguk alkossanak képeket. (Ez Pablo Picassót annyira lenyűgözte, hogy az egyik, Congo nevű csimpánz által festett képet megvette és kifüggesztette műhelyében.) Külön tévéstúdiót rendeztek be számára az állatkertben (Állatkerti idő című műsora 1956-tól 1967-ig futott), amivel kezdetben kivívta az állatok vadonban való megfigyelését előnyben részesítő David Attenborough ellenszenvét, ám később, miután Attenborough megismerte Morrist, nem csak ellenérzései szűntek meg vele szemben, de barátságot is kötött vele.
Morris az állatkert kurátoraként azon gondolkodott el, hogy miért van az, hogy az összes majom és emberszabású közül mindössze az emberi faj az egyetlen, amelyik alapvetően csupasz; miért van az, hogy az ember az agyára büszke, miközben a testmérethez képest a hím pénisze hatalmas; és miért van az, hogy a női mell nem csak az utódok táplálásának eszköze, de gyakran szexuális vágyakat is gerjeszt. A számára világhírt meghozó műve, A csupasz majom, a darwini evolúciós paradigmán belül kereste a válaszokat ezekre a kérdésekre, ugyanis a könyvet nem egy antropológus, hanem egy zoológus szemével írta meg, és az emberi fajt nem kulturális, hanem evolúciós keretrendszerben helyezte el, ezáltal merőben új nézőpontot kínált fel olvasói számára. (Ekkor a humánetológia tudományágnak még csak neve sem volt.) Morris a könyvet mindössze egy hónap alatt írta meg – amit később legalább 23 nyelvre lefordítottak, és ami több mint 20 millió példányban kelt el. A siker nyomán meggazdagodott, egy hatalmas villát vett magának Máltán, majd ott két folytatást is írt Az emberállat (The Human Zoo) és Bensőséges kötelékek (Intimate behaviour) címmel. Angliába visszaköltözve könnyedebb hangvételű, állatokkal foglalkozó tévéműsorokat készített, és lett korának egyik legismertebb tudománynépszerűsítője. Bár később jelentős előrelépések történtek az evolúcióelmélet, a zoológia vagy a génelmélet területén, amikor megkérték, hogy frissítse fel ’67-es könyvét, mindössze annyi változást eszközölt, hogy az emberi populáció létszámát 3 milliárdról 6 milliárdra írta át benne. Életében összesen majdnem 90 könyvet írt, számos tévéműsornak volt írója és előadója. Sokoldalúságára jellemző, hogy festeni 20-as évei elején kezdett el, és még 90 éves kora után is alkotott, szürrealista stílusban készült műveit Joan Miró képeivel együtt állították ki.
Iratkozz fel a hírlevelemre is!
Miért kéri a szerző, hogy támogasd?
A szerző egy felmondott tanár, aki sakkoktatásból, versenyszervezésből és támogatásokból él (elsősorban Patreonon, de kérésre MagnetBankos számlaszámot és Revolutos azonosítót is tud adni). Majdnem minden hónapja negatív gazdasági növekedéssel zárul. Nem mindegyik, de majdnem mindegyik, így meg előbb-utóbb elfogy a pénze. Az utóbbi évben azért szerencsére talpon maradt, ám most augusztusban nem nagyon lesz bevétele.
Mekkora támogast kér a szerző?
Szinte semekkorát. Havi 600-800 forintot vagy 1,5-2 eurót. Kéthetente egy gombóc fagyi, vagy havi egy gombóc, ha minőségi. Hetente 3-4 palack a MOHU-nak. Havi fél lángos.
Ez nem jelenti azt, hogy aki tudná támogatni a szerzőt mondjuk havi 5 euróval vagy havi 10 euróval, ne tehetné ezt meg. A szerző saját patreon-felületén 1,5 euróra állította be a legkisebb összegű támogatást, mert ennél alacsonyabbat a Patreon nem enged. 5 euró a magasszintű támogatás és 10 euró a csak-ha-milliomos-vagy-szintű támogatás.
Hogyan tudod támogatni a szerzőt?
Legegyszerűbb támogatási forma, ha feliratkozol erre az oldalra illetve a facebook-oldalra, majd rendszeresen megosztod a neked tetsző cikkeket, amiket a szerző ír, így olyanokhoz is eljuthatnak ezek a cikkek, akik eddig még nem hallottak a szerzőről és nem iratkoztak fel az oldalára. Hátha közöttük lesznek a következő támogatók!
A második legegyszerűbb támogatási forma, ha ennél direktebben meghívsz ismerősöket az oldalakra, tehát aktívan mások figyelmébe ajánlod a szerzőt. De ez még mindig ingyenes!
A pénzbeli támogatásnak három formája van: Patreon-on lehet támogatni a szerzőt, illetve közvetlenül Magyarországról forintban MagnetBankos számlára, külföldről euróban Revolutos számlára.
Lesz fizetős tartalom?
Nem, minden ingyen van továbbra is. Nincs előfizetés és nincs fizetős tartalom (így igazából az államnak sem szabadna áfát szednie be a Patreonos támogatói felkínálások után, hisz minden önkéntes adománynak számít, de a Patreon ezt nem tudja sajnos). A támogatók annyi előnyt élveznek, hogy bizonyos cikkeket megkapnak még megjelenés előtt, illetve velük szemben a szerző nagyfokú hálát érez.
2
0
Leave a Reply