Eredeti megjelenés
Tényleg, miért? Miért van annyi olaj a Közel-Keleten? Talán amiatt, mert ahogy a kaucsukfa csak az Egyenlítő környékén él meg, az olaj csak a sivatagban terem? Van olaj a Szaharában is és Kaliforniában is, azok is sivatagok.
Viszont picit tovább gondolkodva elég könnyen rá lehet jönni, hogy a sivatag=olaj megfeleltetés téves. Rengeteg olaj van a tengerek mélyén, amelyet tengeri fúrótornyok (mindig túróforonyt akarok először írni, aztán javítom magam) csapolnak meg; olaj van Kanada és Szibéria tundráin; olaj volt Pennsylvania erdejeiben, olaj van Texas prérijein. A Góbiban, az Atacama- vagy Kalahári-sivagatban meg nincs olaj.
Ebből a pár példából is meg lehet érteni, hogy a sivatag és az olaj jelenléte nem következik egymásból. De akkor mégis, miért van annyi sivatagi olaj? Nos, azért, és most kizárólag a Közel-Keletre koncentráljunk: mert ez régen a Tethys-óceán volt.
Amikor 1908-ban először találtak Iránban olajat 24 méter mélyen, addigra a modern olajipar már megszületett. Ekkoriban az Osztrák-Magyar Monarchia még a világ harmadik legnagyobb olajkitermelője volt! De volt olaj bőven és könnyen elérhető módon máshol is, Szumátrában, Peruban, Venezuelában, Kanadában, de Európában is számos helyen és természetesen az Egyesült Államokban. Hogy ezekre a helyekre hogy került, az külön-külön történet, de alapvetően megegyezik mind abban, hogy olaj apró tengeri állatok (algák, planktonok) tetemeiből keletkezik — több millió év alatt, magas nyomáson, magas hőmérsékleten és oxigénszegény környezetben. A közel-keleti olaj nagyjából 250 millió évvel ezelőttől 50 millió évvel ezelőttig keletkezett — azaz, hamis a környezetvédők azon érve, hogy a kitermelt olaj és földgáz nem tud természetes módon pótolódni, mert tud! Sőt, csak természetes módon tud keletkezni. Igaz, kell hozzá kb. 200 millió év. Na de, ha most az összes olajat kitermelnénk és elfogyasztanánk, majd 200 millió év múlva megint lesz. Szóval nyugi.
Az alábbi képen látható, hogy a Tethys-óceán hogy nézett ki kb. 152 millió évvel ezelőtt. Attól jobbra, ami ma Dél-Amerika és Afrika együtt (Gondwana), a jelenlegi Ázsia alatt, az volt a Tethys-óceán.
Ahogy a kontinensek folytatták vándorútjukat, a Tethys elkezdett bezáródni.
Jut eszembe, a kontinensvándorlásról már írtam korábban:
66 millió éve már egészen kivehetőek voltak a kontinensek mai formái:
36 millió éve pedig elkezdett bezárulni a Tethys.
A fenti képen már csak nyomait látjuk.
Egy egész óceán persze nem tud felszívódni nyomtalanul — azaz, fel tud szívódni, el tud tűnni, de a nyomai megmaradnak.
Ott, ahol egykor a Tethys-óceán vize hullámzott, alakultak ki az első civilizációk. Ezek vízben, ásványi anyagokban gazdag civilizációk voltak, a kontinensek felgyűrődése miatt jelentős domborzattal.
A felgyűrűdés itt fontos momentum. Talán mindenki tudja, hogy a Himalája hegyeiben mai napig találni ősi kagyló- és hal-fosszíliákat. Igen, az, ami ma a világ legmagasabb pontja, egy bizonyos időben a tengerfenék volt.
A kontinensek felgyűrődése hegyeket is eredményezett, ami megfogta a nedvességet, a hegyek édesvizű folyókat tápláltak, a folyók mentén pedig kialakultak az első civilizációk: Egyiptomban, Mezopotámiában és az Indus völgyében. A Tethys nyugati medrének helyén létrejövő Mediterrán-tenger további civilizációknak adott otthont, de a Tethys maradványa a Fekete-tenger, a Kaszpi-tó és az Aral-tó is.
Ne feledjük: a legtöbb élőlény nem a tenger legmélyén él meg, hanem a sekély tengervizekben, mert ott a napsugarak el tudják érni a tengerfenéket is, kedvező feltételeket eredményezve az élet számára. Nem csak halakat és kagylókat, de növényeket, rákokat találunk ott, hanem a zooplankton és filoplankton elszaporodását is regisztrálhatjuk ilyen helyeken, hiszen mégis csak ezek adják az óceáni élet alapját. Márpedig a Tethys-óceán összehúzódásával és a tengerfenék felgyűrődésével, egymásra halmozódásával a Tethys előbb sekély vízű óceán, sőt, tengerek lazán összefüggő halmaza lett. Ebben nem csak megéltek az élőlények, de még több élt bennük, mint korábban, s ezek tetemei ugyanúgy aláhulltak a tengerfenékre, mint korábban. Ahogy egyre közeledtek egymáshoz a kontinensek, felgyűrődött, felnyomódott a tengerfenék, nagy nyomás és magas hőmérséklet alakult ki oxigénszegény környezetben — ami pedig az olaj kialakulásához kell. És voilá!
De ezzel a történet még nem ért véget. Ahogy a kontinensek egyre csak közelítettek egymáshoz, majd később egymásba nyomódtak (India szubkontinens korábban teljesen önállóan “közlekedő” sziget volt, lásd a 66 millió évvel ezelőtti képet), a tengerfenék felgyűrűdött, sőt, felszínre bukott. Az óceáni meder egy hatalmas temetővé vált — a víz elpárolgásával minden óceáni életnek vége lett, ami nem tudott időben elúszni mélyebb vizek irányába. Ez további “üzemanyagot” jelentett az olaj kialakulásához. Az egykoron tengeri olajmezők szárazföldivé lettek. Lényeg: a Tethys-óceán hűlt helyén számos olajmező található. Ez adja az Öböl-menti országok gazdagságát, tartja fenn az iráni rezsimet.
Szóval az olaj nem dinoszauruszokból van, főleg nem T-rexekből. Nem… az olaj a planktonból van.
A megfelelő mennyiségű, megfelelő mélységbe lerakódott, megfelelő hőmérsékleten és nyomáson kezelt planktonból. (Ha túl mélyen van, túl magas hőmérsékleten: földgáz lesz belőle, ha túl kevéssé mélyen, túl alacsony hőmérsékleten, nem “sül meg”, nem változik át olajjá az elhullott szerves anyag.) Annak pedig semmi köze az olajhoz, hogy az, ami régen a tengerfenék volt, most éppen micsoda: maradt-e tenger, vagy ma már az sivatag, esetleg tundra. A lényeg az, hogy kb. 80 millió éve mi volt.
Iratkozz fel a hírlevelemre is!
Miért kéri a szerző, hogy támogasd?
A szerző egy felmondott tanár, aki sakkoktatásból, versenyszervezésből és támogatásokból él (elsősorban Patreonon, de kérésre MagnetBankos számlaszámot és Revolutos azonosítót is tud adni). Majdnem minden hónapja negatív gazdasági növekedéssel zárul. Nem mindegyik, de majdnem mindegyik, így meg előbb-utóbb elfogy a pénze. Az utóbbi évben azért szerencsére talpon maradt, ám most augusztusban nem nagyon lesz bevétele.
Mekkora támogast kér a szerző?
Szinte semekkorát. Havi 600-800 forintot vagy 1,5-2 eurót. Kéthetente egy gombóc fagyi, vagy havi egy gombóc, ha minőségi. Hetente 3-4 palack a MOHU-nak. Havi fél lángos.
Ez nem jelenti azt, hogy aki tudná támogatni a szerzőt mondjuk havi 5 euróval vagy havi 10 euróval, ne tehetné ezt meg. A szerző saját patreon-felületén 1,5 euróra állította be a legkisebb összegű támogatást, mert ennél alacsonyabbat a Patreon nem enged. 5 euró a magasszintű támogatás és 10 euró a csak-ha-milliomos-vagy-szintű támogatás.
Hogyan tudod támogatni a szerzőt?
Legegyszerűbb támogatási forma, ha feliratkozol erre az oldalra illetve a facebook-oldalra, majd rendszeresen megosztod a neked tetsző cikkeket, amiket a szerző ír, így olyanokhoz is eljuthatnak ezek a cikkek, akik eddig még nem hallottak a szerzőről és nem iratkoztak fel az oldalára. Hátha közöttük lesznek a következő támogatók!
A második legegyszerűbb támogatási forma, ha ennél direktebben meghívsz ismerősöket az oldalakra, tehát aktívan mások figyelmébe ajánlod a szerzőt. De ez még mindig ingyenes!
A pénzbeli támogatásnak három formája van: Patreon-on lehet támogatni a szerzőt, illetve közvetlenül Magyarországról forintban MagnetBankos számlára, külföldről euróban Revolutos számlára.
Lesz fizetős tartalom?
Nem, minden ingyen van továbbra is. Nincs előfizetés és nincs fizetős tartalom (így igazából az államnak sem szabadna áfát szednie be a Patreonos támogatói felkínálások után, hisz minden önkéntes adománynak számít, de a Patreon ezt nem tudja sajnos). A támogatók annyi előnyt élveznek, hogy bizonyos cikkeket megkapnak még megjelenés előtt, illetve velük szemben a szerző nagyfokú hálát érez.
2
0
Leave a Reply