Eredeti megjelenés időpontja: 2025. március 21., helye: facebook
Richard Rhodes történészt akkor kedveltem meg, amikor a közel 900 oldalas Az atombomba története című könyvét olvastam (abból, és más könyvekből, lett egy hosszú sorozatom is, amelyet már feltettem a szöveggyűjteményembe). Az Energy című könyve angolul van meg. Tulajdonképpen újradefiniálja az emberi civilizációk történetét, nekem szimpatikus módon.
Minden civilizációs fokot úgy is elképzelhetünk, hogy az valamilyen energiahordozótól függ elsődlegesen, azaz, a civilizációk történetét a szokásostól eltérő módon ekképpen is feloszthatjuk. Na de mire kell az energia? Nagyon egyszerű a válasz. Főzéshez, fémmegmunkáláshoz, fűtéshez. Egy letelepedett népcsoport — a civilizáció kezdete — energiafüggő. Ahogy vízfüggő is: nem véletlen, hogy ott alakultak ki először civilizációk, ahol volt édesvíz is és sok-sok fa is. Egyiptomban, Mezopotámiában, az Indus völgyében, a Sárga-folyó völgyében. Ezek a civilizációk aztán az írásbeliséget is kifjelesztették, anélkül ugyanis nincs nem csak kereskedelem és jog, de tudásátadás azaz tudásfelhalmozás sem.
Sok fa Egyiptomban? Mezopotámiában? Hiszen ezek sivatagos-félsivatagos területek.
Ma már. Részben pont azért, mert az egykoriak kiirtották az erdőket. A vita csak azon lehet, hogy mennyire voltak ezek a civilizáció-magvak felelősek saját bukásukért, és mennyire játszottak közre természetes folyamatok. Én, mint talán már kiderült, hajlamos vagyok azt hinni, hogy nagyobb részben saját maguknak köszönhették bukásukat. Mezopotámia lakói maguk szikesítették el földjeiket, maguk vágták ki erdeiket.
Mire kellett a sok fa? Bútornak, fegyvernek, fűtésre, főzésre, fémművességre. A kezdeti civilizációk fával éltek. Víz meg mindenhez kell — ahol van víz, ott van élet. Amint vagy a fa vagy a víz elfogyott, a civilizáció is hanyatlásnak indult.
Mint korábban írtam, a fa nagyon sokáig volt a legfontosabb nyersanyaga az embernek. Angliában csak amiatt tértek át a szénre, mert elfogyott a fa.
A szénkorszak tehát részben szükségből váltotta fel a fakorszakot. A szén büdös volt és piszkos, viszont hatalmas volt a fűtőértéke. A szén mozdította meg a gőzhajókat és gőzmozdonyokat is, hozzájárult tehát a távolságok csökkenéséhez, a globalizáció elindulásához, ezzel persze magához az imperialista gyarmatosításig. Nyugodtan mondhatjuk, hogy bár az emberiség próbálkozott a földgáz használatával, a bálnaolajjal, de amíg az olaj nem lett az elsődleges energiaforrás, addig a szén számított annak. Érdekes furcsasága a történelemnek, hogy az amerikai bálnavadász-flottát a polgárháború tette tönkre, azaz, az uniós zászló alatt hajózó konföderációs hadihajók, amelyeknek célja a bálnaolajat szállító hajók elpusztítása volt. Míg 1846-ban 722 hajóból állt az amerikai bálnavadász-flotta, addig 1886-ra már csak 124-re csökkent ez a szám. A bálnaolaj helyett pedig Pennsylvaniában találtak igazi olajat, és nem csak ott.
Az olajmezők a föld alatt vannak, sokszor nagy területen kiterjedve. Tekintettel arra, hogy az olaj folyékony, és több kút is megcsapolhatja a véges készletet, az olajfúró tornyok tulajdonosai abban voltak érdekeltek, hogy minél előbb minél több olajat kinyerjenek az olajmezőből — mielőtt a szomszéd telken felépült torony ugyanezt teszi. Környezetvédelmi szempontok nem érvényesültek.
Ekkoriban az olaj még könnyen kinyerhető volt. Emlékezzünk pl. a Dallas című sorozatra, amikor Cliff Barnes a saját földjén olajos földbe lép. Ekkoriban még az EROI-száma az olajnak 80:1 körül volt: minden egy hordó olajjal egyenértékű energia-befektetés még 80 hordó körüli olaj-nyereséget jelentett. A befektetett pénz is megtérült az ingatag-változékony (volitale, volatilis) végső ár ellenére.
A következő nagy dobás az atomenergia lett volna. Az általam sokszor idézett Alapítvány-sorozatban az Alapítvány ügynökei miniatürizált atomreaktorokkal működtetik nem csak az űrhajóikat, hanem a kocsijaikat, a késüket is. Asimov, amikor az 1940-es, 1950-es években írta a sorozatot, úgy vélte a kortársaival együtt, hogy az atom felhasználása nem csak a polgári életbe kerül át, de a mindennapok részeivé válik, ahogy a rádió, gépkocsi, repülőgép, tévé is azzá lett. Később kiderült, hogy az atommal rengeteg baj van, leginkább az, hogy ha nem lehet kontrollálni, akkor tömegkatasztrófát okoz. Maradtunk az olajnál.
S még mindig az olajkorszakban vagyunk. Ma a megtérülés még mindig minden befektetett dollár után 2-3 dollár, amivel még mindig a világ egyik legjövedelmezőbb üzletág a világon. (Azt nézem, hogy az “egészségipar” a legjövedelmezőbb, az ingatlan a második, a nyugdíjbiztosítás a harmadik, az olajipar a negyedik, megelőzve a bankszektort, a gépjárműgyártást, vagy a mindenfajta mérnöki területet.) Ha nem is ez a legnagyobb befektetést hozó ipar, de stabilan a legjövedelmezőbbek egyike.
Igen ám, de az olajkészletek végesek. Nem szűkösek, de végesek. S először az az olaj fogy el, ami a legkönnyebben kinyerhető. Nem véletlen, hogy Pennsylvania vagy Kalifornia olajkútjai kimerültek. Pennsylvania már csak 17-ik a sorban, Kalifornia pedig 8-ik, még Wyoming állam is megelőzi, mármint, azt nézve, hogy az 50 amerikai állam mennyi olajat termel. Igaz, mindkét esetben a környezetvédelmi intézkedések illetve magának a területnek az értéke is tényező: lakóvárosokat építeni jobban megéri, mint fúrótornyokat. (A csatolt képeken kaliforniai idill 1910? környékéről.) Az EROI-szám ma már jelentősen visszaesett, hiszen egyre nehezenn kinyerni az egyre mélyebben (sőt, gyakran a tengerfenéken) lévő olajat. Kútfajtától függően 2:1-heztől 30:1-ig terjed az energia-megtérülés.
Jelenleg még mindig a világ energiatermelésének kb. 80 százalékát adják a fosszilis energiahordozók (kőszén, földgáz, kőolaj) és származékaik. Még mindig az olajkorszakban vagyunk, annak ellenére, hogy a fosszilisek égetéséből ránk szbaduló globális felmelegedés lassan kinyír minket; a háborúk még mindig az olaj körül forognak.
Hamarosan viszont, ha az édesvízkészletek tovább apadnak, vízháborúk is kirobbanhatnak; az édesvízkészlet nagysága stratégiai előnyt jelenthet. Erre még várnunk kell, de nem lepne meg, ha még az én életemben ez megtörténne. Addig is két dolgot tehetünk: legyen a saját energiafelhasználásunk optimálisan alacsony; törekedjünk a minél gyorsabb átállásra. Én is úgy hiszem, hogy a fossziliseket nem lehet kivenni az energiamixből, de az legyen inkább a tartalék, amire akkor szorulunk rá, ha másfajta energia nem áll rendelkezésre. Ja, és szavazzunk olyan pártokra, amelyeknek a jövőképük nem a múltba való fordulást jelenti.
Iratkozz fel a hírlevelemre is!
Miért kéri a szerző, hogy támogasd?
A szerző egy felmondott tanár, aki sakkoktatásból, versenyszervezésből és támogatásokból él (elsősorban Patreonon, de kérésre MagnetBankos számlaszámot és Revolutos azonosítót is tud adni). Majdnem minden hónapja negatív gazdasági növekedéssel zárul. Nem mindegyik, de majdnem mindegyik, így meg előbb-utóbb elfogy a pénze. Az utóbbi évben azért szerencsére talpon maradt, ám most augusztusban nem nagyon lesz bevétele.
Mekkora támogast kér a szerző?
Szinte semekkorát. Havi 600-800 forintot vagy 1,5-2 eurót. Kéthetente egy gombóc fagyi, vagy havi egy gombóc, ha minőségi. Hetente 3-4 palack a MOHU-nak. Havi fél lángos.
Ez nem jelenti azt, hogy aki tudná támogatni a szerzőt mondjuk havi 5 euróval vagy havi 10 euróval, ne tehetné ezt meg. A szerző saját patreon-felületén 1,5 euróra állította be a legkisebb összegű támogatást, mert ennél alacsonyabbat a Patreon nem enged. 5 euró a magasszintű támogatás és 10 euró a csak-ha-milliomos-vagy-szintű támogatás.
Hogyan tudod támogatni a szerzőt?
Legegyszerűbb támogatási forma, ha feliratkozol erre az oldalra illetve a facebook-oldalra, majd rendszeresen megosztod a neked tetsző cikkeket, amiket a szerző ír, így olyanokhoz is eljuthatnak ezek a cikkek, akik eddig még nem hallottak a szerzőről és nem iratkoztak fel az oldalára. Hátha közöttük lesznek a következő támogatók!
A második legegyszerűbb támogatási forma, ha ennél direktebben meghívsz ismerősöket az oldalakra, tehát aktívan mások figyelmébe ajánlod a szerzőt. De ez még mindig ingyenes!
A pénzbeli támogatásnak három formája van: Patreon-on lehet támogatni a szerzőt, illetve közvetlenül Magyarországról forintban MagnetBankos számlára, külföldről euróban Revolutos számlára.
Lesz fizetős tartalom?
Nem, minden ingyen van továbbra is. Nincs előfizetés és nincs fizetős tartalom (így igazából az államnak sem szabadna áfát szednie be a Patreonos támogatói felkínálások után, hisz minden önkéntes adománynak számít, de a Patreon ezt nem tudja sajnos). A támogatók annyi előnyt élveznek, hogy bizonyos cikkeket megkapnak még megjelenés előtt, illetve velük szemben a szerző nagyfokú hálát érez.
2
0
Leave a Reply