Ez is csak egy változás, amihez alkalmazkodni kell (?)

Eredeti megjelenés időpontja: 2024. február 18., helye: facebook

Másodközlés: 2024. március 14., Substack.

A tervezett Dűne-cikkel illetve más cikkekkel kapcsolatban türelmet kérek, addig is itt egy másik facebook-posztom reciklálása, hátha valaki nem olvasta. Egy kicsit azért kiegészítettem-szerkesztettem.

Egy nem általam megosztott klímaváltozós videó alá érkezett a következő pár komment (teljesen mindegy, kinek a kommentje, mert ez egy általános hozzáállás, általános vélekedés):

Ez is csak egy változás, amihez alkalmazkodni kell.” Ugyanő kicsit később: “Ha változik, változzon. A világ folyamatosan változik.” Az illető úgy védekezik a klímaváltozás ellen, hogy ő személy szerint vett “minden szobába klímát.

Szerinte viszont nem tudni, hogy régebben milyen klíma volt. “Konkrétan nem tudjuk [milyen klimatikus viszonyok voltak régebben]. Tudjuk, hogy a mostaninál mindkét irányban voltak sokkal nagyobb klimatikus kilengések, de nem tudjuk sem a pontos értéket, sem az intenzitást. Egyszerűen nincs adat, csak kb. 1850 óta. (Valójában hőmérséklet-skála se sokkal régebben van.) Van, és lesz kipusztulás. Mindig van és mindig lesz. Ez az evolúció. Fittest will survive. Nem véletlenül nem laknak gyapjas mamutok az Alföldön.

Egyetlen bekezdésben 200 millió évnyi hibát vétett az illető kommentelő. Röviden a hibái.

1) Műszeres mérések a világ különböző tájain különböző idők óta vannak. Magyarországon pl. 150 éve, de Ausztriában meg több, mint 200 éve. Viszont semmi jelentősége nincs ennek abban, hogy a műszeres méréseken kívüli időkre is fel tudjuk mérni az akkori idők klimatikus viszonyait, sőt, még a korábbi korok légkörét is meg tudjuk állapítani különböző módokon. Erről, azaz arról, hogy milyen proxy-forrásaink vannak és azokat hogy tudjuk használni, egyszer írtam egy cikket is (és persze nem csak én, rengetegen mások is):

2) Valóban voltak mindkét irányban kilengések, ám azokat nem nevezném kilengésnek. Nem lehet azt mondani, hogy mondjuk a mostani klíma kb. 70 millió évig tartó klimatikus kilengése volt a hógolyó-Föld, vagy közel 200 millió évig tartó pozitív kilengés volt a dinoszauruszok kora. Nem, az más klíma volt mindkét esetben, nem kilengés. És amúgy az összes ilyen korszak végén, tehát amikor a korábbit új klimatikus viszonyok váltották fel, tömeges kihalások következtek be. A dinók kora annyira stabil volt, hogy ha nem jön pont erre egy üstökös, akkor még ma is ők “uralnák” a Földet (mármint nem uralnák abban az értelemben, hogy a T-Rex lenne a dinók királya, a sztegoszauruszok meg mondjuk a miniszterei [egyébként az én csillagjegyem a sztegoszaurusz], hanem úgy értem, hogy élnének háborítatlanul, az emlősök meg 15-20 centis éjszakai állatkák lennének továbbra is).

3) A hőmérsékleti skálák történetéről is írtam egy cikket. Mondjuk, kb. 1740 óta vannak megbízható hőmérsékleti skáláink. Valóban nem sokkal régebb óta van, mondjuk, kb. 150 éve vannak műszeres mérések és az előtt kb. 130 éve vannak megfelelően működő hőmérőink. Ha milliós távolságokból nézzük, akkor az nem hogy nem sok, hanem gyakorlatilag időbeli egybeesés.

4) “Van és lesz kipusztulás” — hát ez az, amitől meg kéne ijedni. Eddig öt nagyobb és számtalan kisebb kihalási hullám volt (ezekről is írtam cikkeket, ezek ezen az oldalon érhetőek el:

https://szoveggyujtemeny.hu/category/melysegesen-mely

Ugyanis a kipusztulás azt jelenti, hogy jó eséllyel kipusztul a fajok … jelentős része. 40 százaléka? A fele? 60 százaléka? Miért gondoljuk, hogy ettől megment minket az, hogy klíma lesz szerelve a lakás minden szobájába? Ettől majd lesz mit enni?

Ha az illető a kihalásra gondolt, azaz, a háttérkihalásra, akkor arról annyit, hogy nagyjából 10 000-szeres a sebessége a jelenlegi evolúciós változásoknak ahhoz képest, mint ami korábban volt, tehát ez a nagyságrend. A háttérkihalás, azaz, a fajok kihalása pedig immanens valóságunk része. Megjegyzendő, hogy minden kihalást megelőz az egyedszám drasztikus lecsökkenése, aminek szintén tanúi vagyunk rengeteg faj esetében.

5) “Fittest will survive.” Az illető rosszul idézi Herbert Spencer “The survival of the fittest” mondását, ami egyébként ráadásul téves is, ez a mondás ugyanis nem a valóságot írja le, abban az értelemben, hogy nem a legfittebb vagyis legerősebb fog túlélni. Ha a “fittest” szót úgy fordítjuk, hogy a környezetébe legjobban beillő, még akkor is téves a mondás, ugyanis a Darwinhoz köthető idézet szerint nem a legerősebb, nem a legintelligensebb, hanem a környezetéhez legjobban adaptálódni képes fog túlélni.

6) “Ez az evolúció“. Nem a fajok kihalása az evolúció. A fajok kihalását úgy mondják biológusok, hogy a fajok kihalása. Tömeges fajkihalás. Az evolúció az, legalábbis jelenlegi tudásunk szerint, bár vannak új tanulmányok, miszerint nem teljesen véletlen a dolog, de a lényeg, hogy jelenlegi tudásunk szerint az evolúció az, hogy ha a következő nemzedékben jelenlévő véletlenül variálódó, sőt, mutálódó gének alkalmazkodási előnyt és így nagyobb szaporodási sikert adnak az adott egyednek az adott (esetleg változó) környezetben. (A génmutációk többsége semleges, a kisebb rész nagy része káros, a kisebb rész kis része előnyös.) Még egyszer: a fajok kihalása az nem az evolúció.

7) “Nem véletlenül nincsenek gyapjas mamutok az Alföldön.” Valójában minden bizonnyal amiatt nincsenek, mert az emberek kiirtották őket, nem csak az Alföldről, hanem mindenhonnét. Nehéz elképzelni, hogy az evolúciót ezt jelentené. Ha egy faj kihal, az ugyanis nem evolúció, hanem evolúciós zsákutca. Mindegy, mi miatt halt ki. Bizonyítható módon a legtöbb nagytestű állat az ember miatt halt ki. A gyapjas mamutokról azért hisszük azt, hogy a nagy hidegben, a jégmezőkön bóklásztak, mert a gyapjas mamutok fénykora és a jégkorszak egybeesik, tehát az Alföldön (a Pannon-síkságon, hogy pontosabbak legyünk) is jég volt, vagy legalábbis tundra-közeli klimatikus viszonyok, és ahol jég volt, kevés ember. Aztán az emberek szépen kiirtották a mamutokat. Erről is írtam már egyszer, a lényeg, hogy az emberanya 9 hónapig terhes, az elefánt (fajfüggően) 18-22 hónapig, feltételezésünk szerint egy mamut legalább 25 hónapig lehetett vemhes kicsinyével. Feltételezésünk szerint (az elefántok viselkedése alapján) egy mamut-csorda 10-20 állatnál nem lehetett sokkal nagyobb. Bőven elég, ha a vonuló mamutok közül az ember 10 évente egyet megöl, sőt, 15 évente egyet, főleg, ha az egy vemhes nőstény, pár száz év alatt a teljes csordát el tudja pusztítani, egyszerűen azért, mert azok reprodukciós rátája alacsony. Tehát alapvetően nem a jégkorszak vége, hanem az emberek ideje hozta el a mamutok végét. Ez továbbra sem evolúció, hanem kihalás.

8 ) Egy minden szobába felszerelt klímával a problémákat nem megoldani tudjuk és még csak nem is kezelni, hanem fokozni, súlyosbítani. Tudomásom szerint nyáron már több energiát használunk el a hűtésre, mint télen a fűtésre. Magyarországon a legtöbb energiát Paks 1 állítja elő, ami pedig hogy is mondjam, működésképtelen lesz elapadó és felforró Duna esetén. Emlékeim szerint 2022-ben le is állították az egyik vagy másik reaktort. Ilyenkor a növekvő áramigényt hogyan fedezzük? Hát földgáz égetésével. Még több fosszilist a levegőbe!

Mindannyian tudjuk, még azok is, akik a lakásuk minden szobájába klímát szerelnek be, hogy van felmelegedés és az valóságos. Tudjuk, mit kéne tenni — ehhez képest az emberek még több energiát használnak el, és még több fosszilist égetnek el. Ez egy másvalaki-problémája. Eltoljuk magunktól a problémát, a megoldás keresése helyett elegánsan a következő generációra hárítjuk azt, remélve, de nem tudva, hogy hátha addig lesz annyi technológiai fejlődés, hogy a probléma megoldja saját magát. Ahogy Lányi András fogalmazott: “Fizessenek az utódok!” Nagyszerű mentalitás.

Ebben a posztban pedig a mamutok utolsó európai élőhelyéről osztottam meg egy videót:

https://www.facebook.com/balazs.nadasi/posts/pfbid02vZTiXTCdziRk3rMRwY6rDxw7nndqhwfb5barrtdCDqbfRhFiGbBRcRgkxWUpbgZrl


Miért kéri a szerző, hogy támogasd?

A szerző egy felmondott tanár, aki sakkoktatásból, versenyszervezésből és adományokból él. Majdnem minden hónapja negatív gazdasági növekedéssel zárul. Nem mindegyik, de majdnem mindegyik, így meg előbb-utóbb elfogy a pénze.

Mekkora támogast kér a szerző?

Szinte semekkorát. Havi 450 forintot vagy 1 eurót. Ez kb. két serclivég, ennél többet költesz kávéra egyetlen nap a Starbucksban vagy kakaóra a Cserpes tejivóban.

Ez nem jelenti azt, hogy aki tudná támogatni a szerzőt mondjuk havi 5 euróval vagy havi 10 euróval, ne tehetné ezt meg. A szerző saját patreon-felületén 1,5 euróra állította be a legkisebb összegű támogatást, mert ennél alacsonyabbat a Patreon nem enged. 5 euró a magasszintű támogatás és 10 euró a csak-ha-milliomos-vagy-szintű támogatás.

Hogyan tudod támogatni a szerzőt?

Legegyszerűbb támogatási forma, ha feliratkozol erre az oldalra illetve a facebook-oldalra, majd rendszeresen megosztod a neked tetsző cikkeket, amiket a szerző ír, így olyanokhoz is eljuthatnak ezek a cikkek, akik eddig még nem hallottak a szerzőről és nem iratkoztak fel az oldalára. Hátha közöttük lesznek a következő támogatók!

A második legegyszerűbb támogatási forma, ha ennél direktebben meghívsz ismerősöket az oldalakra, tehát aktívan mások figyelmébe ajánlod a szerzőt.

A pénzbeli támogatásnak három formája van: Patreon-on lehet támogatni a szerzőt, illetve közvetlenül Magyarországról forintban MagnetBankos számlára, külföldről euróban Revolutos számlára. (Ezek bankszámlaszámait kérd el a facebookon üzenetben!)

Lesz fizetős tartalom?

Nem, minden ingyen van továbbra is. Nincs előfizetés és nincs fizetős tartalom (így igazából az államnak sem szabadna áfát szednie be a Patreonos támogatói felkínálások után, hisz minden önkéntes adománynak számít, de a Patreon ezt nem tudja sajnos). A támogatók annyi előnyt élveznek, hogy bizonyos cikkeket megkapnak még megjelenés előtt, illetve velük szemben a szerző nagyfokú hálát érez.

Please follow and like us:
error0
fb-share-icon0

Comments

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *