-
Nem sokkal ezelőtt megvettem, majd rá pár napra ki is olvastam Randall Munroe jópofa könyvét, a Mi lenne, ha? 2. címet viselő cikkgyűjteményt. Munroe a NASA munkatársa volt korábban, azt az állását feladva lett az xkcd képregénysorozat rajzolója és a What if…? című tudományos oldal szerkesztője…
-
Nyelvtanleckék 497. – Mi alapján tudjuk a nyelvekről megállapítani, hogy melyik nyelvcsaládba tartoznak?
Túlzás nélkül állíthatom, hogy a nyelvészet egyik legérdekesebb, egyúttal legnehezebb kérdéseinek egyike az, hogy hogyan lehet egy nyelvről megállapítani, hogy melyik nyelvcsaládba tartozik. Túlzás nélkül állítható, hogy ennek a kérdésnek a feltevése hozta létre az önálló nyelvtudományt, azzal, hogy a…
-
Nyelvtanleckék 498. – Hogyan jön létre egy nyelv, hogy jöttek létre a nyelvcsaládok?
A következő, 499-ik leckében megállapítottuk, hogy a világon létező nyelvek száma minimum 5000-re tehető, de ennek másfélszerese, talán kétszerese sem kizárt, ugyanis nehéz meghatározni pontosan a nyelvek számát – ahogy a természetben a növény- vagy állatfajok számát sem tudjuk pontosan…
-
Nyelvtanleckék 499. – A nyelvek nyomában – Hány nyelvet beszélhetnek a világon?
Az emberek által beszélt nyelvek száma csak megbecsülhető, nem felmérhető. Nagyjából 6000-re teszik most a nyelvek számát, melyet a nagyjából 8,1 milliárd ember beszél. Korábban jóval kevesebb nyelvről volt szó: 1000, majd 2000, 3000, 4000, és végül 5000 nyelvet ismertek…
-
Nyelvtanleckék 500. – Miért nyelvtanleckék, és mi köze ezeknek a matekleckékhez?
Milyen nyelvtanleckéket fogok írni? Mindenképpen olyanokat, amelyek szerintem érdekesek. A grammatika nem érdekes, inkább a grammatikatörténet vagy helyesírástörténet, nem lesz itt sem a kötőmód kitárgyalva, sem az igei igenév, sem az alárendelő és hozzárendelő mondatok viszonya, mert ezek pontosan ugyanúgy…
-
Időszámítási rendszerekről
Véget ért az olimpia, de nem szabad csüggednünk: négy év múlva megint lesz. Az ókorban a négyéves ciklus neve olimpiász volt, a győztesek nevét rendszeresen feljegyezték. Ez lett később minden polgári időszámítás alapja (a zsidó, muzulmán, kínai, ortodox naptárak természetesen…
-
Elsüllyedt világok I. – a mítoszok
Hallottatok már Hy-Brazil szigetéről? Mitikus sziget északnyugatra Írország partjaitól. A legenda szerint a szigetet rendkívül sűrű köd védi, annyira sűrű, hogy a szárazföld lakói hétévente csak egyszer láthatják meg, de megközelíteni még ekkor sem tudják (aki megpróbálja, belevész a habok…
-
Kiűzetés a Paradicsomból IX. rész – a legújabb kor
Velencével hagytam abba, bár szólhattam volna még a spanyol erdőirtásról, amelyet a spanyol király rendelt el a reconquista után, hogy a merinói juhoknak nagyobb legelők álljanak rendelkezésre. (Attenborough ugyanis ezzel is foglalkozik.) Viszont ideje lezárnom a sorozatot. A cikkben később…
-
Kiűzetés a Paradicsomból VIII. rész – Velence
Legutóbb a keresztes háborúkig és az iszlám visszahódításig jutottam el. A hanyatlástörténetnek pedig még mindig nincs vége! A reneszánsz hajnalán a Mediterráneum még mindig elég sok helyen jól lakható és bőséges. Vessünk vigyázó szemünket az első köztársaságra, Velencére! Átadom a…
-
Kiűzetés a Paradicsomból VII. rész – Róma után
A késő-antikvitásban az egész Mediterraneum lélegzethez jutott a Római Birodalom részleges bukását követően, ahogy valószínűleg a mi esetleges bukásunk után is lélegzethez fog jutni (amúgy milyen ironikus: az egész európai középkort a Római Birodalom részleges bukásától a Római Birodalom teljes…
-
Kiűzetés a Paradicsomból VI. rész — az ókori Róma
Ott hagytuk abba az ötödik rész végén, hogy Észak-Afrika elsivatagosodása mai napig tart, mivel, bár az ókorban Észak-Afrika volt a Római Birodalom leggazdagabb provinciája, ám a gazdagság túlnépesedést, túlterjeszkedést és mindkettő okból a fák kivágását is jelentette; az pedig utat…
-
Kiűzetés a Paradicsomból V. rész — Egyiptom és Észak-Afrika az ókorban
A Nílus földünk leghosszabb (vagy második leghosszabb) folyója, sőt, az ókorban még szélesebb is volt a medre (az Asszuáni-gát megépítésével kissé szűkebbre szabódott a folyása). Forrása mai napig némiképp bizonytalan, az ókorban, illetve az ókort közvetlenül megelőző neolitikus időkben sem…
-
Kiűzetés a Paradicsomból III-IV. rész
A Messinai sókrízis vége egyúttal a pliocén kor kezdete is. A pliocén földtörténeti kor idején magasabb volt az átlagos hőmérséklet (miközben az atmoszférában a szén-dioxid szintje a maihoz hasonló volt, ami azt is mutathatja, hogy James Hansennek igaza lehet, a…
-
Ez a tél kicsit korán ért véget (még nincs kész, folyamatosan lehet olvasni, ahogy haladok vele)
Holnap azaz 2025. január 7-én napközben 11 fok lehet Budapesten, ám az ország délnyugati részén akár a 15 fokot is elérheti a hőmérséklet, olvasom. Január elején. A tél közepén. Már a hóvirágok is nyílnak. Na most ezek után azt hiszem,…
-
Idén augusztus elsejével elhasználtuk a Föld megújuló éves erőforrásait
A Globális Lábnyom Hálózat (Global Footprint Network) számításai szerint idén augusztus elsején használtuk el a Föld megújuló éves erőforrásait. Ezt a napot szokás „Földi Túllövés Napjának” (Earth Overshoot Day) nevezni, mivel innentől kezdve nem az évről-évre megújuló erőforrásokat használjuk el,…
-
Épp felforr a világ, a remények viszont kihűlnek
Folyamatosan dőlnek meg a melegrekordok Magyarországon, sőt, az Időkép cikke szerint még az sem kizárt, hogy az eleve felforrósodott ország tovább melegszik, és megdőlhet még a 41,9 fokos abszolút melegrekord is, amit 2007. július 20-án mért az akkor még Országos Meteorológiai Szolgálat Kiskunhalason (azóta az intézményt…
-
2019-es cikk: Sosem használtuk el még ilyen korán a Föld éves erőforrásait — viszont a cikkben leírtak idén is érvényesek
Évről-évre egyre hamarabb éljük fel a Föld egész éves erőforrásait, idén már július 29-én felhasználtuk. 1971 volt az első olyan év, amikor az emberiség globálisan több földi erőforrást használt fel, mint az egy év alatt megújulni képes. Jelenleg úgy élünk,…
-
Pokoli a hőség Mexikóban, a fővárosban ivóvízhiány jön
Május 26-án Mexikó 19 államában volt több mint 45 fok, Veracruz államban és Oaxaca államban 48 fokig ment fel a hőmérő higanyszála Maximiliano Herrera klímatörténész adatai szerint, melyet a korábban Twitter névre hallgató közösségi oldalon tett közzé. A klímatológus azt…
-
A korai antropocén hipotézise
Egyfelől az, hogy mindig is változott a klíma, egy igaz állítás, másfelől meg kérdezném, hogy ez mit bizonyít. Mit bizonyít? Azt, hogy nem kell pánikolni, mert teljesen természetes, hogy felforr az egész Föld, egész régiók lesznek lakhatatlanná, olyan mértékű népvándorlás…
-
“A globális fölmelegedés az egy megalapozatlan hipotézis”, így egy akadémiai doktor 24 évvel ezelőtt
Hallgatok egy videót az Alföld történeti ökoszisztémáiról, háttérzene helyett, közben tesz-vesz várost játszom itthon, duruzsol dr. Rácz Lajos a fülembe, vagyis inkább, a fülem mellé, mert csak úgy oldalasan figyelek rá, ám hirtelen felkapom a fejem: “2000-ben még megbuktattak egy…
Szöveggyűjtemény
Nádasi Balázs által generált szövegek
Navigáció
- 45-47 (13)
- Globális felforrás (23)
- Kaleidoszkóp (29)
- Mélységesen mély (22)
- Murokország (10)
- Nyelvtanleckék (5)
- Sakkcikkek (5)
- Sci-fi (9)
- Volt egyszer egy Amerika… (31)
Hónapról-hónapra
Legutóbbi posztok