-
Kozmosz – Egy személyes utazás címmel 1980-ben vetítette le az amerikai, közszolgálati PBS az akkor már világhírű Carl Sagan által írt és narrált, a világegyetemről és benne az emberről készült sorozatot. Túlzás nélkül állítható, hogy az mérföldköve volt a tudományos…
-
Frank Drake, az idegen civilizációk kutatója
Szeptember 2-án kaliforniai otthonában, 92 évesen elhunyt Frank Drake, aki rádiócsillagászként és asztrofizikusként elévülhetetlen érdemeket szerzett az idegen élet utáni kutatásban. Felfedezéseket tett a Jupiter magnetoszférájáról, az elsők között mérte meg a Vénusz felszíni hőmérsékletét és felvetette, hogy a kapott…
-
A mesterséges intelligencia kifejlesztése után csak pár száz éve marad a civilizációnak?
Új felvetéssel élt a Fermi-paradoxon megoldására egy angol asztrofizikus. Szerinte köze van hozzá a mesterséges intelligencia kifejlesztésének. A háromtest-probléma című Netflix-sorozattal ismét a közérdeklődés előterébe került a Fermi-sejtés problématikája. Az Enrico Fermi által megfogalmazott sejtésnek nincs megoldása, mindössze megoldási kísérletei vannak: maga…
-
Idegen világok
Christian Huygens 1655-ben megdöbbenve fedezte fel, hogy a Szaturnusz bolygónak gyűrűi vannak. (Mint tudjuk, a Jupiter négy legnagyobb holdját is — melyeket akkor még bolygónak hívtak — felfedező Galileo Galilei 1610-ben már azt mondta a gázóriásról, hogy olyan, mintha fülei…
-
A nyári napforduló avagy miért nyáron van nyár?
Talán mindenki tudja, aki végzett mondjuk öt, vagy inkább hat osztályt (úgy, hogy nem kegyelemkettessel rugdosták át a magasabb évfolyamra), hogy az év során van két napéjegyenlőség és két napforduló. A napéjegyenlőségek napján 12 óra sötétség és 12 óra világosság…
-
Lehet, hogy egy „űrállatkertben” élünk, ahol az idegenek megfigyelnek minket?
Hol van mindenki más? – hangzik Enrico Fermi olasz-amerikai csillagász híres kérdése, arra utalva, hogy bár csak a galaxisunkban akár milliószámra is lehetnének idegen civilizációk (lásd erről a Drake-egyenlet megoldásait), mindezidáig még nem jutottunk egyik nyomára sem. Ezt nevezik Fermi-paradoxonnak. Nem…
-
Öt elem, amely bolygó nevét viseli
Nem sokkal ezelőtt megvettem, majd rá pár napra ki is olvastam Randall Munroe jópofa könyvét, a Mi lenne, ha? 2. címet viselő cikkgyűjteményt. Munroe a NASA munkatársa volt korábban, azt az állását feladva lett az xkcd képregénysorozat rajzolója és a What if…? című tudományos oldal szerkesztője…
-
Nyelvtanleckék 497. – Mi alapján tudjuk a nyelvekről megállapítani, hogy melyik nyelvcsaládba tartoznak?
Túlzás nélkül állíthatom, hogy a nyelvészet egyik legérdekesebb, egyúttal legnehezebb kérdéseinek egyike az, hogy hogyan lehet egy nyelvről megállapítani, hogy melyik nyelvcsaládba tartozik. Túlzás nélkül állítható, hogy ennek a kérdésnek a feltevése hozta létre az önálló nyelvtudományt, azzal, hogy a…
-
Nyelvtanleckék 498. – Hogyan jön létre egy nyelv, hogy jöttek létre a nyelvcsaládok?
A következő, 499-ik leckében megállapítottuk, hogy a világon létező nyelvek száma minimum 5000-re tehető, de ennek másfélszerese, talán kétszerese sem kizárt, ugyanis nehéz meghatározni pontosan a nyelvek számát – ahogy a természetben a növény- vagy állatfajok számát sem tudjuk pontosan…
-
Nyelvtanleckék 499. – A nyelvek nyomában – Hány nyelvet beszélhetnek a világon?
Az emberek által beszélt nyelvek száma csak megbecsülhető, nem felmérhető. Nagyjából 6000-re teszik most a nyelvek számát, melyet a nagyjából 8,1 milliárd ember beszél. Korábban jóval kevesebb nyelvről volt szó: 1000, majd 2000, 3000, 4000, és végül 5000 nyelvet ismertek…
-
Nyelvtanleckék 500. – Miért nyelvtanleckék, és mi köze ezeknek a matekleckékhez?
Milyen nyelvtanleckéket fogok írni? Mindenképpen olyanokat, amelyek szerintem érdekesek. A grammatika nem érdekes, inkább a grammatikatörténet vagy helyesírástörténet, nem lesz itt sem a kötőmód kitárgyalva, sem az igei igenév, sem az alárendelő és hozzárendelő mondatok viszonya, mert ezek pontosan ugyanúgy…
-
Időszámítási rendszerekről
Véget ért az olimpia, de nem szabad csüggednünk: négy év múlva megint lesz. Az ókorban a négyéves ciklus neve olimpiász volt, a győztesek nevét rendszeresen feljegyezték. Ez lett később minden polgári időszámítás alapja (a zsidó, muzulmán, kínai, ortodox naptárak természetesen…
-
Elsüllyedt világok I. – a mítoszok
Hallottatok már Hy-Brazil szigetéről? Mitikus sziget északnyugatra Írország partjaitól. A legenda szerint a szigetet rendkívül sűrű köd védi, annyira sűrű, hogy a szárazföld lakói hétévente csak egyszer láthatják meg, de megközelíteni még ekkor sem tudják (aki megpróbálja, belevész a habok…
-
Kiűzetés a Paradicsomból IX. rész – a legújabb kor
Velencével hagytam abba, bár szólhattam volna még a spanyol erdőirtásról, amelyet a spanyol király rendelt el a reconquista után, hogy a merinói juhoknak nagyobb legelők álljanak rendelkezésre. (Attenborough ugyanis ezzel is foglalkozik.) Viszont ideje lezárnom a sorozatot. A cikkben később…
-
Kiűzetés a Paradicsomból VIII. rész – Velence
Legutóbb a keresztes háborúkig és az iszlám visszahódításig jutottam el. A hanyatlástörténetnek pedig még mindig nincs vége! A reneszánsz hajnalán a Mediterráneum még mindig elég sok helyen jól lakható és bőséges. Vessünk vigyázó szemünket az első köztársaságra, Velencére! Átadom a…
-
Kiűzetés a Paradicsomból VII. rész – Róma után
A késő-antikvitásban az egész Mediterraneum lélegzethez jutott a Római Birodalom részleges bukását követően, ahogy valószínűleg a mi esetleges bukásunk után is lélegzethez fog jutni (amúgy milyen ironikus: az egész európai középkort a Római Birodalom részleges bukásától a Római Birodalom teljes…
-
Kiűzetés a Paradicsomból VI. rész — az ókori Róma
Ott hagytuk abba az ötödik rész végén, hogy Észak-Afrika elsivatagosodása mai napig tart, mivel, bár az ókorban Észak-Afrika volt a Római Birodalom leggazdagabb provinciája, ám a gazdagság túlnépesedést, túlterjeszkedést és mindkettő okból a fák kivágását is jelentette; az pedig utat…
-
Kiűzetés a Paradicsomból V. rész — Egyiptom és Észak-Afrika az ókorban
A Nílus földünk leghosszabb (vagy második leghosszabb) folyója, sőt, az ókorban még szélesebb is volt a medre (az Asszuáni-gát megépítésével kissé szűkebbre szabódott a folyása). Forrása mai napig némiképp bizonytalan, az ókorban, illetve az ókort közvetlenül megelőző neolitikus időkben sem…
-
Kiűzetés a Paradicsomból III-IV. rész
A Messinai sókrízis vége egyúttal a pliocén kor kezdete is. A pliocén földtörténeti kor idején magasabb volt az átlagos hőmérséklet (miközben az atmoszférában a szén-dioxid szintje a maihoz hasonló volt, ami azt is mutathatja, hogy James Hansennek igaza lehet, a…
-
Ez a tél kicsit korán ért véget (még nincs kész, folyamatosan lehet olvasni, ahogy haladok vele)
Holnap azaz 2025. január 7-én napközben 11 fok lehet Budapesten, ám az ország délnyugati részén akár a 15 fokot is elérheti a hőmérséklet, olvasom. Január elején. A tél közepén. Már a hóvirágok is nyílnak. Na most ezek után azt hiszem,…
Szöveggyűjtemény
Nádasi Balázs által generált szövegek
Navigáció
- 45-47 (33)
- Globális felforrás (47)
- Kaleidoszkóp (75)
- Mélységesen mély (29)
- Murokország (21)
- Nyelvtanleckék (6)
- Sakkcikkek (6)
- Sci-fi (10)
- Volt egyszer egy Amerika… (47)
Hónapról-hónapra
- February 2026 (2)
- January 2026 (5)
- December 2025 (18)
- November 2025 (17)
- October 2025 (23)
- September 2025 (31)
- August 2025 (21)
- July 2025 (9)
- May 2025 (3)
- April 2025 (6)
- March 2025 (1)
- February 2025 (5)
- January 2025 (131)
- December 2024 (1)
Legutóbbi posztok