-
A nagy kihalások 5. – A kréta végi kihalás 65,5 millió éve
Olvass tovább: A nagy kihalások 5. – A kréta végi kihalás 65,5 millió éveVégül sikeresen eljutottunk a dinók koráig, és az ő elhalálozásukig. (Nem teljesen: a madarak a dinók leszármazottjai. Egészen pontosan egy vízimadár-jellegű dinó leszármazottjáé, ha lehet így fordítva ülni a lovon.) Bár korábbi kihalási eseményeknél is felvetették, hogy egy kisbolygó-ütközés lehetett a kiváltó ok, e kréta kor végi kihalásnál lett csak egyértelműen ez a felelős.
-
A nagy kihalások 4. – A triász végi kihalás 201-200 millió éve
Olvass tovább: A nagy kihalások 4. – A triász végi kihalás 201-200 millió éveA triász korszak lezárultával elkezdődött a jura korszak, ami időszak rendkívül fontos az őslénytan szempontjából, mert a jura-kori park címen futó film nagy népszerűséget hozott az őslénytan kutatóinak. Hiába magyarázták, hogy a jura korszakban nem éltek T-Rexek, és a film címe helyesen Cretassic Park, senkit sem hatottak meg. (Egyébként tudjátok, miért hívják a t-shirtöt t-shirtnek? Mert a rövid kis ujjacskák…
-
A nagy kihalások 3. – A perm végi kihalás 252 millió éve
Olvass tovább: A nagy kihalások 3. – A perm végi kihalás 252 millió éveA perm időszakra már nem csak a növények, de az állatok is meghódították a szárazföldeket. (Emlékeztetőül: a devon nagy újítása a növényzet szárazföldi, kopár sziklákon való megjelenése volt.) Kicsit furcsa módon a perm idején az emlősöké volt a főszerep, a hüllők ideje később jön majd el. Minden szárazföld a Pangea szuperkontinensben egyesült, melyet a Panthalassza óceán vett körül. A perm…
-
A nagy kihalások 2. – A késő devon végi kihalás 372-359 millió éve
Olvass tovább: A nagy kihalások 2. – A késő devon végi kihalás 372-359 millió éveA késő devon végi kihalás valójában két kihalási esemény együttesen. Külön-külön is megrengette volna a kettő a földi bioszférát, de a kettő együtt már az öt nagy kihalás egyikévé tette ezt az összekapcsolt eseményt. Az első eseményt Kellwasser-eseménynek mondják a tudósok (ez volt 372 millió éve), a másodikat pedig Hangenberg-eseménynek (ez pedig 359 millió éve). A kihalási esemény tehát 13…
-
A nagy kihalások 1. – Az ordovícium végi kihalás 445-444 millió éve
Olvass tovább: A nagy kihalások 1. – Az ordovícium végi kihalás 445-444 millió éveAz ordovícium végi kihalás nagyjából 445-444 millió éve volt (egy-egy kihalási esemény több tíz-több százezer éves periódust jelent, a kisebb kihalási hullámok például pár ezer-tízezer év alatt történnek meg). Az ordovícium egy nagymértékű eljegesedéssel kezdődött, amire egy viszonylag gyors felmelegedés tette fel a pontot. Ha minden igaz, akkor a lemeztektonikai tevékenység az elsődlegesen felelős ok a kihalásban: ekkor gyűrődött fel…
-
Miért pont január 1-én ünnepeljük az új év kezdetét?
Olvass tovább: Miért pont január 1-én ünnepeljük az új év kezdetét?Miért pont január elsején kezdjük a napokat számolni? A kérdés majdnem önmagát válaszolja meg: mert akkor van az év kezdete. De miért pont ekkor? Miért nem a téli napforduló napján inkább? Vagy miért nem a tavasz kezdetekor? A naptárat bárhogy lehetne kezdeni. Bár a világ nagyjából egészén január elseje az évkezdet napja, nem volt ez mindig így. Az ókori egyiptomiak…
-
Honnét tudjuk azt, amit tudunk
Olvass tovább: Honnét tudjuk azt, amit tudunkBő héttel ezelőtt kitettem egy posztot, hogy az elmúlt 12 hónap volt a legmelegebb 12 hónap az elmúlt 125 ezer évben, illetve, egészen biztosnak tűnik, hogy 2023 lesz a műszeres mérések óta valaha mért legmelegebb év (és még így is lehet, hogy hűvösnek mondható a következő évtizedhez, évtizedekhez képest).







