Szöveggyűjtemény

Az emberi tudás maga a civilizáció, mondotta volt egyszer Niels Bohr, akiknél többet egyszemélyben kevesen tettek hozzá az emberi tudáshoz így civilizációhoz. Ő és fia is Nobel-díjasok lettek, ezt a dicsőséget rajtuk kívül csak hárman érték el, köztük Marie Skodowska, későbbi nevén Marie Curie (rosszul ejtetted ki a nevét, Mar-i-ah Car-ey a jó ejtés, lehetne viccelődni, de nem fogok). Ő…

A legújabb kutatások szerint a Római Birodalom összeomlásában, sőt, még a kereszténység elterjedésében az éghajlatváltozás mellett a pusztító járványok is jelentős szerepet játszhattak. Ma sem tudjuk pontosan, mi okozta Róma vesztét. Alexander Demandt 1984-ben 210 különböző elméletet sorolt fel arról, hogy mi okozta az „ezeréves birodalom” bukását. Még ma is álló impozáns épületei, mérnöki csodái, minden más haderőnél nagyobb és…

A vihardagály által elsüllyesztett fríz város legendájának valós alapjait sokáig kétségbe vonta a történelemtudomány. Méghogy szélcsend idején harangoznának az egészében vízbe süllyedt gazdag, ám bűnös város templomtornyai, hogy figyelmeztessék a még élőket a közelgő viharra! Nevetséges babona. Ám, mint azt Trója felfedezésével Heinrich Schliemann is megmutatta, az ilyen legendáknak sokszor van valamilyen valós alapjuk.

Nem sokkal ezelőtt az egyik posztomhoz érkezett egy komment, aminek a lényege az volt, hogy az egész emberi civilizáció története arról szólt, hogy kihasználtuk az externáliákat, és amint ezek az externáliák kimerültek, összedőlt a birodalom, mint a római vagy a brit gyarmatbirodalom is — gyakorlatilag mind így végződött, talán az amazonasi vagy a csendes-óceáni törzseket kivéve, akik kb. ugyanúgy élhetnek…

Végül sikeresen eljutottunk a dinók koráig, és az ő elhalálozásukig. (Nem teljesen: a madarak a dinók leszármazottjai. Egészen pontosan egy vízimadár-jellegű dinó leszármazottjáé, ha lehet így fordítva ülni a lovon.) Bár korábbi kihalási eseményeknél is felvetették, hogy egy kisbolygó-ütközés lehetett a kiváltó ok, e kréta kor végi kihalásnál lett csak egyértelműen ez a felelős.

A triász korszak lezárultával elkezdődött a jura korszak, ami időszak rendkívül fontos az őslénytan szempontjából, mert a jura-kori park címen futó film nagy népszerűséget hozott az őslénytan kutatóinak. Hiába magyarázták, hogy a jura korszakban nem éltek T-Rexek, és a film címe helyesen Cretassic Park, senkit sem hatottak meg. (Egyébként tudjátok, miért hívják a t-shirtöt t-shirtnek? Mert a rövid kis ujjacskák…

A perm időszakra már nem csak a növények, de az állatok is meghódították a szárazföldeket. (Emlékeztetőül: a devon nagy újítása a növényzet szárazföldi, kopár sziklákon való megjelenése volt.) Kicsit furcsa módon a perm idején az emlősöké volt a főszerep, a hüllők ideje később jön majd el. Minden szárazföld a Pangea szuperkontinensben egyesült, melyet a Panthalassza óceán vett körül. A perm…

A késő devon végi kihalás valójában két kihalási esemény együttesen. Külön-külön is megrengette volna a kettő a földi bioszférát, de a kettő együtt már az öt nagy kihalás egyikévé tette ezt az összekapcsolt eseményt. Az első eseményt Kellwasser-eseménynek mondják a tudósok (ez volt 372 millió éve), a másodikat pedig Hangenberg-eseménynek (ez pedig 359 millió éve). A kihalási esemény tehát 13…

Az ordovícium végi kihalás nagyjából 445-444 millió éve volt (egy-egy kihalási esemény több tíz-több százezer éves periódust jelent, a kisebb kihalási hullámok például pár ezer-tízezer év alatt történnek meg). Az ordovícium egy nagymértékű eljegesedéssel kezdődött, amire egy viszonylag gyors felmelegedés tette fel a pontot. Ha minden igaz, akkor a lemeztektonikai tevékenység az elsődlegesen felelős ok a kihalásban: ekkor gyűrődött fel…

Miért pont január elsején kezdjük a napokat számolni? A kérdés majdnem önmagát válaszolja meg: mert akkor van az év kezdete. De miért pont ekkor? Miért nem a téli napforduló napján inkább? Vagy miért nem a tavasz kezdetekor? A naptárat bárhogy lehetne kezdeni. Bár a világ nagyjából egészén január elseje az évkezdet napja, nem volt ez mindig így. Az ókori egyiptomiak…