-
Összeesküvéselméletek 1. – A “Nagy kicserélés” szélsőjobboldali konteója
Olvass tovább: Összeesküvéselméletek 1. – A “Nagy kicserélés” szélsőjobboldali konteójaOktóber 22-án egy neonáci csoport „hagyományőrző” fáklyás felvonulást tartott a Nemzeti Múzeum mellett. A fekete ruhában való masírozás, a még meggyújtatlan fáklyák sodrófaként vagy husángként való fogása, a skandálás, ezek engem mind neonáci felvonulásra emlékeztettek, miközben persze tudjuk, hogy explicit neonáci nincs, hisz ők — magukat ravasznak tartva — magukat hagyományőrzőknek nevezik.
-
Egyszer már írtam a Mandela-effektusról, legalábbis, úgy emlékszem
Olvass tovább: Egyszer már írtam a Mandela-effektusról, legalábbis, úgy emlékszemA Mandela-effektus akkor van, ha sok-sok valaki egyszerre emlékszik rosszul valamire. Nem összekeverendő a deja vu-vel, ami nem más, mint hiba a rendszerben, azaz, mint amikor egy adott ember egy bizonyos pillanatban azt hiszi, hogy ezt már átélte egyszer (vagy kétszer), vagy az én esetemben inkább az, hogy ezt a bizonyos pillanatot már megálmodta(m) az adott illető (én) előre. Ilyen velem…
-
A növényvédő szerek hatással lehetnek a spermiumszám-csökkenésre
Olvass tovább: A növényvédő szerek hatással lehetnek a spermiumszám-csökkenésreAz első világbeli országok egyik legsúlyosabb „civilizációs betegsége”, egészségügyi problémája a felnőtt férfiak spermiumszámának csökkenése, amely a mérések szerint ötven év alatt több mint 50 százalékos visszaesést jelent(!). Ez a probléma több évtizede foglalkoztatja a tudósokat, ráadásul újabb egészségügyi és társadalmi problémákat generál: egyre növekszik a gyermektelen házaspárok száma, a meddőségi ráta emelkedésével párhuzamosan esik a termékenységi mutató (azaz fertilitási…
-
Ulimaroa, a nagy nyugati sziget
Olvass tovább: Ulimaroa, a nagy nyugati szigetAmikor Cook kapitány megkérdezte az új-zélandi maorikat, hogy ismernek-e még más szigeteket is, azt válaszolták, hogy igen, nyugatra tőlük van egy eléggé nagy, amit Ulimaroa-nak hívnak. Így aztán a már 1776-ban nagyon vók (mellesleg svéd) Daniel Djurberg ennek nevezte el Ausztráliát.
-
Az ország, amelyik megette miniszterelnökét
Olvass tovább: Az ország, amelyik megette miniszterelnökét1672-ben történt, a katasztrófa évében (mármint, holland szempontból; még nevet is adtak neki: rampjaar). A franciák (német városállami segítséggel) lerohanták a köztársasági Hollandiát, miközben az angolok tengeri blokádot vontak a kikötők köré, véget vetve Németalföld aranykorának. Ezt megelőzően Hollandia, ha nem is szuperhatalom, de nagyhatalom volt; kolóniái voltak szerte a golyóbison, a világ egyik legértékesebb cége, a Holland Kelet-indiai Társaság…
-
Guy Fawkes-nap
Olvass tovább: Guy Fawkes-napEzzel a jegyzettel állítok emléket Guy Fawkes tiszteletére, merthogy megérdemli: ő volt az utolsó, aki tisztességes szándékkal lépett be a brit parlament épületébe — meg akarta ölni I. Jakab királyt. Ma van az évfordulója: pontosan 408 éve és 106 napja (írtam akkor, amikor a jegyzet megjelent) végezték ki a V for Vendetta című filmben is szereplő maszk ihletőjét. November 5-ére,…
-
A dinoszauruszok miatt élünk rövidebb ideig?
Olvass tovább: A dinoszauruszok miatt élünk rövidebb ideig?Általánosan ismert tény, hogy minél nagyobb testű egy állat, annál nagyobb a várható élettartama. Egy-egy bálna akár kétszáz évig is elélhet, míg az emlősök legkisebbikjei, a cickányok másfél-két évig élhetnek legfeljebb. Ezzel szemben a teknősféléknél 150 év nem is számít soknak, a krokodiloknak nagyjából 70 év a várható élettartamuk, és még a kisebb testű komodói sárkány vagy a varánuszok is…
-
Miért nevezzük sárgarépának a narancsrépát?
Olvass tovább: Miért nevezzük sárgarépának a narancsrépát?Önöknek/nektek is feltűnt már, hogy a sárgarépa az valójában narancsrépa? Teljesen értelmetlen sárgarépának mondani, amikor nem az. Ennek nyilvánvalóan nyelvtörténeti okai kellenek legyenek, gondoltam magamban, és hipotézisként felvetettem, hogy régen a sárgarépa sárga volt, ugyanis az emberek régen megnevezték azt, ami, és elnevezték mindazt, amit láttak és hallottak úgy, ahogy látták és hallották.
-
Miért Celsiusban mérjük a hőmérsékletet?
Olvass tovább: Miért Celsiusban mérjük a hőmérsékletet?Azt nagyjából mindenki tudja, aki járt iskolába, hogy 0 fokon fagy meg a víz jéggé, 100 fokon meg kicsapódik gőzzé, és a köztük lévő rész be van skálázva. Nagyjából 36,5 fokos az ember, nagyjából 40 fokon meghal, de 50 fokon biztosan, 100 fokon meg már ropogósra sül, bár Julius azt írta a gall háborúban, hogy a gallok vagy a germánok…