Szöveggyűjtemény

A genfi székhelyű Meteorológiai Világszervezet elkészítette 2020-ra vonatkozó előzetes jelentését, melyben mostanra már közhellyé vált kijelentéseket tesznek. A légkörben az üvegházhatású gázok (széndioxid, metán, dinitrogén-monoxid) koncentrációja a világjárvány miatti kijárási korlátozások ellenére tovább emelkedett, a 2011-től 2020-ig tartó évtized a mérések kezdete óta mért legmelegebb évtized, minden bizonnyal 2020 a mért három legmelegebb év egyike lesz.

Megdöbbentő adatokat tett közzé dr. Zachary Labe klímatudós. Az adatvizualizáció szerint – ezek forrása a Japán Űrkutatási Ügynökség – soha még ilyen alacsony nem volt az év azonos napjában az északi-sarki jég kiterjedése a mérések kezdete óta, mint 2025-ben. Ezzel együtt a jég vastagsága is folyamatosan csökken, az anomália elsősorban a Szibéria és Alaszka „feletti” részeket érinti.

Tegnap rövid posztot kitettem, miszerint a World3 1972-es számítógépes modell által becsült 2040-es összeomlás irányába továbbra is jó úton haladunk. Röviden akkor kifejtettem, hogy a modell erőforrás-kimerüléssel számol, és az alapján vetíti előre annak a civilizációnak a végét, amiben jelenleg élünk (remélhetőleg még sokáig, több, mint 15 évig).

A legtöbben viszont nem így reagálnak. A legtöbben — köztük én is –, miközben tisztában vagyunk azzal, hogy jó forgatókönyvek már nem léteznek, még mindig hiszünk abban, hogy a legrosszabbat el lehet kerülni. A legrosszabb forgatókönyv — mint írtam — apokaliptikus, a kevésbé rossz csak fél-apokaliptikus, viszont az is a társadalmak összeomlásával jár majd.

Maximiliano Herrera klímatörténész saját közösségi oldalán posztolta ki, hogy újabb extrém hőmérsékleti rekordokat döntött meg a hőség – ezúttal Ausztráliában, ahol a déli féltekés tavasz éppen most ér véget, és ahogy Európában a tél, úgy ott a nyár kezdődik hamarosan. Az extrém érték egy egészen brutális, 46,8 fokos hőmérsékleti csúcs volt Bedouire mérőállomáson, Queensland államban.

1988-ban James Hansen klimatológusnak, aki akkor a NASA Goddard Intézetének igazgatója volt, az amerikai Szenátus környezetszennyezési albizottsága előtt volt jelenése. Beidézték kongresszusi vallomástételre, ugyanis abban az évben Észak-Amerikát szárazság sújtotta, és a törvényhozók meg akarták ismerni a szakértői véleményeket a lehetséges okokat illetően.

Aggasztó ütemben vesztik el a svájci gleccserek jégtömegüket. Tíz év alatt 25 százalékos volt a veszteség, állapították a Svájci Gleccserfigyelő Szolgálat (GLAMOS) munkatársai. Ennek oka elsősorban az emelkedő hőmérséklet, másfelől pedig a csapadékmennyiség csökkenése. Az idei évben volt a negyedik legnagyobb a csökkenés (3 százalékos) a 2022-as, 2023-as és 2003-as évek után. (2022-ben egyetlen év alatt 6 százalékot veszítettek a…

Online videóinterjút adott António Guterres, az Egyesült Nemzetek Szövetségének (ENSZ) főtitkára a Sumaúna nevű, alapvetően az Amazonas folyó térségéről tudósító, őslakosok által szerkesztett brazíliai lapnak és a The Guardiannek. A főtitkárnak ez volt az egyetlen betervezett interjúja még a szintén Brazíliában november 10-től 21-ig megtartandó COP30 nevű klímakonferencia előtt, és ez volt az első, amelyet hivatalban lévő ENSZ-főtitkár egy bennszülött…

Az, hogy az időjárási anomáliák rendszeressé válása (hosszan tartó aszályokat követő hatalmas széllökésekkel járó villámárvizek) váltja fel éppen a viszonylag barátságos klímánkat, és hogy nem is önmagában a változás maga, hanem annak mikéntje azaz gyorsasága a probléma, már eldőlt tudományos körökben. Hogy ennek kiváltó oka a légköri széndioxid-szint jelentős és gyors megemelkedése, az is egyértelmű.

Rekordmagas hőmérsékletet mértek júliusban Szibériában, több száz erdőtűz is kialakult. A rekord magas azt jelenti, hogy Verhojanszkban egyenesen 38 fok volt, ami az év ezen időszakában megszokotthoz képest 20–25 fokkal magasabb. Egy-egy extrém hőmérsékleti érték persze lehet kiugró, egyedi jelenség, de egész Szibériában jellemző volt, hogy legalább 5, de néhol 10 fokkal is magasabb volt a június havi középhőmérséklet, mint…

Mutatok nektek egy képpárt. Az első képen a valósan mérhető adatok: a légköri széndioxid-tartalom, a Csendes-óceán északi részén mért óceáni széndioxid-tartalom és az óceán PH-értéke. Jól látható az összefüggés, kémiai ismeretek nélkül is (vagy csak olyan alapvető kémiai ismeretekkel, amikkel én rendelkezem, tizedikes kémia hármassal). A másik képen pedig a proxy-adatokból kiszámolt óceáni PH-érték.

Ezen a nyáron sem maradtak el a mondhatni, már szokásos bozót- és erdőtüzek Európában. A Mediterráneum ezúttal is kimondottan érintett volt, ám tomboltak a tüzek a Balkán térségében és még Angliában is. 10 ezer négyzetkilométer égett le, ez nagyobb terület, mint egész Korzika szigete, és négyszer akkora, mint amennyi tavaly veszett oda az akkori erdőtüzekben.

A Potsdami Klímaváltozás Következményeit Kutató Intézet másodjára adta ki globális bolygóegészségügyi jelentését a Bolygóhatárok Tudománya projekt keretein belül. Ezt azzal a szándékkal indították el, hogy az azon dolgozó kutatói hálózat beazonosítsa azokat a bolygóegészségügyi határértékeket, melyek átlépése visszafordíthatatlan károkat okozna a földi bioszférában.

Minthogy Donald nagyapó felemlegette tegnap az ENSZ-ben megtartott bő órás beszédében a globális felmelegedést, mint hoaxot, mint átverést, mint a legnagyobb blöfföt, nem árt pár dolgot tisztázni. A globális felmelegedés tényszerűen van. Mérhetően van. Ha valakit nem győzne meg a saját szeme világa, mert csak nézne, de nem látna, akkor is higgye el, hogy van, egyszerűen azért, mert le tudjuk…

Nem sokkal ezelőtt elkezdtem egy sorozatot, a klímaváltozás kutatásának történetéről. Három rész után egyelőre félbemaradt — részben mással foglalkoztam (végül is, nem cikk- illetve posztírásból élek meg, az csak egy hobbi, a kapott támogatások mindenképpen jól jönnek, de fizetésnek kevés), részben pedig utána akartam jobban járni. Most is — részletekben — nézek egy “Jeszenszky” Zsolt által készített interjút, amelyet egy…

Hogyan fog bekövetkezni a globális felmelegedés miatti civilizációs összeomlás, és noha tudnánk ellene tenni, miért nem fogunk tenni? Először is, szeretném azt tisztázni, hogy mi NEM a cikk témája. Nem arról fog szólni ez a cikk, hogy az ember felelős-e a klímaváltozásért (igen), sem arról, hogy mi mindent tehetnénk ellene (rengeteg mindent, de globális kormányzati fellépés, vagy legalább a különböző…

Közel járunk ahhoz, hogy visszafordíthatatlan módon átlépjünk egy úgynevezett bolygóegészségügyi határértéket – ez derül ki egy nemrég, a Global Change Biology nevű tudományos magazinban publikált tanulmányból. A legutóbbi vizsgálat szerint az óceánok elsavasodása (azaz, kevésbé lúgossá válása) még határértéken belül volt, ám közel a határértékhez, a mostani eredmények alapján azonban az óceánok 60 százalékában 200 méter mélyen ez a határátlépés már megtörtént, ahogy a…

Egy új kutatás szerint nem csak a már eleve valamilyen betegségben szenvedők számára ártalmas a nagy hőség, hanem minden egyes ember számára negatív hatással bír. A tartós hőkitettség olyan egészségügyi hatással jár, mint a dohányzás, az alkoholfogyasztás vagy a mozgásszegény életmód. A tartós hőség a szervezet öregedési folyamatainak felgyorsulását okozza a tanulmányok szerint.

Ott hagytam abba legutóbb, hogy miután az érett középkor végén, Amerika európaiak által történő felfedezése idején beköszöntött Európára a Kis Jégkorszaknak nevezett, több évszázados lehűlés, az emberek előbb a megszokott módon bűnbánó felvonulásokat tartottak, imádkoztak, virrasztottak, majd, amikor az nem használt, boszorkányégetésbe kezdtek. Felvetettem, hogy magának a protestáns egyházaknak a kialakulása és felívelő népszerűsége is legalább részben a kis jégkorszak…

Az Arizonai Egyetem vezetésével nemzetközi kutatócsoport a szárazföldi édesvízkészlet eloszlását vizsgálta a NASA egy, a földi gravitációs kilengéseket regisztráló, két évtizeden keresztül adatokat gyűjtő és feldolgozó programja segítségével. (A gravitációs ingadozások utalhatnak a a talajban, illetve a kőzetek között meglévő vízkészletre.)