Szöveggyűjtemény

Egyszerre van jelen Amerikában két időjárási szélsőség: bozóttüzek Kaliforniában és áradás Texasban. A tüzekben (az eddigi szezonban) legalább 30-an haltak meg, az áradásban legalább 47-en (köztük 15 gyermek), sokakat keresnek még, a halottak száma várhatóan emelkedni fog.

Kiolvastam Kim Stanley Robinsontól A jövő minisztériuma-t. Nem most, már egy ideje, de most van időm megírni belőle pár gondolatot. A jövő minisztériuma a megérkezett klímakatasztrófával kezd. Azzal, hogy előbb csak egy hőhullám jön India bizonyos részére, pár napos hőség, ehhez már hozzászoktak korábban, mindig a monszun előtt legnagyobb a hőség, pár nap, és jön a hűsítő eső, ám a…

Több, mint 3000 milliárd tonna jeget veszített az Amundsen-tengeri beágyazódás 1996 és 2021 között – állapították meg a Nature folyóiratcsaládhoz tartozó Nature Communicationsban megjelent, március 17-én publikált tanulmányukban angliai tudósok. A hírről a Leedsi Egyetem időjárásváltozással foglalkozó klímaközpontjának honlapja számolt be. Ez a mennyiség annyi, hogy a Budapestnél háromszor nagyobb alapterületű London egészét két kilométeres vastagságban tudná beborítani.

Aggasztó felfedezést tettek a Sardzsai Egyetem kutatói, amikor az óceánba került mikroműanyagok viselkedését vizsgálták. Mikroműanyagoknak azokat a bomlástermékeket nevezzük, melyek öt milliméternél kisebbek. Ezek nagyobb méretű műanyagok felbomlásából keletkeznek. Mára már ott tartunk, hogy a mikroműanyagok jelenlétét kimutatták az emberi vérben, a tüdőben, a szívben, az agyban, a méhlepényben, az anyatejben, de a legmélyebb óceánok mélyén, a legmagasabb hegycsúcsokon, a…

Találkoztam véletlenül ezzel a képpel. Nehogy valaki komolyan vegye ezt a képet! A kép ugyanis arról szól, hogy hogyan NEM szabad klimatikus trendeket felrajzolni, illetve arról, hogy hogyan kell forráskritikával élni. Felmelegedés-tagadó oldalról származik a kép. Szerintük, mivel a korábbi felmelegedések csúcsértékeire egy olyan egyenes felhúzható, amelyik lefelé mutat, nem csak, hogy nincs felmelegedés, de egyenesen örülni kéne annak, hogy…

Ha lesz még olyen lehetősége az emberiségnek 100 év múlva, hogy visszanézzen a múltra, és az akkori idők történészei (amely akkorra elsősorban klímatörténészt fog jelenteni majd) mérlegelni fogják, melyik év volt az, amikor az emberiség elszalasztotta az esélyeit, valószínűleg 2025 lesz az egyik olyan év, amit ki fognak emelni.

Zeke Hausfather egyike a nagy neveknek a klímatudományban. Nem olyan ismert, mint a két legnagyobb, James E. Hansen és Michael E. Mann, akik mindenben egyetértenek, csak abban nem, hogy van-e még remény, vagy már nincs; de eléggé ismert név attól még.

A genfi székhelyű Meteorológiai Világszervezet elkészítette 2020-ra vonatkozó előzetes jelentését, melyben mostanra már közhellyé vált kijelentéseket tesznek. A légkörben az üvegházhatású gázok (széndioxid, metán, dinitrogén-monoxid) koncentrációja a világjárvány miatti kijárási korlátozások ellenére tovább emelkedett, a 2011-től 2020-ig tartó évtized a mérések kezdete óta mért legmelegebb évtized, minden bizonnyal 2020 a mért három legmelegebb év egyike lesz.

Megdöbbentő adatokat tett közzé dr. Zachary Labe klímatudós. Az adatvizualizáció szerint – ezek forrása a Japán Űrkutatási Ügynökség – soha még ilyen alacsony nem volt az év azonos napjában az északi-sarki jég kiterjedése a mérések kezdete óta, mint 2025-ben. Ezzel együtt a jég vastagsága is folyamatosan csökken, az anomália elsősorban a Szibéria és Alaszka „feletti” részeket érinti.

Tegnap rövid posztot kitettem, miszerint a World3 1972-es számítógépes modell által becsült 2040-es összeomlás irányába továbbra is jó úton haladunk. Röviden akkor kifejtettem, hogy a modell erőforrás-kimerüléssel számol, és az alapján vetíti előre annak a civilizációnak a végét, amiben jelenleg élünk (remélhetőleg még sokáig, több, mint 15 évig).

A legtöbben viszont nem így reagálnak. A legtöbben — köztük én is –, miközben tisztában vagyunk azzal, hogy jó forgatókönyvek már nem léteznek, még mindig hiszünk abban, hogy a legrosszabbat el lehet kerülni. A legrosszabb forgatókönyv — mint írtam — apokaliptikus, a kevésbé rossz csak fél-apokaliptikus, viszont az is a társadalmak összeomlásával jár majd.

Maximiliano Herrera klímatörténész saját közösségi oldalán posztolta ki, hogy újabb extrém hőmérsékleti rekordokat döntött meg a hőség – ezúttal Ausztráliában, ahol a déli féltekés tavasz éppen most ér véget, és ahogy Európában a tél, úgy ott a nyár kezdődik hamarosan. Az extrém érték egy egészen brutális, 46,8 fokos hőmérsékleti csúcs volt Bedouire mérőállomáson, Queensland államban.

1988-ban James Hansen klimatológusnak, aki akkor a NASA Goddard Intézetének igazgatója volt, az amerikai Szenátus környezetszennyezési albizottsága előtt volt jelenése. Beidézték kongresszusi vallomástételre, ugyanis abban az évben Észak-Amerikát szárazság sújtotta, és a törvényhozók meg akarták ismerni a szakértői véleményeket a lehetséges okokat illetően.

Aggasztó ütemben vesztik el a svájci gleccserek jégtömegüket. Tíz év alatt 25 százalékos volt a veszteség, állapították a Svájci Gleccserfigyelő Szolgálat (GLAMOS) munkatársai. Ennek oka elsősorban az emelkedő hőmérséklet, másfelől pedig a csapadékmennyiség csökkenése. Az idei évben volt a negyedik legnagyobb a csökkenés (3 százalékos) a 2022-as, 2023-as és 2003-as évek után. (2022-ben egyetlen év alatt 6 százalékot veszítettek a…

Online videóinterjút adott António Guterres, az Egyesült Nemzetek Szövetségének (ENSZ) főtitkára a Sumaúna nevű, alapvetően az Amazonas folyó térségéről tudósító, őslakosok által szerkesztett brazíliai lapnak és a The Guardiannek. A főtitkárnak ez volt az egyetlen betervezett interjúja még a szintén Brazíliában november 10-től 21-ig megtartandó COP30 nevű klímakonferencia előtt, és ez volt az első, amelyet hivatalban lévő ENSZ-főtitkár egy bennszülött…

Az, hogy az időjárási anomáliák rendszeressé válása (hosszan tartó aszályokat követő hatalmas széllökésekkel járó villámárvizek) váltja fel éppen a viszonylag barátságos klímánkat, és hogy nem is önmagában a változás maga, hanem annak mikéntje azaz gyorsasága a probléma, már eldőlt tudományos körökben. Hogy ennek kiváltó oka a légköri széndioxid-szint jelentős és gyors megemelkedése, az is egyértelmű.

Rekordmagas hőmérsékletet mértek júliusban Szibériában, több száz erdőtűz is kialakult. A rekord magas azt jelenti, hogy Verhojanszkban egyenesen 38 fok volt, ami az év ezen időszakában megszokotthoz képest 20–25 fokkal magasabb. Egy-egy extrém hőmérsékleti érték persze lehet kiugró, egyedi jelenség, de egész Szibériában jellemző volt, hogy legalább 5, de néhol 10 fokkal is magasabb volt a június havi középhőmérséklet, mint…

Mutatok nektek egy képpárt. Az első képen a valósan mérhető adatok: a légköri széndioxid-tartalom, a Csendes-óceán északi részén mért óceáni széndioxid-tartalom és az óceán PH-értéke. Jól látható az összefüggés, kémiai ismeretek nélkül is (vagy csak olyan alapvető kémiai ismeretekkel, amikkel én rendelkezem, tizedikes kémia hármassal). A másik képen pedig a proxy-adatokból kiszámolt óceáni PH-érték.

Ezen a nyáron sem maradtak el a mondhatni, már szokásos bozót- és erdőtüzek Európában. A Mediterráneum ezúttal is kimondottan érintett volt, ám tomboltak a tüzek a Balkán térségében és még Angliában is. 10 ezer négyzetkilométer égett le, ez nagyobb terület, mint egész Korzika szigete, és négyszer akkora, mint amennyi tavaly veszett oda az akkori erdőtüzekben.

A Potsdami Klímaváltozás Következményeit Kutató Intézet másodjára adta ki globális bolygóegészségügyi jelentését a Bolygóhatárok Tudománya projekt keretein belül. Ezt azzal a szándékkal indították el, hogy az azon dolgozó kutatói hálózat beazonosítsa azokat a bolygóegészségügyi határértékeket, melyek átlépése visszafordíthatatlan károkat okozna a földi bioszférában.