Szöveggyűjtemény

Tocqueville-t és Beaumontot New York-ban hagytuk ott, éppen a Sing Sing Javítóintézetet látogatták meg, majd tapasztalataik alapján későbbi jelentésükben nem javasolták a rendszer átvételét. A Sing Singből a Hudson folyón felfelé haladva egy gőzhajón New York állam fővárosába, Albanyba mentek. Lenyűgözte őket a táj, ám még nagyobb hatást tett rájuk az, hogy a folyó partjain emberek gyűltek össze, és éljeneztek,…

1831-ben két, arisztokrata családból származó fiatal francia, Alexis de Tocqueville és Gustave de Beaumont, hajóra ültek Le Havre-ban, és negyvenpár nap múlva kikötöttek Rhode Island államban, annak Newport városában. A páros a júliusi monarchia felhatalmazásával utazott az akkori USA-ba, hogy az amerikai börtönrendszert tanulmányozzák, ám a kilenc hónapos utazásuk alatt igyekeztek az amerikai emberekkel, kultúrával, gondolkodásmóddal behatóan megismerkedni; bejárták majdnem…

“Itt a kapitány. Készüljenek fel becsapódásra!” (“This is the captain. Brace for impact”) Ennél veszélyesebb üzenete nem lehet a kapitánynak a személyzet felé; nem az utasok felé, hanem a személyzet felé, mert az ő dolguk, hogy a lehető legrövidebb idő alatt meggyőződjenek arról, hogy az utasok bekapcsolják az öveiket, és a legnagyobb túlélési esélyt jelentő pózban várják a becsapódást. 2009.…

50 éve, 1968. december 24-én az Apollo-8 misszió asztronautái, Jim Lovell, Frank Borman és William Anders voltak az első emberek, akik Földkeltét láttak a világon. Ők hárman voltak az első emberes utasai a Saturn-V rakétákkal űrbe kilőtt Apollo-kapszuláknak. Miután majdnem 3 napig (68 óráig) tartott az út a Holdig, az űrkapszula utasai tízszer kerülték meg a Holdat 20 óra leforgása…

1955-ben kezdődött az egész. A Colorado állambeli Sears Roebuck & Co. vállalat hirdetést adott fel egy helyi lapban. Azon gyerekeknek, akik kíváncsiak voltak arra, hogy éppen hol van a Mikulás, elég volt egy számot felhívniuk, hogy tájékozódhassanak a cégnél; az ötletgazda bizonyára sok telefont és komoly reklámhatást várt. A telefonszámot véletlenül elnyomtatták, és emiatt a gyerekek a Kontinentális Légvédelmi Központot hívták…

Eljött hát az idei év karácsonya, mindenki készülődik a családi ebédre-vacsorára… vagy, rohan ajándékokért, esetleg nagybevásárlást végez, hiszen 24-e déltől 27-e hajnalig zárva lesznek a boltok… de majdnem mindenki feldíszítette már a karácsonyfát — bár azt hagyományosan korábban csak 24-én tették meg –, mint a karácsony elmaradhatatlan kellékét.

AZ USA-ban feltűnően sok családban “öröklődik” a politika, elég, ha a legnagyobb politikai famíliára, a Kennedykre gondolunk (jelenleg is a család több tagja visel tisztségeket, illetve a családba házasodott be maga Arnold Schwarzenegger is), de ilyen a Bush-család ugyanúgy, mint más, Magyarországon kevésbé ismert családok, vagy volt a két elnököt is adó Roosevelt-família; ám magyar ésszel felfoghatatlannak tűnik az is, hogy…

A korabeli New York látképe elválaszthatatlanul összefonódott a tűzlépcsőkkel. Sokáig a new york-i építészeti szabályzat része volt, hogy minden épületet el kell látni ilyen tűzlépcsőkkel, a tűzkárok elleni védekezésül. Chinatownban, Little Italyben, Hell’s Kitchenben, a Sohoban vagy úgy általában Manhattanben nem nagyon van épület tűzlépcső nélkül (magunk is bejárhatjuk a sárga emberkével a gugli-térképen alsóvárost, vagy egész New Yorkot is akár.)

Korábban már bemutattam egy könyvet, mely nagy hatással volt az amerikai történelemre, most egy másikról lesz szó. Eleve ritka az, amikor egy szépirodalmi műnek a valós életben is nagy hatása van (gondolkozzunk csak egy picit el a magyar történelmen; hány politikai akciót tüzelt fel egy regény?), tehát mindenképpen érdemes vele foglalkoznunk; ám Upton Sinclair The Jungle (magyarul: A mocsár) című regénye több ok miatt…

Most, hogy jövő kedden, 2018. november 6-án félidős választást tartanak az USA-ban, sokan találkozhatunk a republikánus és a demokrata párt színeivel és szimbólumával. Mitől lett a republikánusoké a piros szín, mitől a demokratáké a kék? És miért? Miért egy szamár a demokraták jelképe, miért az elefánt a republikánusoké? Mindkét kérdésre meglepő a válasz.

Nem sokkal ezelőtt a 45-ik számú amerikai elnök, Donald J. Trump leült egy, szokásához hűen kaotikus interjút adni a CBS csatornán futó, legnézettebb és legrégebbi politikai műsorok egyikének, a 60 percnek. A felvétel során derült ki, hogy az elnök kiakasztott elnöki dolgozószobájába egy olyan festményt, amelyet ajándékba kapott (ám ez még nem lenne meglepő): a festményen ő maga van, több…

Közeledik a szavazás napja Amerikában: a november első vasárnapját követő első kedd. Na de miért pont erre a napra esik? Miért nem inkább egy októberi vasárnapra? Vagy egy májusira? Miért pont egy őszi munkanapra? Az USA-ban demokráciákhoz méltatlan módon nagyon alacsony a választói részvétel, ha az 55%-ot meghaladja, azt már relatív sikerként szokták elkönyvelni. Miért egy olyan napra tették hát…

Mindenki tudja, hogy az USA-nak jelenleg 50 állama van, a legutóbbi kettő, amelyik állami rangot kapott (területi rangról felemelve), az Alaszka és Hawaii. De lehetett volna ez nagyon másként is! Legalább tucatnyi komolyabb és még legalább ennyi kevésbé komoly kezdeményezés volt különböző államok megalapítására — ezek persze ma már nem férnének fel a térképre, de vagy már létező állam(ok) területén…

“Egyesek szerint felkelést szítottam Panamában. Dehogy tettem; csak felemeltem a lábamat”, mondta Theodore Roosevelt, az egyesület államok bivalyerejű 26-ik elnöke büszkén saját sikerére, hiszen akkoriban még idegen államok választott kormányának megdöntése, akár felkelés szításával, akár fegyveres bevonulással, még mindenképpen az imperialista világhatalommá váló Egyesült Államok aktuális vezetőjének kedvenc délutáni időtöltéseinek egyike volt.

“Ezt a mocskos rendeletet a tizenkilencedik században hozták, olyan emberek, akik tudnak írni és olvasni. Nem fogom betartani, Istenemre!” — fakadt ki Ralph Waldo Emberson, korának egyik legmegbecsültebb filozófus-írója. A Fugitive Slace Act-ot jellemezte így, a szökött rabszolgákról rendelkező törvényt, mely az 1850-es kaliforniai megegyezés egyik önálló törvénye volt.

„A Gerrymander: egy új típusú szörnyeteg” címmel jelent meg a Boston Gazette 1812. március 26-i számának egyik cikke, illusztrációképpen pedig Elkanah Tisdale metszetét tették be. „Ez a borzasztó Szörny, melynek a rajz pontos hasonmása, Essex megyében jelent meg, a Törvényhozás legutóbbi döntéseinek következményeképp”, folytatták. Tisdale szárnyakat, karmokat, villás nyelvet rajzolt a 12 városból összeálló új dél-essexi választókörzet alakjára.

„Azt hiszem, ez arany!” mondta 1848 január 28-án Sacramento mellett egy munkás, James W. Marshall,  John Sutter kapitánynak, New Helvetia alapítójának, az első nem-bennszülött kaliforniai település vezetőjének, amikor annak fűrésztelepének építésében segédkezett. „A többiek azt hiszik, megbuggyantam, de szerintem ez igazi arany!” Az volt.

Henry Ford, az iparmágnás, korának Elon Muskja és Steve Jobs-ja egy személyben, dollármilliomos, a híres T-modell gyártója, a futószalag-technológia meghonosítója: ennyit mindenki tud róla. Azzal, hogy az ipari gyártási technológiában meglátta a fejlődési lehetőséget, hogy eldöntötte, piacot csinál egy akkor még nem létező terméknek, a népautónak, mellékesen és szándékán kívül több komplett iparágat hozott létre, vagy újított meg, teljes egészében…

Ugye mindenki ismeri ezt a plakátot? A plakát fantasztikus siker volt, több, mint 4 millió példányban nyomtatták ki az első világháború végéig. Ahhoz a figurához nyúlt Flagg vissza, melyet Thomas Nast, az amerikai karikatúra “atyja” (ő találta ki többek között Mikulás mai alakját, a vörös ruhás, fehér szakállas, pocakos embert, vagy a republikánus párt elefántját) népszerűsített.