-
Egészséges erdők vs. zöld sivatagok
Olvass tovább: Egészséges erdők vs. zöld sivatagokOlvasom Peter Wohlleben Ha a fák lélegzethez jutnának című könyvét. Ez a második könyv tőle, amit olvasok, az elsőt, A fák titkos élete címűt tavaly olvastam ki, pont ugyanúgy márciusban. Nagyjából a felénél tartok, de már így is jópár új dolgot tanultam belőle, el is döntöttem, hogy az általa írt összes könyvet beszerzem vagy kikölcsönzöm és elolvasom.
-
Akkora a szárazság, hogy éjszakára teljesen elzárják a vizet a spanyol Costa del Solon
Olvass tovább: Akkora a szárazság, hogy éjszakára teljesen elzárják a vizet a spanyol Costa del SolonHogy mi várhat az emberiségre, ha bejönnek a klímakutatók előrejelzései, arra az eddig a globális felmelegedés átkainak többségétől megkímélt európai emberek is ízelítőt kaphatnak, ha Spanyolország déli autonóm tartományára, Andalúziára irányítják tekintetüket: az országnyi tartomány Costa del Sol régiójában (melynek központja Malaga, és amely régióba Marbella város is tartozik) több hónapos aszályos időszakot követően olyan mértékű vízkorlátozások léptek életbe, amelyek…
-
Kevesebb fagy, több hőség, elsivatagosodás, csökkenő terméshozam – ez várhat a Kárpát-medencére
Olvass tovább: Kevesebb fagy, több hőség, elsivatagosodás, csökkenő terméshozam – ez várhat a Kárpát-medencéreAugusztus elején egyik legolvasottabb cikkünkben egy, a Nature lapcsaládba tartozó Scientific Reports online magazinban megjelent tanulmányt mutattunk be. Ebben két elméleti fizikus úgy kalkulált, hogy legfeljebb 10 százalék esélye van annak, hogy nem omlik össze a következő néhány évtizedben az emberi civilizáció. A tanulmány kapcsán magyarországi kutatókat kérdeztünk meg, miként vélekednek a a kilátásainkról. A Másfélfok klímaváltozással foglalkozó tudatosságnövelő program szakértőinek, illetve Mika János…
-
Kiűzetés a Paradicsomból I-II. rész
Olvass tovább: Kiűzetés a Paradicsomból I-II. részAz első édenkert, állítja a világ legjobban tisztelt embere, David Attenborough, aki hihetetlen, de már négy nemzedéket nevelt a természet szeretetére, a Földközi-tenger medencéje volt. Amikor ezt az 1989-es magyar kiadású könyvet olvastam, amely eredetiben 1987-ben jelent meg, az azonos című sorozattal egyidőben, akkor ő már közel 35 éve természetfilmeket készített. (Első ilyen filmje 1954-es dátumú, igen, 70 évvel ezelőtti.…
-
Anna Maria Sigmund: A szexuális élet nem magánügy
Olvass tovább: Anna Maria Sigmund: A szexuális élet nem magánügyBár elég sok mindent tudunk a nácikról és rémtetteikről, náci birodalom mindennapi élete — legalábbis számomra — még feltáratlan, elenyésző a tudásunk, vagyis, a tudásom arról, hogy éltek az átlagemberek a háborút megelőző években illetve a háborús években Németországban. Az biztos, hogy bizonyos tevékenységek ugyanúgy folytak tovább, mint a weimari években, és az is biztos, hogy számos helyen a náci…
-
A viking kalandozások nyomában
Olvass tovább: A viking kalandozások nyomábanAz emberi tudás maga a civilizáció, mondotta volt egyszer Niels Bohr, akiknél többet egyszemélyben kevesen tettek hozzá az emberi tudáshoz így civilizációhoz. Ő és fia is Nobel-díjasok lettek, ezt a dicsőséget rajtuk kívül csak hárman érték el, köztük Marie Skodowska, későbbi nevén Marie Curie (rosszul ejtetted ki a nevét, Mar-i-ah Car-ey a jó ejtés, lehetne viccelődni, de nem fogok). Ő…
-
A klímaváltozás verte be az utolsó szöget Róma koporsójába?
Olvass tovább: A klímaváltozás verte be az utolsó szöget Róma koporsójába?A legújabb kutatások szerint a Római Birodalom összeomlásában, sőt, még a kereszténység elterjedésében az éghajlatváltozás mellett a pusztító járványok is jelentős szerepet játszhattak. Ma sem tudjuk pontosan, mi okozta Róma vesztét. Alexander Demandt 1984-ben 210 különböző elméletet sorolt fel arról, hogy mi okozta az „ezeréves birodalom” bukását. Még ma is álló impozáns épületei, mérnöki csodái, minden más haderőnél nagyobb és…
-
Rungholt, az elsüllyedt város története
Olvass tovább: Rungholt, az elsüllyedt város történeteA vihardagály által elsüllyesztett fríz város legendájának valós alapjait sokáig kétségbe vonta a történelemtudomány. Méghogy szélcsend idején harangoznának az egészében vízbe süllyedt gazdag, ám bűnös város templomtornyai, hogy figyelmeztessék a még élőket a közelgő viharra! Nevetséges babona. Ám, mint azt Trója felfedezésével Heinrich Schliemann is megmutatta, az ilyen legendáknak sokszor van valamilyen valós alapjuk.
-
Ez is csak egy változás, amihez alkalmazkodni kell (?)
Olvass tovább: Ez is csak egy változás, amihez alkalmazkodni kell (?)Egy nem általam megosztott klímaváltozós videó alá érkezett a következő pár komment (teljesen mindegy, kinek a kommentje, mert ez egy általános hozzáállás, általános vélekedés): “Ez is csak egy változás, amihez alkalmazkodni kell.” Ugyanő kicsit később: “Ha változik, változzon. A világ folyamatosan változik.” Az illető úgy védekezik a klímaváltozás ellen, hogy ő személy szerint vett “minden szobába klímát.”
-
Élt-e bármikor is harmóniában az ember a természettel?
Olvass tovább: Élt-e bármikor is harmóniában az ember a természettel?Nem sokkal ezelőtt az egyik posztomhoz érkezett egy komment, aminek a lényege az volt, hogy az egész emberi civilizáció története arról szólt, hogy kihasználtuk az externáliákat, és amint ezek az externáliák kimerültek, összedőlt a birodalom, mint a római vagy a brit gyarmatbirodalom is — gyakorlatilag mind így végződött, talán az amazonasi vagy a csendes-óceáni törzseket kivéve, akik kb. ugyanúgy élhetnek…
-
Miért Celsiusban mérjük a hőmérsékletet?
Olvass tovább: Miért Celsiusban mérjük a hőmérsékletet?Azt nagyjából mindenki tudja, aki járt iskolába, hogy 0 fokon fagy meg a víz jéggé, 100 fokon meg kicsapódik gőzzé, és a köztük lévő rész be van skálázva. Nagyjából 36,5 fokos az ember, nagyjából 40 fokon meghal, de 50 fokon biztosan, 100 fokon meg már ropogósra sül, bár Julius azt írta a gall háborúban, hogy a gallok vagy a germánok…
-
„Mintha a Kárpát-medencei-sivatag létrehozását tűzték volna ki célul”
Olvass tovább: „Mintha a Kárpát-medencei-sivatag létrehozását tűzték volna ki célul”Datolyapálmák dézsában az Országos Vízügyi Főigazgatóság épülete előtt, kecskeutaztatás a villamoson, vagy struccfutam most szombaton Kunadacson – csak egy pár médiahekk a Zöld Gerilla mozgalom szervezésében az utóbbi időkből. A három éve alakult mozgalom célja felhívni a figyelmet arra, hogy Magyarország teljesen kiszáradhat a klímaváltozás hatására, ha nem változtatunk szokásainkon. A mozgalom vezetőjével, Kulcsár Lászlóval egy Népliget melletti török étteremben beszélgettünk.
-
Ekkora felmelegedést még sosem mértek, a számok „egy katasztrófafilm kezdetéhez hasonlítanak”
Olvass tovább: Ekkora felmelegedést még sosem mértek, a számok „egy katasztrófafilm kezdetéhez hasonlítanak”November 17-én először lépte át két fokkal a Föld átlaghőmérséklete a preindusztrális korszak átlagához mért két fokos felmelegedést. Mint az Időkép írja, ezt az értéket csak rövid időre lépte át a bolygó átlaghőmérséklete az előzetes adatok szerint (egészen pontosan 2,06 fokkal), így ez (még) nem jelenti azt, hogy a Föld tartósan a két fokos felmelegedés állapotában van, ám az elmúlt 12…
-
A nagy kihalások 6. – Az antropocén kihalás (?) i. e. 20 000-től kezdődően napjainkig
Olvass tovább: A nagy kihalások 6. – Az antropocén kihalás (?) i. e. 20 000-től kezdődően napjainkigA korábbi nagy kihalási események kiindító oka egy kataklizma volt, akár egy aszteroida, amelyik beindított egy szupervulkánt, akár egy abszolúte örömteli esemény, a fák megjelenése, amelyik viszont eljegesedést vont maga után illetve a légköri oxigénszint emelkedését, tehát a földi élet szemszögéből nézve kataklizmikus hatással bírt, akár egy hegységképződésről volt szó, a lényeg mindig a légköri széndioxid-szint viszonylag gyors változása volt.…
-
A nagy kihalások 5. – A kréta végi kihalás 65,5 millió éve
Olvass tovább: A nagy kihalások 5. – A kréta végi kihalás 65,5 millió éveVégül sikeresen eljutottunk a dinók koráig, és az ő elhalálozásukig. (Nem teljesen: a madarak a dinók leszármazottjai. Egészen pontosan egy vízimadár-jellegű dinó leszármazottjáé, ha lehet így fordítva ülni a lovon.) Bár korábbi kihalási eseményeknél is felvetették, hogy egy kisbolygó-ütközés lehetett a kiváltó ok, e kréta kor végi kihalásnál lett csak egyértelműen ez a felelős.
-
A nagy kihalások 4. – A triász végi kihalás 201-200 millió éve
Olvass tovább: A nagy kihalások 4. – A triász végi kihalás 201-200 millió éveA triász korszak lezárultával elkezdődött a jura korszak, ami időszak rendkívül fontos az őslénytan szempontjából, mert a jura-kori park címen futó film nagy népszerűséget hozott az őslénytan kutatóinak. Hiába magyarázták, hogy a jura korszakban nem éltek T-Rexek, és a film címe helyesen Cretassic Park, senkit sem hatottak meg. (Egyébként tudjátok, miért hívják a t-shirtöt t-shirtnek? Mert a rövid kis ujjacskák…
-
A nagy kihalások 3. – A perm végi kihalás 252 millió éve
Olvass tovább: A nagy kihalások 3. – A perm végi kihalás 252 millió éveA perm időszakra már nem csak a növények, de az állatok is meghódították a szárazföldeket. (Emlékeztetőül: a devon nagy újítása a növényzet szárazföldi, kopár sziklákon való megjelenése volt.) Kicsit furcsa módon a perm idején az emlősöké volt a főszerep, a hüllők ideje később jön majd el. Minden szárazföld a Pangea szuperkontinensben egyesült, melyet a Panthalassza óceán vett körül. A perm…
-
A nagy kihalások 2. – A késő devon végi kihalás 372-359 millió éve
Olvass tovább: A nagy kihalások 2. – A késő devon végi kihalás 372-359 millió éveA késő devon végi kihalás valójában két kihalási esemény együttesen. Külön-külön is megrengette volna a kettő a földi bioszférát, de a kettő együtt már az öt nagy kihalás egyikévé tette ezt az összekapcsolt eseményt. Az első eseményt Kellwasser-eseménynek mondják a tudósok (ez volt 372 millió éve), a másodikat pedig Hangenberg-eseménynek (ez pedig 359 millió éve). A kihalási esemény tehát 13…
-
A nagy kihalások 1. – Az ordovícium végi kihalás 445-444 millió éve
Olvass tovább: A nagy kihalások 1. – Az ordovícium végi kihalás 445-444 millió éveAz ordovícium végi kihalás nagyjából 445-444 millió éve volt (egy-egy kihalási esemény több tíz-több százezer éves periódust jelent, a kisebb kihalási hullámok például pár ezer-tízezer év alatt történnek meg). Az ordovícium egy nagymértékű eljegesedéssel kezdődött, amire egy viszonylag gyors felmelegedés tette fel a pontot. Ha minden igaz, akkor a lemeztektonikai tevékenység az elsődlegesen felelős ok a kihalásban: ekkor gyűrődött fel…
-
Miért pont január 1-én ünnepeljük az új év kezdetét?
Olvass tovább: Miért pont január 1-én ünnepeljük az új év kezdetét?Miért pont január elsején kezdjük a napokat számolni? A kérdés majdnem önmagát válaszolja meg: mert akkor van az év kezdete. De miért pont ekkor? Miért nem a téli napforduló napján inkább? Vagy miért nem a tavasz kezdetekor? A naptárat bárhogy lehetne kezdeni. Bár a világ nagyjából egészén január elseje az évkezdet napja, nem volt ez mindig így. Az ókori egyiptomiak…
