-
Összeesküvéselméletek 3. – Az auditor-mozgalom Amerikában
Olvass tovább: Összeesküvéselméletek 3. – Az auditor-mozgalom AmerikábanAz amerikai auditor-mozgalom egy erősen textualista alkotmányértelmezésű modern mozgalom, amely a videókamera minőségű telefonok elterjedését követően szökkent szárba. Jóval kevésbé veszélyesek, mint pl. a szuverén állampolgárok, sőt, még csak nem is igazi összesküvés-elmélet az övék; ám veszélyességük, bár közelít a nullához, mégsem nulla, az mégsem elhanyagolható.
-
Összeesküvéselméletek 2. – A szuverén állampolgárok-konteó
Olvass tovább: Összeesküvéselméletek 2. – A szuverén állampolgárok-konteóEredeti megjelenés időpontja: 2023. december 9., helye: facebook Jelentősen átírt változat megjelenésének időpontja: 2024. február 13., helye: Substack. Szokták idézni Einsteintől, azaz, vagy tényleg mondta a XX. század első felének legjelentősebb fizikusa, vagy nem, hogy “a világon két dolog végtelen csak: a világegyetem és az emberi hülyeség — bár az első nem biztos.” Egész biztos, hogy […]
-
Összeesküvéselméletek 1. – A “Nagy kicserélés” szélsőjobboldali konteója
Olvass tovább: Összeesküvéselméletek 1. – A “Nagy kicserélés” szélsőjobboldali konteójaOktóber 22-án egy neonáci csoport „hagyományőrző” fáklyás felvonulást tartott a Nemzeti Múzeum mellett. A fekete ruhában való masírozás, a még meggyújtatlan fáklyák sodrófaként vagy husángként való fogása, a skandálás, ezek engem mind neonáci felvonulásra emlékeztettek, miközben persze tudjuk, hogy explicit neonáci nincs, hisz ők — magukat ravasznak tartva — magukat hagyományőrzőknek nevezik.
-
Egyszer már írtam a Mandela-effektusról, legalábbis, úgy emlékszem
Olvass tovább: Egyszer már írtam a Mandela-effektusról, legalábbis, úgy emlékszemA Mandela-effektus akkor van, ha sok-sok valaki egyszerre emlékszik rosszul valamire. Nem összekeverendő a deja vu-vel, ami nem más, mint hiba a rendszerben, azaz, mint amikor egy adott ember egy bizonyos pillanatban azt hiszi, hogy ezt már átélte egyszer (vagy kétszer), vagy az én esetemben inkább az, hogy ezt a bizonyos pillanatot már megálmodta(m) az adott illető (én) előre. Ilyen velem…
-
A növényvédő szerek hatással lehetnek a spermiumszám-csökkenésre
Olvass tovább: A növényvédő szerek hatással lehetnek a spermiumszám-csökkenésreAz első világbeli országok egyik legsúlyosabb „civilizációs betegsége”, egészségügyi problémája a felnőtt férfiak spermiumszámának csökkenése, amely a mérések szerint ötven év alatt több mint 50 százalékos visszaesést jelent(!). Ez a probléma több évtizede foglalkoztatja a tudósokat, ráadásul újabb egészségügyi és társadalmi problémákat generál: egyre növekszik a gyermektelen házaspárok száma, a meddőségi ráta emelkedésével párhuzamosan esik a termékenységi mutató (azaz fertilitási…
-
Ulimaroa, a nagy nyugati sziget
Olvass tovább: Ulimaroa, a nagy nyugati szigetAmikor Cook kapitány megkérdezte az új-zélandi maorikat, hogy ismernek-e még más szigeteket is, azt válaszolták, hogy igen, nyugatra tőlük van egy eléggé nagy, amit Ulimaroa-nak hívnak. Így aztán a már 1776-ban nagyon vók (mellesleg svéd) Daniel Djurberg ennek nevezte el Ausztráliát.
-
Az ország, amelyik megette miniszterelnökét
Olvass tovább: Az ország, amelyik megette miniszterelnökét1672-ben történt, a katasztrófa évében (mármint, holland szempontból; még nevet is adtak neki: rampjaar). A franciák (német városállami segítséggel) lerohanták a köztársasági Hollandiát, miközben az angolok tengeri blokádot vontak a kikötők köré, véget vetve Németalföld aranykorának. Ezt megelőzően Hollandia, ha nem is szuperhatalom, de nagyhatalom volt; kolóniái voltak szerte a golyóbison, a világ egyik legértékesebb cége, a Holland Kelet-indiai Társaság…
-
Az ígéret földje
Olvass tovább: Az ígéret földjeTagadhatatlan, hogy nem pusztán jobboldali, hanem szélsőjobboldali erősödés van a nemzetközi politikában. Na de mindez miért? Mert ezek az államok szétesőben vannak. Nem amiatt, mert túlnőtték magukat, ahogy azt az amerikai republikánusok szokták mondani; nem is amiatt, mert tombol a woke, amit a kevéssé iskolázott, behülyíthető emberek (vagy pont az ellenkezője, az iskolázott behülyítő emberek) szoktak mondani; hanem, mert olyan…
-
Guy Fawkes-nap
Olvass tovább: Guy Fawkes-napEzzel a jegyzettel állítok emléket Guy Fawkes tiszteletére, merthogy megérdemli: ő volt az utolsó, aki tisztességes szándékkal lépett be a brit parlament épületébe — meg akarta ölni I. Jakab királyt. Ma van az évfordulója: pontosan 408 éve és 106 napja (írtam akkor, amikor a jegyzet megjelent) végezték ki a V for Vendetta című filmben is szereplő maszk ihletőjét. November 5-ére,…
-
A dinoszauruszok miatt élünk rövidebb ideig?
Olvass tovább: A dinoszauruszok miatt élünk rövidebb ideig?Általánosan ismert tény, hogy minél nagyobb testű egy állat, annál nagyobb a várható élettartama. Egy-egy bálna akár kétszáz évig is elélhet, míg az emlősök legkisebbikjei, a cickányok másfél-két évig élhetnek legfeljebb. Ezzel szemben a teknősféléknél 150 év nem is számít soknak, a krokodiloknak nagyjából 70 év a várható élettartamuk, és még a kisebb testű komodói sárkány vagy a varánuszok is…
-
Miért nevezzük sárgarépának a narancsrépát?
Olvass tovább: Miért nevezzük sárgarépának a narancsrépát?Önöknek/nektek is feltűnt már, hogy a sárgarépa az valójában narancsrépa? Teljesen értelmetlen sárgarépának mondani, amikor nem az. Ennek nyilvánvalóan nyelvtörténeti okai kellenek legyenek, gondoltam magamban, és hipotézisként felvetettem, hogy régen a sárgarépa sárga volt, ugyanis az emberek régen megnevezték azt, ami, és elnevezték mindazt, amit láttak és hallottak úgy, ahogy látták és hallották.
-
A csillagász, aki vallotta, hogy kell létezzen magasan fejlett idegen civilizáció
Olvass tovább: A csillagász, aki vallotta, hogy kell létezzen magasan fejlett idegen civilizációKozmosz – Egy személyes utazás címmel 1980-ben vetítette le az amerikai, közszolgálati PBS az akkor már világhírű Carl Sagan által írt és narrált, a világegyetemről és benne az emberről készült sorozatot. Túlzás nélkül állítható, hogy az mérföldköve volt a tudományos ismeretterjesztő műsoroknak. A sorozatot több mint hatvan országban adták, és nem tévedés: 500 milliónál is több nézője volt. A tizenhárom…
-
Frank Drake, az idegen civilizációk kutatója
Olvass tovább: Frank Drake, az idegen civilizációk kutatójaSzeptember 2-án kaliforniai otthonában, 92 évesen elhunyt Frank Drake, aki rádiócsillagászként és asztrofizikusként elévülhetetlen érdemeket szerzett az idegen élet utáni kutatásban. Felfedezéseket tett a Jupiter magnetoszférájáról, az elsők között mérte meg a Vénusz felszíni hőmérsékletét és felvetette, hogy a kapott magas érték az elszabaduló üvegházhatás folyamánya. Hozzájárult a Pioneer- és a Voyager-űrszondák tervezéséhez is, később pedig a SETI-program támogatója lett.…
-
A mesterséges intelligencia kifejlesztése után csak pár száz éve marad a civilizációnak?
Olvass tovább: A mesterséges intelligencia kifejlesztése után csak pár száz éve marad a civilizációnak?Új felvetéssel élt a Fermi-paradoxon megoldására egy angol asztrofizikus. Szerinte köze van hozzá a mesterséges intelligencia kifejlesztésének. A háromtest-probléma című Netflix-sorozattal ismét a közérdeklődés előterébe került a Fermi-sejtés problématikája. Az Enrico Fermi által megfogalmazott sejtésnek nincs megoldása, mindössze megoldási kísérletei vannak: maga a kérdésfelvetés úgy szól, hogy amennyiben tele van az univerzum csillagokkal, a csillagrendszerek bolygókkal, a bolygók élettel, akkor hol vannak…
-
Idegen világok
Olvass tovább: Idegen világokChristian Huygens 1655-ben megdöbbenve fedezte fel, hogy a Szaturnusz bolygónak gyűrűi vannak. (Mint tudjuk, a Jupiter négy legnagyobb holdját is — melyeket akkor még bolygónak hívtak — felfedező Galileo Galilei 1610-ben már azt mondta a gázóriásról, hogy olyan, mintha fülei lennének.) Minthogy ő akart az első lenni, aki ezt a szenzációs felfedezést publikálja, viszont nem voltak még elég erősek a…
-
A nyári napforduló avagy miért nyáron van nyár?
Olvass tovább: A nyári napforduló avagy miért nyáron van nyár?Talán mindenki tudja, aki végzett mondjuk öt, vagy inkább hat osztályt (úgy, hogy nem kegyelemkettessel rugdosták át a magasabb évfolyamra), hogy az év során van két napéjegyenlőség és két napforduló. A napéjegyenlőségek napján 12 óra sötétség és 12 óra világosság van, a napfordulókon pedig a leghosszabb vagy a sötét, vagy a világos órák száma.
-
Lehet, hogy egy „űrállatkertben” élünk, ahol az idegenek megfigyelnek minket?
Olvass tovább: Lehet, hogy egy „űrállatkertben” élünk, ahol az idegenek megfigyelnek minket?Hol van mindenki más? – hangzik Enrico Fermi olasz-amerikai csillagász híres kérdése, arra utalva, hogy bár csak a galaxisunkban akár milliószámra is lehetnének idegen civilizációk (lásd erről a Drake-egyenlet megoldásait), mindezidáig még nem jutottunk egyik nyomára sem. Ezt nevezik Fermi-paradoxonnak. Nem arra kell gondolni, hogy miért nem látogattak eddig meg minket (legalábbis, bizonyítható módon – többen vélelmezik ugyanis, hogy az idegenek…
-
Öt elem, amely bolygó nevét viseli
Olvass tovább: Öt elem, amely bolygó nevét viseliNem sokkal ezelőtt megvettem, majd rá pár napra ki is olvastam Randall Munroe jópofa könyvét, a Mi lenne, ha? 2. címet viselő cikkgyűjteményt. Munroe a NASA munkatársa volt korábban, azt az állását feladva lett az xkcd képregénysorozat rajzolója és a What if…? című tudományos oldal szerkesztője (vigyázat: ez nem azonos a Marvel animációs sorozatával!). Az oldalra bárki beküldhet bármilyen abszurd kérdést, melyek megvalósítása általában tömegkatasztrófát okozna…
-
Nyelvtanleckék 497. – Mi alapján tudjuk a nyelvekről megállapítani, hogy melyik nyelvcsaládba tartoznak?
Olvass tovább: Nyelvtanleckék 497. – Mi alapján tudjuk a nyelvekről megállapítani, hogy melyik nyelvcsaládba tartoznak?Túlzás nélkül állíthatom, hogy a nyelvészet egyik legérdekesebb, egyúttal legnehezebb kérdéseinek egyike az, hogy hogyan lehet egy nyelvről megállapítani, hogy melyik nyelvcsaládba tartozik. Túlzás nélkül állítható, hogy ennek a kérdésnek a feltevése hozta létre az önálló nyelvtudományt, azzal, hogy a nyelvfilozófiából kivált az összehasonlító nyelvészet, majd a történeti nyelvészet, és állapodott meg az összehasonlító-történeti nyelvészetben; amely tudományterület vizsgálódási fókusza nem…
-
Nyelvtanleckék 498. – Hogyan jön létre egy nyelv, hogy jöttek létre a nyelvcsaládok?
Olvass tovább: Nyelvtanleckék 498. – Hogyan jön létre egy nyelv, hogy jöttek létre a nyelvcsaládok?A következő, 499-ik leckében megállapítottuk, hogy a világon létező nyelvek száma minimum 5000-re tehető, de ennek másfélszerese, talán kétszerese sem kizárt, ugyanis nehéz meghatározni pontosan a nyelvek számát – ahogy a természetben a növény- vagy állatfajok számát sem tudjuk pontosan megmondani. Persze nyelvből lényegesen sokkal kevesebb van, több nagyságrendnyivel kevesebb, ám a fajok evolúciója és a nyelvek evolúciója hasonló elvek…