Eredeti megjelenés időpontja: 2023. június 5., helye: facebook

Utólagos kiegészítés: ez a poszt annak idején elég népszerű volt facebookon, sokan emiatt illetve a DMM-megosztás miatt kezdtek el követni. A korábbi részeket már feltettem a szöveggyűjteménybe, a Mélységesen mély menüben lehet őket megtalálni. Sokszor úgy teszek fel archív anyagot, hogy arról nem küldök külön értesítést, így, aki levélben értesítést kap egy új cikk megjelenéséről, az is nyugodtan böngészhet az oldalon, mert olyan archív cikkeket találhat, amelyeket esetleg nem látott korábban. Heti kb. 5-7 cikket teszek fel, inkább régit, 2-3 újat.

Végül sikeresen eljutottunk a dinók koráig, és az ő elhalálozásukig. (Nem teljesen: a madarak a dinók leszármazottjai. Egészen pontosan egy vízimadár-jellegű dinó leszármazottjáé, ha lehet így fordítva ülni a lovon.) Bár korábbi kihalási eseményeknél is felvetették, hogy egy kisbolygó-ütközés lehetett a kiváltó ok, e kréta kor végi kihalásnál lett csak egyértelműen ez a felelős.

A dinók 136 millió évig uralták a bolygót, annyira stabil volt a jelenlétük, hogy csak egy kisbolygó-ütközés és az azt követő események voltak képesek a földi élet fejlődését más irányba vinni. A kréta korban még mindig nagyon meleg volt, a légköri széndioxid szintje 1700 ppm volt, de ez egy olyan stabil állapot volt, hogy feltételezhetjük, hogy amennyiben nem történik semmilyen kataklizma, akkor a végtelenségig eltarthatott volna, és az ember sosem bukkant volna fel.

Persze van egy csavar a történetben. A csavar az, hogy bizonyos tudósok sokáig nem fogadták el a becsapódás-elméletet, főleg már csak amiatt sem, mert nem találták meg a krátert. Voltak, akik szerint egy indiai szupervulkán lehetett a felelős. Nos, úgy tűnik, hogy a kisbolygó-becsapódás, ami önmagában egy hihetetlen kataklizma volt (olyan sebességgel ütközött nekünk, mintha egy utazómagasságon lévő Boeing 0,3 másodperc alatt a földbe csapódna), ám a java csak az utózmány volt. A becsapódás ugyanis egy 12-es kategóriájú földrengést is magával hozott, annak ellenére, hogy ilyen egység a skálán nincs, ugyanis saját magától a föld nem tud ilyen erősen megremegni. A 12-es kategória az egy tízmilliószor erősebb földrengés, mint az 5-ös kategóriájú. A viszonyítás végett: a nem sokkal ezelőtt Törökországban történt földrengés csak 4,6-os kategóriájú volt. A becsapódás helyén alakult ki a Chicxulub-kráter, amelyik aztán a maja civilizáció felvirágzásában később nagy szerepet játszott.

Ez az irtózatos erejű földrengés pedig beindította az indiai szupervulkánt. (Ekkor India még önálló kontinens volt.) Akkor és ott 3 kilométer vastagságú lávaréteg folyt ki. Mindez a rengeteg por, hamu, korom, füst, ami az atmoszférába került, megakadályozta a fotoszintézist, így a tápláléklánc alján lévő állatok szépen elpusztultak, és aztán később a növényevő állatok, még később a vadászó állatok, még később pedig a dögevők. Ez van. A vizekben is végleg kihaltak az ammoniteszek, így aztán a moszaszauroszok is. A kétéltűek illetve a folyami ökoszisztémák nagyjából megmaradtak. (E három együttes ok mellett még más lehetséges okok is felmerültek, ahogy a korábbi kihalásoknál is mindig több jelölt van-volt, és én mindenhol csak egyet, a legvalószínűbbnek gondoltat írtam le.)

Persze nem csak a dinók haltak ki, de rengeteg emlős, madár, erszényes, növény is. Feltehetően az északi féltekén pont emiatt terjedtek el jobban a lombhullató erdők, azok ugyanis jobban képesek átvészelni a napfényhiányos időszakot, képesek saját magukat “hibernálni” (bár ez a kifejezés nem szerencsés, de még így is jobb, mint bármi más, amit tudnék mondani).

A Kréta kort lezáró K-T határ jól kivehető a kövületekben, és a normálishoz képest jóval több irídiumot tartalmaz, ami a kisbolygó-becsapódás hipotézisét elméletté teszi, illetve sokkolt kvarcot, ami vagy kisbolygó-becsapódásra utal, vagy arra, hogy a T-rexek atomfegyverekkel kísérleteztek.

Érdekességképpen megjegyzem, hogy a Chicxulub-krátert olajipari kutatók fedezték fel, amikor próbafúrásokat végeztek. Egy 1981-es olajipari konferencián el is mondták, hogy valószínűleg ezt egy kisbolygó-becsapódás okozta, valószínűleg az, amelyik végzett a dinókkal is. Ez után még 10 év kellett, mire a geológusok találkoztak ezzel az információval, 1991-ben még mindig csak ott tartottak, hogy valószínűleg a Mexikói-öbölben kéne azt keresni, amikor Carlos Byars újságíró felállt, aki mindkét rendezvényen részt vett, kisétált a pódiumhoz, és elmondta, hogy már megvan.

---

Miért kéri a szerző, hogy támogasd?

A szerző egy felmondott tanár, aki sakkoktatásból, versenyszervezésből és adományokból él. Majdnem minden hónapja negatív gazdasági növekedéssel zárul. Nem mindegyik, de majdnem mindegyik, így meg előbb-utóbb elfogy a pénze.

Mekkora támogast kér a szerző?

Szinte semekkorát. Havi 450 forintot vagy 1 eurót. Ez kb. két serclivég, ennél többet költesz kávéra egyetlen nap a Starbucksban vagy kakaóra a Cserpes tejivóban.

Ez nem jelenti azt, hogy aki tudná támogatni a szerzőt mondjuk havi 5 euróval vagy havi 10 euróval, ne tehetné ezt meg. A szerző saját patreon-felületén 1,5 euróra állította be a legkisebb összegű támogatást, mert ennél alacsonyabbat a Patreon nem enged. 5 euró a magasszintű támogatás és 10 euró a csak-ha-milliomos-vagy-szintű támogatás.

Hogyan tudod támogatni a szerzőt?

Legegyszerűbb támogatási forma, ha feliratkozol erre az oldalra illetve a facebook-oldalra, majd rendszeresen megosztod a neked tetsző cikkeket, amiket a szerző ír, így olyanokhoz is eljuthatnak ezek a cikkek, akik eddig még nem hallottak a szerzőről és nem iratkoztak fel az oldalára. Hátha közöttük lesznek a következő támogatók!

A második legegyszerűbb támogatási forma, ha ennél direktebben meghívsz ismerősöket az oldalakra, tehát aktívan mások figyelmébe ajánlod a szerzőt.

A pénzbeli támogatásnak három formája van: Patreon-on lehet támogatni a szerzőt, illetve közvetlenül Magyarországról forintban MagnetBankos számlára, külföldről euróban Revolutos számlára. (Ezek bankszámlaszámait kérd el a facebookon üzenetben!)

Lesz fizetős tartalom?

Nem, minden ingyen van továbbra is. Nincs előfizetés és nincs fizetős tartalom (így igazából az államnak sem szabadna áfát szednie be a Patreonos támogatói felkínálások után, hisz minden önkéntes adománynak számít, de a Patreon ezt nem tudja sajnos). A támogatók annyi előnyt élveznek, hogy bizonyos cikkeket megkapnak még megjelenés előtt, illetve velük szemben a szerző nagyfokú hálát érez.