Eredeti megjelenés időpontja: 2023. június 2., helye: facebook

Másodközlés: 2024. január 11., Substack.

A késő devon végi kihalás valójában két kihalási esemény együttesen. Külön-külön is megrengette volna a kettő a földi bioszférát, de a kettő együtt már az öt nagy kihalás egyikévé tette ezt az összekapcsolt eseményt.

Az első eseményt Kellwasser-eseménynek mondják a tudósok (ez volt 372 millió éve), a másodikat pedig Hangenberg-eseménynek (ez pedig 359 millió éve). A kihalási esemény tehát 13 millió éven keresztül tartott, sőt, van olyan vélemény is, amely szerint 25 millió éven keresztül 7 kisebb kihalás összessége a devon végi kihalási időszak. Ilyen hosszú esemény során teljesen kizárt, hogy mindössze egyetlen kiváltó oka legyen a kihalásoknak, melyek során a földi fajok nagyjából 50%-a tűnt el.

A devon időszakra a növények megtelepedtek a korábban csupa szikla szárazföldön. A fák gyökereket növesztettek; a gyökerek befúrták magukat a sziklák repedéseibe, és szó szerint évtízmilliók alatt azokat felporhanyósították, szó szerint saját maguknak hozták létre azt a földet, amibe aztán belekapaszkodtak. Ez a korszak volt a halak korszaka; nem csak a sima halak jelentek meg, de a páncélos halak is, melyek aztán a kor végén kihaltak. Megjelentek az ammoniteszek (melyek aztán minden későbbi alkalommal gyorsan ki is haltak és újra megjelentek), ezek a maguknak kanyarodó csigaházat építő lábasfejűek), a vizek tele voltak élettel, miközben majdnem mindenki páncélt viselt, a ragadozók pedig páncéltörő fogazattal rendelkeztek. A tengerek-óceánok a Föld 85%-át fedték le, ez volt Gondwana szuperkontinens és Laurázsia kisebb szuperkontines ideje. Nincs túl sok bizonyíték jégsapkák jelenlétére, azaz, a tengerek vízszintje igen magas volt.

Hogy mi okozta a több hullámban érkező kihalásokat? Amit biztosra lehet tudni, az az, hogy egy hatalmas lehülés és eljegesedés érte ekkor a Földet. Azt nem mondanám, hogy minden korábbinál nagyobb, mert a Föld nem változott hógolyó-Földdé; ilyen legutóbb kb. 640-635 millió éve volt (ebben az időben egyedül az egyenlítő környéke nem volt befagyva). Úgy tűnik, hogy az óceánokban oxigénhiányos állapot lépett fel.

A lehülést okozhatta a fák illetve növények szárazföldi elterjedése; a korábban 30 centis cserjék helyén 30 méteres, gyökerekkel rendelkező, magról szaporodó fák álltak. Ezek a légkörből szén-dioxidot vontak ki; és mint tudjuk, a szén-dioxid az elsődleges üvegházhatást okozó gáz. Enélkül a földünk hideg lenne és barátságtalan, mint a Marson; viszont ha túlzásba visszük a jelenlétét, akkor az elszabadulhat, mint a Vénuszon. Az indusztriális időszak kezdetén (azaz 1890 körül) nagyjából 280-290 ppm (részecske-per milliomod részecske) lehetett a légköri szén-dioxid aránya, míg most nagyjából 424 körül van. Megjegyzem, a tudósok szerint 350 volt az a határ, ameddig biztonsággal fel lehetett menni, elértük azt a határt 1988-ban, meghaladtuk azt a határt 1989-ben (azóta évente 2-2,5 milliomod részecskével növeltük a légköri koncentrációt)… és nem történt semmi. Ennek magyarázata, hogy a szén-dioxid hatása meglehetősen elnyújtott, eleve, amíg felér a légkör felső rétegeibe, hogy ott kifejtse gonosz tevékenységét, akár 20 év is lehet, és még pár ezer év, amíg gonoszkodik ott. Megjegyzem, amikor legutóbb ilyen magas volt a szén-dioxid szintje, akkor 3-4 fokkal melegebb volt a Föld átlaghőmérséklete és 20 méterrel magasabb volt a tengerek vízszintje, ami nem sok jóval kecsegtet; James Hansen klímatudós szerint ez a hőmérséklet- és vízszint-emelkedés már be van tárazva.

Akárhogy is, a késő devoni periódust (földtörténeti mércével mérve) hirtelen nagy lehülés érte, amely a légköri szén-dioxid hiányából közvetlenül fakadhat, az pedig abból következhet, hogy megtelepedett a növényzet a szárazföldön, majd szépen kivonta a légköri szenet saját testének építőanyagául, és elraktározta azt a sziklák repedéseiben. (A gyökerek sziklákat apránként megőrlő hatása pedig a kőzetek mállásával még jobban hozzájárult a szén-dioxid-szint csökkenéséhez.) Ez viszont nem magyarázza meg az oxigénhiányos állapotot és a vízi élőlények megfulladását.

Jelenleg a nagyüzemi mezőgazdaság műtrágyával javítja a földek minőségét. Igen ám, de a műtrágya kimosódik esők után, belekerül a patakokba, a folyókba, tengerekbe, óceánokba, az abnormális mennyiségű nitrogén és foszfor pedig algavirágzást von maga után, az algák pedig elszippantják a vízben oldott oxigént az azt belélegző kopoltyús állatok és vízinövények elől. Ma szinte minden egyes nagyobb folyó torkolata tavasszal-nyáron algavirágzásban szenved.

A késő devon fái, melyek gyökereikkel behatoltak a sziklarepedésekbe, azokat apránként összemorzsolták, azok feltehetően nem csak egy komoly lehülési időszakot hoztak a Földre a légköri szén-dioxid szint csökkentésével, de megmérgezték a tengereket, óceánokat is, algavirágzást okoztak, azok pedig megfojtották a tengeri élővilágot. A tengerek felszínére, már másodjára, avokadókrém-színű és -szerű trutymó került. Nos, a devon után a karbon-időszak jött, ebben az időben keletkezett szinte az összes kőszén, kőolaj és földgáz, angolul az időszak neve carboniferous, azaz, latinról magyarra fordítva, szénhozó időszak; ez volt az az időszak ugyanis, amikor fák még voltak, de az elhullott fát lebontó szervezetek (baktériumok, gombák, rovarok) még nem jöttek létre. Az évmilliók alatt elhullott fák pedig szépen egymásra préselődtek. Jelenleg az ekkor felhalmozott fosszilis energiahordozókat égetjük el, és eresztjük vissza az akkor kivont szenet az atmoszférába.

---

Miért kéri a szerző, hogy támogasd?

A szerző egy felmondott tanár, aki sakkoktatásból, versenyszervezésből és adományokból él. Majdnem minden hónapja negatív gazdasági növekedéssel zárul. Nem mindegyik, de majdnem mindegyik, így meg előbb-utóbb elfogy a pénze.

Mekkora támogast kér a szerző?

Szinte semekkorát. Havi 450 forintot vagy 1 eurót. Ez kb. két serclivég, ennél többet költesz kávéra egyetlen nap a Starbucksban vagy kakaóra a Cserpes tejivóban.

Ez nem jelenti azt, hogy aki tudná támogatni a szerzőt mondjuk havi 5 euróval vagy havi 10 euróval, ne tehetné ezt meg. A szerző saját patreon-felületén 1,5 euróra állította be a legkisebb összegű támogatást, mert ennél alacsonyabbat a Patreon nem enged. 5 euró a magasszintű támogatás és 10 euró a csak-ha-milliomos-vagy-szintű támogatás.

Hogyan tudod támogatni a szerzőt?

Legegyszerűbb támogatási forma, ha feliratkozol erre az oldalra illetve a facebook-oldalra, majd rendszeresen megosztod a neked tetsző cikkeket, amiket a szerző ír, így olyanokhoz is eljuthatnak ezek a cikkek, akik eddig még nem hallottak a szerzőről és nem iratkoztak fel az oldalára. Hátha közöttük lesznek a következő támogatók!

A második legegyszerűbb támogatási forma, ha ennél direktebben meghívsz ismerősöket az oldalakra, tehát aktívan mások figyelmébe ajánlod a szerzőt.

A pénzbeli támogatásnak három formája van: Patreon-on lehet támogatni a szerzőt, illetve közvetlenül Magyarországról forintban MagnetBankos számlára, külföldről euróban Revolutos számlára. (Ezek bankszámlaszámait kérd el a facebookon üzenetben!)

Lesz fizetős tartalom?

Nem, minden ingyen van továbbra is. Nincs előfizetés és nincs fizetős tartalom (így igazából az államnak sem szabadna áfát szednie be a Patreonos támogatói felkínálások után, hisz minden önkéntes adománynak számít, de a Patreon ezt nem tudja sajnos). A támogatók annyi előnyt élveznek, hogy bizonyos cikkeket megkapnak még megjelenés előtt, illetve velük szemben a szerző nagyfokú hálát érez.