Eredeti megjelenés időpontja: 2026. augusztus 14., helye: facebook

Az észak-atlanti meridionális áramlás (AMOC angol betűszóval) a globális óceáni szállítószalag (vagy más néven: óceáni cirkuláció) észak-atlanti óceáni része. Felelős az ún. “óceáni” éghajlatért, ami az Ibériai-félszigetet, Franciaország nyugati partvidékét és a Brit-szigeteket télen az azonos szélességi körön lévő kanadai illetve szibériai területekhez képest melegebben, nyáron viszont ellenkezőleg, relatíve hűvösen, és mindenképpen csapadékkal bőségesen ellátva tartja (ezt megerősíti az a mondás is, hogy Angliában minden nap esik az eső). Ehhez képest Angliában a mérések kezdete óta először volt olyan hónap, hogy egy szemcsepp eső nem esett, Franciaország pedig az újabb, immáron ötödik nyári hőhullámra kell felkészüljön!

(Angliában is extrém magas, már-már 32, 33 fokok vannak! Amikor először megláttam, hogy ezt ők extrémnek nevezik, rögtön rávágtam, hogy netalántán Reáumurban mérik tán, vagy mi, mert ugye, ez egyáltalán nem extrém… kivéve, hogy ott igenis az, vagy egyébként Magyarországon is annak számított volna még 35 éve is, lásd azt a korábban már megosztott Ablak-részletet, amiben 25-29 fokokat mond augusztusban a meteorológus, reggeli 9-15 fokokkal, mondván, hogy ez a hónapra jellemző időjárás.)

Ezeket a hőmérsékleti eseményeket ma még anomáliának mondjuk, ám fel kell készülnünk rá, hogy ez lesz a norma. Globális klímaváltozás nélkül ennek az esélye nagyjából 4,4 szigma lenne — ahogy a jelenlegi El Nino-esemény valószínűsége is kb. ennyi. Ez egyébként _minden_egyes_mértékadó_meteorológus_szerint_ azt fogja jelenteni, hogy ha 2026 nem is, de 2027 egészen biztosan a valaha volt legmelegebb évünk lesz (és nem viccelünk, tényleg ez a nyár volt életünk hátralévő részének leghűvösebb nyara).

Amikor legutóbb kérdeztem klimatológustól, dr. Mika Jánostól (aki sakkozóként is mesterjelölti szintig jutott, ami erős amatőrt jelent, pont úgy, mint én), akkor az AMOC gyengülése még nem volt kimutatható. Jelenleg azt vizsgálják a tudósok, hogy hogyan lehetne annak a gyengülését ténylegesen kimutatni. Az biztos, hogy bolygónk története során volt már arra példa, hogy ha nem is leállt, de elgyengült ez a cirkuláció — a Holnapután című katasztrófafilm is erről szól. A feltételezések szerint az Agassiz-tó (nagyobb volt, mint a mai öt nagy tó Észak-Amerikában, amelyek a földi édesvízkészlet kb. ötödék alkotják, 22600 köbkilométernyi vizet — összehasonlításképpen a Balaton kb. 1,9 köbkilométer vizet tartalmaz, vagy inkább kevesebbet) kb. 13 000 évvel ezelőtt a fiatalabb driász-eseményt okozhatta: a visszahúzódó gleccserek felolvadása annyi vízzel töltötte a tavat fel, hogy annak a nyomása egyszerűen áttörte a körülölelő válaszfalait, bezúdult az Atlanti-óceánba, és leállította vagy jelentősen lelassította a cirkulációt. A feltételezések szerint legalább közel 1 méterrel, de akár 3 méterrel is megemelhette ez a vízmennyiség a globális vízszintet, így a bibliai (és az azt időben megelőző sumér) vízözön-mítosznak is alapja lehetett.

A cirkulációt két dolog tartja fenn: az egyenlítői illetve északi-sarki víz hőmérsékleti és sókülönbsége. Amíg különbség van, cirkuláció is lesz, ám ha a különbség gyengül (azaz, jobban felmelegszik a sarkkörhöz közeli víz, vagy alacsonyabb lesz a sótartalma), akkor az áramlás is gyengül. S miért melegedne fel vagy lenne alacsonyabb a sótartalma? Előbbi a globális felmelegedés miatt (az óceánok kb. 90%-át nyelik el a felmelegedésből következő extra hőnek), utóbbi pedig a grönlandi gleccserek olvadása miatt.

Egy 2025. decemberi tanulmány szerint ha az áramlás lecsökken, akkor jelentősen megnöveli az aszályos időszakokat Európában. A szimulációk szerint ha az RCP 4.5 modell szerint haladunk tovább (ez a legvalószínűbb), akkor az AMOC teljesen összeomlik. (A tudósok az RCP 8.5-öt zárták ki a már most életbe lépett dekarbonizáció miatt, ám az RCP 4.5 és RCP 6.0 modellek (a magasabb szám mindig a magasabb széndioxid-kibocsátást mutatják) valószínűsége megnőtt (Az RCP 2.6 esélye is kicsi.) Oké, már nem az RCP-t használják, hanem az SSP modelleket, amelyek jobbak, de az SSP1-et is (1,4-1,8°C-os felmelegedés) is kukázni lehet, és örüljünk, ha az SSP2 összejön (2,7°C-os felmelegedés 2100-ig), és nem valami sokkal durvább következik. A tanulmány szerint a százaz nyári időszak intenzitása 8%-kal emelkedik alapesetben, ám az AMOC összeomlása esetén 28%-os lenne az emelkedés intenzitásban (régiók eltérnének persze, Spanyolországban 40%-60% lenne az emelkedés, effektíve sivataggá változtatva a félszigetet). Fontos látni, hogy nem feltétlenül kell az áramlásnak bedőlnie, elég, ha meggyengül, az is elképesztő negatív hatásokkal járna.

Mindenesetre egy klímatudóssal beszélgettem korábban, és azt mondta, a 3 fokos felmelegedés az a határ, aminél Európa nem megy tovább, mert az már bedönti az áramlást, ami viszont azonnal több fokkal lehűtené a kontinenst. Ettől nem kell tartanunk, hogy megérjük, ha 1,5-1,6°C körül ilyen nyarunk van, akkor biztosak lehetünk abban, hogy már 2,5°C-os felmelegedés környékén hamarabb dől össze a civilizációnk. A lényeg persze nem ez, hanem az, hogy már most előre ki kell védenünk azokat a potenciális fenyegetéseket, amelyek még csak kicsit sem realizálódtak a táblán, bocsánat, a térképen; mert mire ezek az éghajlati változások megjelennek, már késő lesz.

Egyébként pont ezt mondták a klímatudósok 40 évvel ezelőtt is.

---

Iratkozz fel a hírlevelemre is!

---

---

Miért kéri a szerző, hogy támogasd?

A szerző egy felmondott tanár, aki sakkoktatásból, versenyszervezésből és támogatásokból él (elsősorban Patreonon, de kérésre MagnetBankos számlaszámot és Revolutos azonosítót is tud adni). Majdnem minden hónapja negatív gazdasági növekedéssel zárul. Nem mindegyik, de majdnem mindegyik, így meg előbb-utóbb elfogy a pénze. Az utóbbi évben azért szerencsére talpon maradt, ám most augusztusban nem nagyon lesz bevétele.

Mekkora támogast kér a szerző?

Szinte semekkorát. Havi 600-800 forintot vagy 1,5-2 eurót. Kéthetente egy gombóc fagyi, vagy havi egy gombóc, ha minőségi. Hetente 3-4 palack a MOHU-nak. Havi fél lángos.

Ez nem jelenti azt, hogy aki tudná támogatni a szerzőt mondjuk havi 5 euróval vagy havi 10 euróval, ne tehetné ezt meg. A szerző saját patreon-felületén 1,5 euróra állította be a legkisebb összegű támogatást, mert ennél alacsonyabbat a Patreon nem enged. 5 euró a magasszintű támogatás és 10 euró a csak-ha-milliomos-vagy-szintű támogatás.

Hogyan tudod támogatni a szerzőt?

Legegyszerűbb támogatási forma, ha feliratkozol erre az oldalra illetve a facebook-oldalra, majd rendszeresen megosztod a neked tetsző cikkeket, amiket a szerző ír, így olyanokhoz is eljuthatnak ezek a cikkek, akik eddig még nem hallottak a szerzőről és nem iratkoztak fel az oldalára. Hátha közöttük lesznek a következő támogatók!

A második legegyszerűbb támogatási forma, ha ennél direktebben meghívsz ismerősöket az oldalakra, tehát aktívan mások figyelmébe ajánlod a szerzőt. De ez még mindig ingyenes!

A pénzbeli támogatásnak három formája van: Patreon-on lehet támogatni a szerzőt, illetve közvetlenül Magyarországról forintban MagnetBankos számlára, külföldről euróban Revolutos számlára.

Lesz fizetős tartalom?

Nem, minden ingyen van továbbra is. Nincs előfizetés és nincs fizetős tartalom (így igazából az államnak sem szabadna áfát szednie be a Patreonos támogatói felkínálások után, hisz minden önkéntes adománynak számít, de a Patreon ezt nem tudja sajnos). A támogatók annyi előnyt élveznek, hogy bizonyos cikkeket megkapnak még megjelenés előtt, illetve velük szemben a szerző nagyfokú hálát érez.