Eredeti megjelenés időpontja: 2025. november 24., helye: facebook

Most, hogy véget ért a részes felek 30-ik konferenciája, a The Guardian kolumnistája, Paul Brown, bejelentette, hogy (nyolc, a témával foglalkozó könyv után) befejezi a felmelegedésről szóló írásait. 30 éve, az első klímakonferencián is részt vett; akkor 360 ppm volt a légköri széndioxid-koncentráció, a felek pedig elhatározták, hogy sürgősen tenni kell valamit, minthogy a klímával foglalkozó tudósok 350 ppm-ben határozták meg azt a felső értéket, amikor még a légköri üvegházhatású gáz koncentrációjának emelkedése nem jár a civilizációnk számára elviselhetetlen következményekkel. Ez most, 2025-ben, 426 ppm. A 10 évvel ezelőtti, már akkor sem kötelezően betartandó, mindössze önkéntes vállalásokon nyugvó párizsi klímaterv is elbukott — ezt az ENSZ képviselői saját maguk állítják. Paul Brown letette a fegyvert, azt mondta, neki ebből elege van.

A legtöbben viszont nem így reagálnak. A legtöbben — köztük én is –, miközben tisztában vagyunk azzal, hogy jó forgatókönyvek már nem léteznek, még mindig hiszünk abban, hogy a legrosszabbat el lehet kerülni. A legrosszabb forgatókönyv — mint írtam — apokaliptikus, a kevésbé rossz csak fél-apokaliptikus, viszont az is a társadalmak összeomlásával jár majd. Anélkül, hogy a klímaváltozást belekeverném, gondoljunk csak a társadalmak elöregedésére (amely a nyugati típusú civilizációkat jellemzi, belevéve Japánt és Dél-Koreát, sőt, már Kínát is): ha azt gondoljuk, hogy ez független a klímaváltozástól, akkor is látjuk, mivel jár.

Óvoda- és iskolaépületek lesznek átalakítva idősek otthonává, elfekvőkké; hiányozni fog a munkaerő, amelyik befizetéseiből, adóiból az időseket eltartani lehetne; a kormányok nem tudják majd kezelni a nyugdíjkasszát, ezért a mostani fiataloknak, akik jelenlegi befizetéseikből eltartják az időseket, már nem kínálnak nyugdíjat, hanem az öngondoskodásra szólítják fel őket; ezzel együtt, mivel a nyugdíjasok, idősek a legjobb azaz legaktívabb szavazók, és legkönnyebben befolyásolhatóak (ismét elnézést időskorú ismerőseimtől, nem róluk van szó, hanem általában véve az idősekről), így mindent meg is tesznek az ő lekenyerezésükre és befolyásolására (AI-videók, AI-val módosított hangú telefonhívások, stb.), hiszen ők a legkitettebbek annak a veszélynek, hogy nem ismerik fel a mesterséges intelligencia illetve a propaganda termékeit, és ők a legkevésbé világlátottak, legkevesebb nyelven beszélni tudók átlagosan. Az idősek félnek a változó világtól a legjobban, és őket lehet a legjobban hergelni is akár hamis nosztalgia-képek felvillantásával, akár az új elleni uszítással is. Ráadásul az idősek azok, akik legkevésbé környezettudatosak, és legkevésbé “hisznek” a felmelegedés tényében, azaz, fogadják el azokat a tudományos bizonyítékokat, amelyeket a világ tudósai az elmúlt 5-15-25 évben tettek le az asztalra. Ezek pedig összességében arra visznek rá, hogy az idős emberek populista, sőt, szélsőjobboldali pártokra szavazzanak. Az ilyen elöregedő társadalmakra jellemző még a magas életszínvonal és a legális bevándorlás lehetősége (agyelszívás az akadémiai és üzleti szférában illetve hiányszakmák esetén, továbbá az olcsó munkaerő-felvétel miatt), az illegális bevándorláson kívül is, ami újabb társadalmi feszültségekhez vezet. S valójában a felmelegedés is hozzájárul a születésszám-csökkenéshez, és így az elöregedéshez.

Az előző bekezdésben egy populációs, ha nem is összeomlás, de egy összezuttyanás negatív következményeiről írtam. Na de hol van ez a címtől, hogy miért utáljuk a zöldeket? Nos, azért, mert a zöldek mindenáron változtatni akarnak az általuk negatívként azonosított folyamatokon, azwrintük ugyanis ami most jön, az egy többfrontos, kaszkádszerű összeomlás, beláthatatlan következményekkel. Öko-terrorizmus még nincs (de majd lehet, hogy lesz), de figyelemfelhívó céllal elkövetett öko-vandalmizmus már van. Vannak olyan zöldek, akik nem ilyen agresszívek, és csak arról beszélnek, hogy nagyon nagy baj lesz, és te is, mint mindenki, felelős vagy (bár legnagyobb felelősök mindig az államok); és vannak olyan zöldek, akik még ennél is kevésbé durvák, és csak saját maguktól élnek úgy, ahogy azt másoknak javasolják. Mielőtt megnéznénk, miért utálják a zöldeket, gyorsan kitérek arra, milyen típusú szennyezések vannak.

1) Ipari szennyezés. Legegyszerűbb fajta: az egészségügyi határértéknél magasabb szennyezések a környezetbe való kieresztése. Legdurvább Magyarországon az óbudai gázgyár mérgező, Dunába folyó szivárgása, annak ellenére, hogy vagy 30 éve kötelessége lenne az államnak azt megszüntetni. 2) Környezetrombolás: nem csak a vizek elszennyezése, de a bányanyitás, a fakivágás, a műanyagszennyezés, sőt, ide tartozik még a dohányosok roppant undorító viselkedése, amikor eldobják a rendkívül sok mérget tartalmazó cigicsikket. 3) Bioszféra megváltoztatása illetve elpusztítása: ezt a halászok és vadászok csinálják, de nem sokkal ezelőtti hír, hogy a betelepített muflonok lelegelték egy endemikusan magyar berkenyefajta hajtásait, így az kipusztult. A vegyi szúnyogirtás is ide tartozik. 4) Klímaszennyezés: a színtalan, többnyire szagtalan, és pusztító hatású üvegházhatású gázok kieresztése a levegőbe. A zajszenyezés, a fényszennyezés, vízszennyezés, talajszennyezés, hőszennyezés (városi hőszigetek, atomerőművek hűtővize), sőt, a radioaktív szennyezés is besorolható ezek bármelyikébe.

Szóval, miért utáljuk a zöldeket?

Mert mindezek ellen fel akarnak lépni. Más szavakkal: meg akarják változtatni a dolgok szokásos menetét. Ez perdig érdekeket sért. Rengeteg ipari érdeket, mezőgazdasági érdeket, a turizmus érdekeit, a légiforgalom érdekeit, ezáltal munkahelyeket akarnak korlátozni vagy megszüntetni, és eközben még erkölcsileg is magasabb rendűnek, jobban tájékozottnak gondolják magukat önelégülten. A világ általuk vázolt problémáinak megoldása helyett csak tüntetni tudnak, egyes csoportjaik önmagukat is veszélybe sodorják, művészeti, építészeti, turisztikai értékeket rongálnak meg vagy tesznek tönkre, ráadásul nem csak egyes emberek megélhetésének jogosoltságát vonják kérdőre, de a politikusok újraválasztási esélyeit is csökkentenék ezáltal. Sokan közülük pedig annak ellenére, hogy a repülés korátozása mellett érvelnek, saját maguk is ülnek repülőre, saját maguk is isznak palackozott vizet, azaz, még képmutatók is. Továbbá kárörvendőek: a nagy kovid-leállást még ünnepelték is, amelybe milliók haltak bele, százmilliók vesztették el megélhetésüket.

A zöldek valójában úgy vélekednek, hogy a nemzetközi turizmus tönkreteszi azokat a helyeket, amelyeket a turisták meglátogatnak; különösen undorítónak érzik a katasztrófa-turizmust. A zöldek azt mondják, hogy azok az emberek, akik nagy jómódjukban, nagy kényelemben élnek, önzőek; azt mondják, hogy a következő generációk életeit teszik ezek az emberek tönkre. A zöldek szerint saját magunknak kell alább adnunk az életszínvonalunkat, mert bolygónk tőkéjét éljük fel annak hozamai helyett, így a következő generációk (és most a gyerek-generációra gondolok) kontójára dőzsölnek. A zöldek azt mondják, hogy nincs semmi felelősségérzet közös jelenünk és jövőnk iránt azokban a milliárdosokban, akik a bolygónk készleteinek felélésre révén lettek milliárdosok, és azokban a politikusokban, akik nem veszik figyelembe a környezeti szempontokat, mert fel sem merül bennük, vagy csak a közvetlen anyagi haszonra gondolnak, vagy hagyják magukat megvesztegetni. A zöldek eltélik a technooptimisták hozzáállását, mert már most problémák vannak, mostanra kell megoldás, nem elég egy még fel nem talált technológiában bízni, ráadásul eddig minden alkalommal az derült ki, hogy ha jön egy új találmány, akkor annak pozitív hatásai mellett lesznek negatív hatásai is. A zöldek kétségbe vannak esve, hogy a politikusok csak a szájukat jártatják, vagy még a szájukat se jártatják; a zöldek kétségbe vonják a jelenlegi kapitalista rendszer működésének jogosultságát, és noha egyik felük a jól szabályozott piacgazdaság mellett érvel, a másik felük pedig egy egészen új típusú gazdaságpolitikát szeretne, bár nem tudja, hogy milyet. Egyébként a zöldek pont ezért utálják a zöldeket, hiszen, mint minden ideológiában, itt is vannak irányzatok; azok, akik megfontolva haladnának, elítélik azokat, akik erőszakosak; azok viszont, akik azonnali és mélyreható változásokat szeretnének, elítélik azokat, akik szerintük társutasai a jelenlegi rendszernek.

Itt jön be egyébként egy új szempont: a düh. Mire-kire legyenek dühösek a zöldek? A szennyező cégekre, igen. A kormányokra, főleg, ha nem tartják be a törvényeket és a bírósági ítéleteket: naná. De lehet-e haragos egy zöld egy egyszerű emberre, aki csak élni akar? Sokan vannak, akik azt mondják, a klímaváltozás természetes dolog, akkor miért kéne alább adni télen a fűtésből, nyáron a hűtésből? A repülőgépes utazásokkal? Miért akarják a zöldek megadóztatni a kerozint, vagy a széndioxid-kibocsátást? Akiknek alig van valamilyük, azoktól miért akarják azt a keveset is elvenni? Hát egyetlen kocsin mi múlik? Sokak szerint a zöldek valójában kommunisták, el akarják törölni a magántulajdont, a társadalmi különbségeket — ők nyilván nem veszik észre, vagy nem az ő problémájuk, hogy rohamosan pusztul a bioszféra, hogy ténylegesen, mérhető módon emelkedik a tengerek vízszintje, hogy csökkennek a gleccserek, hogy eltűnik a talajvíz, hogy jelentős anyagi károkat okoz az aszály nyáron. Miért kéne az egyes embernek foglalkoznia azzal a válsággal, ami majd vagy 75 év múlva következik be, vagy be se fog következni egyáltalán? Miközben valójában már most vannak jelei a válság bekövetkeztének, ez már minket is érint, és biztosan be fog következni a jövőben is — valamilyen módon. Ez az, amit nem lehet előre tudni, hogy milyen módon. És pont a fentiek miatt, miközben minden egyes embernek an felelőssége, a legnagyobb felelőssége az államoknak, azok vezetőinek van.

Így is sokat írtam. Látható, hogy ez egy nagyon komplex téma, és a legmélyén az az emberi viselkedés áll, ami sokak szerint megváltoztathatatlan. Személyükben érzik magukat támadva az emberek a zöldek által (sokszor persze: jogosan), miközben a zöldek maguk sem tudják, mit csináljanak, egymással is vitatkoznak. A tudományos magyarázatok sem kielégítőek sokak számára (a tudományos közösség persze olyan mélyen egyetért ebben, mint abban, hogy jelenleg is működésben van az evolúció). A zöldek viselkedésükkel sokszor kiérdemlik az utálatot, mert vagy agresszíven, vagy kissé finomabban megmutatják, hogy ebből a világból semmi sem fog maradni, ha minden megy tovább, úgy, ahogy eddig. S minden úgy megy tovább, mintha minden év-milliókig tudna járni tovább tengelyén.

---

Miért kéri a szerző, hogy támogasd?

A szerző egy felmondott tanár, aki sakkoktatásból, versenyszervezésből és támogatásokból él (elsősorban Patreonon, de kérésre MagnetBankos számlaszámot és Revolutos azonosítót is tud adni). Majdnem minden hónapja negatív gazdasági növekedéssel zárul. Nem mindegyik, de majdnem mindegyik, így meg előbb-utóbb elfogy a pénze. Az utóbbi évben azért szerencsére talpon maradt, ám most augusztusban nem nagyon lesz bevétele.

Mekkora támogast kér a szerző?

Szinte semekkorát. Havi 600-800 forintot vagy 1,5-2 eurót. Kéthetente egy gombóc fagyi, vagy havi egy gombóc, ha minőségi. Hetente 3-4 palack a MOHU-nak. Havi fél lángos.

Ez nem jelenti azt, hogy aki tudná támogatni a szerzőt mondjuk havi 5 euróval vagy havi 10 euróval, ne tehetné ezt meg. A szerző saját patreon-felületén 1,5 euróra állította be a legkisebb összegű támogatást, mert ennél alacsonyabbat a Patreon nem enged. 5 euró a magasszintű támogatás és 10 euró a csak-ha-milliomos-vagy-szintű támogatás.

Hogyan tudod támogatni a szerzőt?

Legegyszerűbb támogatási forma, ha feliratkozol erre az oldalra illetve a facebook-oldalra, majd rendszeresen megosztod a neked tetsző cikkeket, amiket a szerző ír, így olyanokhoz is eljuthatnak ezek a cikkek, akik eddig még nem hallottak a szerzőről és nem iratkoztak fel az oldalára. Hátha közöttük lesznek a következő támogatók!

A második legegyszerűbb támogatási forma, ha ennél direktebben meghívsz ismerősöket az oldalakra, tehát aktívan mások figyelmébe ajánlod a szerzőt. De ez még mindig ingyenes!

A pénzbeli támogatásnak három formája van: Patreon-on lehet támogatni a szerzőt, illetve közvetlenül Magyarországról forintban MagnetBankos számlára, külföldről euróban Revolutos számlára.

Lesz fizetős tartalom?

Nem, minden ingyen van továbbra is. Nincs előfizetés és nincs fizetős tartalom (így igazából az államnak sem szabadna áfát szednie be a Patreonos támogatói felkínálások után, hisz minden önkéntes adománynak számít, de a Patreon ezt nem tudja sajnos). A támogatók annyi előnyt élveznek, hogy bizonyos cikkeket megkapnak még megjelenés előtt, illetve velük szemben a szerző nagyfokú hálát érez.

---

Iratkozz fel a hírlevelemre is!