Eredeti megjelenés időpontja: 2025. november 1., helye: hang.hu

Aggasztó ütemben vesztik el a svájci gleccserek jégtömegüket. Tíz év alatt 25 százalékos volt a veszteség, állapították a Svájci Gleccserfigyelő Szolgálat (GLAMOS) munkatársai. Ennek oka elsősorban az emelkedő hőmérséklet, másfelől pedig a csapadékmennyiség csökkenése. Az idei évben volt a negyedik legnagyobb a csökkenés (3 százalékos) a 2022-as, 2023-as és 2003-as évek után. (2022-ben egyetlen év alatt 6 százalékot veszítettek a gleccserfolyók tömegükből.) A tudósok figyelmeztetnek: a század végéig teljesen eltűnhet a jég Európa hegycsúcsairól – ez pedig majdnem az összes közép-európai folyó vízhozamát negatívan érintheti. Bár a csökkenés az előző század eleje óta kimutatható, a folyamat az utóbbi időben mérhetően felgyorsult: 1990 és 2000 között még csak 10, 2015 és 2025 között ellenben már 24 százalékos volt a veszteségi ráta. A problémát felismerte az ENSZ is, a 2025-ös évet a világszervezet a gleccserek megóvásának szánta, március 21-e pedig az idei évtől kezdve a gleccserek világnapja is.

A kutatók Svájc 1400 gleccseréből 20-at vizsgáltak meg tüzetesen, és az eredményeiket műholdfelvételek tanulmányozásának segítségével extrapolálták az egész országra. A kutatók szerint jelenleg csak lassítani lehetne a jégtömeg-vesztést, számolt be erről a France24 híroldal. Matthias Huss, a kutatócsoport vezetője szerint, amennyiben 30 év alatt zéróra lehetne csökkenteni a globális széndioxid-kibocsátást, akkor a svájci gleccserek nagyjából harmada megmaradhatna. Az 1400-es számot úgy kell értelmezni, hogy 1970 óta 1100 gleccser teljes egészében eltűnt Svájcból a csoport jelentése szerint. Míg 2000-ben 75 köbkilométernyi jég volt a svájci hegyekben gleccserekbe fagyva, ez ma már csak 45 köbkilométer, azaz, 25 év alatt a fogyás 40 százalékos. Jelenleg 755 négyzetkilométernyi területen vannak gleccserek az országban, 2000 óta ennek a csökkenése 30 százalékos.

A jég elolvadásának több rendkívül súlyos következménye is van. Az egyik az, hogy a gleccserek stabilizálják a hegyeket, ellenben a kiolvadó jég ellenkezőleg hat: növeli az eróziót. Nyár elején a Birch-gleccser összeomlása során több millió köbméternyi jég és kő zúdult lavinaként abba a völgybe, ahol a Blatten nevű falu volt. Személyi sérülés nagyrészt amiatt nem történt, mert a lakókat még időben evakuálták (egy fő eltűnt), ám a házak kilenctizede teljesen megsemmisült, ami pedig nem, az víz alá került.

Ha a szokásos vízmennyiség nem fagyott formában, hóként hullna le az Alpokban, és képződne belőle jég, amit a gleccserek csak lassanként engednének vissza a körforgásba, hanem esőként, sokkal hevesebb zivatar formájában érkezne. Ez egyfelől hirtelen levonuló, akár halálos áldozatokkal járó árvizeket is magával hozna, másfelől a gyorsan lemenő vizet nem lehetne jól hasznosítani, eltárolni, levezetni. Erre jó példa, hogy ebben az időben Magyarországon, miközben a Duna megáradt, az Alföldön rengeteg víz hiányzott a tájból.

Veszélyben Európa természetes víztornyai

„A földi ökoszisztémákban számos szabályozó folyamat biztosítja azt, hogy ne legyenek nagy és szélsőséges kilengések például az időjárásban és ezen keresztül a vízkörforgásban is. Ilyen »beépített« rendszerek a gleccserek is” – nyilatkozta lapunknak dr. Samu Andrea, a WWF Magyarország Élő Folyók programjának szakértője. „A hótakaró visszaszorulásával megjelentek például a tavaszi aszályok, mert a hótakaró fokozatos olvadása az, amely biztosította a folyókon keresztül érkező egyenletesebb vízutánpótlást”, tette hozzá.

Hogy mi minden kerülhet veszélybe a gleccserek elolvadásával? A már említett kőzet-stabilizáló szerepén kívül a gleccserekhez közeli, hegyi településeken meglévő lakóközösségek ívóvíz-ellátását is ezek a jégtornyok biztosítják, a gleccserekből táplálkozó folyók (mint pl. a Rajna, a Rhone, a Pó) vízszintje pedig szélsőséges változásokat vehet fel. Aszályos időben olyan alacsony szintre eshet ezen folyók hozama, hogy az a mezőgazdaságra is kihathat és így az élelmiszerbiztonságra, a folyami hajózást is negatívan befolyásolhatja, ahogy az erőművek vízellátását is. Samu Andrea azt is elmondta, a gleccserek olvadásával több hordalék is kerülhet az alpesi folyókba, ami elsősorban a vízerőműveknél jelenthet problémát, főleg a turbinák működésével és a tározóterek gyorsabb megtelésével kapcsolatban, de a vízminőség is változhat. A Duna esetében a víz utánpótlásának csak körülbelül 2 százaléka származik gleccser-olvadékból, ami kevésnek tűnik, de aszályos időben pont ez a kicsi segítség is jól jöhet, ennek hiánya viszont fokozottabb kockázatot jelent.

Ha a gleccserek eltűnnének, az jelenleg még elképzelhetetlen méretű, pusztító kaszkádhatást hozhatna magával. Az energiaszektor, agrárszektor, a könnyűipar-szektor egymással versenyezne a maradék vízért a lakossági fogyasztással, természetvédelmi szempontból pedig szabályos, évente ismétlődő katasztrófát jelentene a gleccserek kiegyensúlyozó szerepe nélkül bekövetkező nyári aszály. Ez már az évszázad végéig megtörténhet, vagy, ha a dolgok rosszabbra fordulnak, akár már hamarabb is – és gondoljunk bele, egy ma 10 éves gyerek jó eséllyel megéri 2100-at, azaz, most már nem az ükunokák, dédunokák és unokák nemzedékéről van szó, hanem a már megszületett gyermekekéről. Ha nem történik változás, ők már látni fogják a kopasz hegycsúcsokat.

---

Miért kéri a szerző, hogy támogasd?

A szerző egy felmondott tanár, aki sakkoktatásból, versenyszervezésből és támogatásokból él (elsősorban Patreonon, de kérésre MagnetBankos számlaszámot és Revolutos azonosítót is tud adni). Majdnem minden hónapja negatív gazdasági növekedéssel zárul. Nem mindegyik, de majdnem mindegyik, így meg előbb-utóbb elfogy a pénze. Az utóbbi évben azért szerencsére talpon maradt, ám most augusztusban nem nagyon lesz bevétele.

Mekkora támogast kér a szerző?

Szinte semekkorát. Havi 600-800 forintot vagy 1,5-2 eurót. Kéthetente egy gombóc fagyi, vagy havi egy gombóc, ha minőségi. Hetente 3-4 palack a MOHU-nak. Havi fél lángos.

Ez nem jelenti azt, hogy aki tudná támogatni a szerzőt mondjuk havi 5 euróval vagy havi 10 euróval, ne tehetné ezt meg. A szerző saját patreon-felületén 1,5 euróra állította be a legkisebb összegű támogatást, mert ennél alacsonyabbat a Patreon nem enged. 5 euró a magasszintű támogatás és 10 euró a csak-ha-milliomos-vagy-szintű támogatás.

Hogyan tudod támogatni a szerzőt?

Legegyszerűbb támogatási forma, ha feliratkozol erre az oldalra illetve a facebook-oldalra, majd rendszeresen megosztod a neked tetsző cikkeket, amiket a szerző ír, így olyanokhoz is eljuthatnak ezek a cikkek, akik eddig még nem hallottak a szerzőről és nem iratkoztak fel az oldalára. Hátha közöttük lesznek a következő támogatók!

A második legegyszerűbb támogatási forma, ha ennél direktebben meghívsz ismerősöket az oldalakra, tehát aktívan mások figyelmébe ajánlod a szerzőt. De ez még mindig ingyenes!

A pénzbeli támogatásnak három formája van: Patreon-on lehet támogatni a szerzőt, illetve közvetlenül Magyarországról forintban MagnetBankos számlára, külföldről euróban Revolutos számlára.

Lesz fizetős tartalom?

Nem, minden ingyen van továbbra is. Nincs előfizetés és nincs fizetős tartalom (így igazából az államnak sem szabadna áfát szednie be a Patreonos támogatói felkínálások után, hisz minden önkéntes adománynak számít, de a Patreon ezt nem tudja sajnos). A támogatók annyi előnyt élveznek, hogy bizonyos cikkeket megkapnak még megjelenés előtt, illetve velük szemben a szerző nagyfokú hálát érez.

---

Iratkozz fel a hírlevelemre is!