Eredeti megjelenés időpontja: 2025. november 1., helye: facebook
Mielőtt a világra nyitott és érdeklődő természettudósok felfedezték volna a mikroszkópot, az emberek azt hitték, a betegségek részben érintéssel terjednek, részben pedig a rothadással, ami mérgező anyagokat párologtat ki, és így a büdös szagúvá tett levegő az, ami megbetegíti az embert (miazma-feltevés). Tulajdonképpen egyik sem volt teljesen elvethető, az akkori idők megfigyeléseinek jó volt: csak hát amíg fel nem fedezték a baktériumokat, addig nem tudták, hogy nem maga az érintés okozza azt, hanem a baktériumok (ekkor a vírusokat még nem látták még mikroszkóp alatt sem) átadása, illetve, maguknak a kipárolgásoknak nincs megbetegítő hatása, ám a méregnek van értelemszerűen. Ekkor még hittek az emberek a “spontán keletkező” dolgokban, nem ismervén még a sejtosztódás folyamatát sem, és nem tudták, hogy a levegőben keringő porszemcsékhez hozzátapadhatnak ezek a baktériumok is. Sok betegséget egyszerűen a rossz életvitel számlájára írtak: túl sok evés, túl kevés alvás, éjszakázás, s emiatt a szervezet belső testnedveinek változása okozza. (Végül is ebben sem tévedtek túl sokat: vannak hormonális eredetű betegségek.)
Arra viszont sem azok, akik az érintés-hipotézist fogadták el, sem azok, akik a miazmatikus párolgások megbetegítő hatását vallották, sem azok, akik a spontán keletkezés hívei voltak, sem pedig a belső testnedvek változásait a betegségek mögött sejtő orvosok nem gondoltak, hogy a legtöbb betegséget apró, iciri-piciri, láthatatlan mikroorgainizmusok okozzák. (Megjegyzem, a jelenlegi amerikai egészségügyi miniszter, Robert Francis Kennedy Jr. híve a miazma-elméletnek sok más baromság mellett, a védelmi miniszter, a fehér felsőbbrendűség-hívő Pete Hegseth pedig bevallotta, hogy tíz évig nem mosott kezet, csak ha piszkos volt, mert ha nem lát rajta semmit, akkor nincs is rajta semmi — tehát a nagyjából 300 évvel ezelőtti orvoslás szintjén állt. Szóval Takács Péter hozzájuk képest nem egy cirkuszi bohóc, hanem végzett sebészfőorvos, nyolcvan diplomával.)
Louis Pasteur, aki korábban már kimutatta, hogy spontán módon nem keletkezik semmi, azaz, megcáfolta a fenti hipotézisek egyikét, Edward Jenner 1796-os himlő-oltását próbálta a lépfene ellen alkalmazni. Jenner megfigyelte, hogy azok a fejőslányok, akik el-el kapták a tenénhimlőt, ami a fekete himlőhöz hasonló, ám sokkal enyhébb betegség, mintha védettséget szereztek volna a fekete himlő ellen. Emiatt szándékosan beoltott egy fiút tehénhimlővel (ekkoriban még ezt konkrétan inokulációval tették, azaz, megvágták az oltatandó ember bőrét, és egy gennyes ruhadarabot helyeztek a sebbe). A kísérlete sikerrel járt: egész Európában elkezdődtek az inokulációs programok.
Pasteur hasonlót szeretett volna a lépfene ellen is, ám lépfene light betegség nem volt. Ezért a himlőoltással ellentétben itt magát a mikroorganizmust gyengítette le. Megfigyelte, hogy ha egy baktérium számára változnak a tenyészkörülmények (pl. hőmérséklet, táplálék, napsugárzásnak való kitettség), akkor vagy jobban, vagy rosszabbul növekednek. Kikísérletezte, hogy hogyan tudja a baktériumot úgy legyengíteni, hogy az még életképes maradjon, és az ilyen legyengített baktériumot fecskendezte be néhány juhba és marhába, majd ezeket a négylábúakat egy kontrollcsoportnyi másik állattal szándékosan megbetegített lépfenével. Az általa beoltott állatokra nem hatott a baktérium, míg a védelmet nem kapott állatok elpusztultak a betegségtől. Pasteur Jenner tiszteletére vakcinalizációnak nevezte el módszerét (maga a vakcina szó a variolae vaccinae latin kifejezésből származik, a vaccinus ugyanis azt jelenti: tehéntől származó).
Következett a veszettség elleni szer kifejlesztése. A veszettség majdnem mindig halálos embernél. Ezt egy vírus okozza — Pasteur a vírusoknak még a létéről sem tudott, ám megsejtette azok létezését. Megfigyelte állatkíséretekből a tünetek alapján, hogy a veszettség vírusa az agyat és a gerincvelőt támadja. Így fertőzött nyulak gerincvelőjét használta a vírus mesterséges kitenyésztésére, és szintén megpróbálta azokat a tenyésztési körülmények változtatásával legyengíteni.
Egyszer csak kétségbeesett szülők dörömböltek Pasteur párizsi lakásának ajtaján (ez 1885-ben történt). Egy Joseph nevű kisfiút megharapott egy veszett kutya, és az aggódó szülők az akkor már ismert tudóshoz vitték a gyereküket. Pasteur oltásait egy tapasztalt orvos adta be (Pasteur “csak” kémikus volt), és a fiú: életben maradt. Ettől kezdve rendszeresen jöttek hozzá szülők az oltást kérve. A sikeres kezelés ugyanis nemzetközi hírnevűvé tette a francia tudóst, aki a neki adományozott rengeteg pénzből létrehozta a mai napig működő Pasteur Intézetet.
Ehhez képest vannak olyanok, akik boldog tudatlanságukban oltásellenesek. 20 éve dr. House még könnyen kérdezhette azt egy filmsorozatban egy oltásellenes édesanyától, aki azzal érvelt, hogy az oltások a gyógyszeripari cégek mérgei, és hogy az egész mögött csak üzleti érdek van, hogy tudja-e, még miben van nagy üzlet?, gyerekméretű koporsók gyártásban, ma már azonban az oltásellenes barmok olyan mennyiségű dezinformációban hisznek (lásd még: Wakefield történetét), hogy azt elmondani nem lehet. Minden kontrollált, többször bebzinyított kísérlet, minden statisztika azt mondja, hogy az oltások életeket mentenek, sőt: két új hír szerint azok a nők, akik megbetegedtek kovidban, miközben terhesek voltak, nagyobb valószínűséggel szülnek autista gyereket, illetve, a kovid-ellenes mRNS-oltások (tudjátok, aminek a kifejlesztése miatt Karikó Katalin Nobelt kapott) más betegségek ellen is védenek a szervezet immunrendszerének aktiválásával. Olyat is olvastam már, oltásellenes baromtól, aki szerint lehet, hogy nem vakcinákat kéne a gyerekeknek beadatni, hanem legyengített baktériumokat, amelyek ellen a szervezet sikerrel tudná felvenni a küzdelmet: butaságában körbeért és újrafeltalálta az oltásokat.
Miért kéri a szerző, hogy támogasd?
A szerző egy felmondott tanár, aki sakkoktatásból, versenyszervezésből és támogatásokból él (elsősorban Patreonon, de kérésre MagnetBankos számlaszámot és Revolutos azonosítót is tud adni). Majdnem minden hónapja negatív gazdasági növekedéssel zárul. Nem mindegyik, de majdnem mindegyik, így meg előbb-utóbb elfogy a pénze. Az utóbbi évben azért szerencsére talpon maradt, ám most augusztusban nem nagyon lesz bevétele.
Mekkora támogast kér a szerző?
Szinte semekkorát. Havi 600-800 forintot vagy 1,5-2 eurót. Kéthetente egy gombóc fagyi, vagy havi egy gombóc, ha minőségi. Hetente 3-4 palack a MOHU-nak. Havi fél lángos.
Ez nem jelenti azt, hogy aki tudná támogatni a szerzőt mondjuk havi 5 euróval vagy havi 10 euróval, ne tehetné ezt meg. A szerző saját patreon-felületén 1,5 euróra állította be a legkisebb összegű támogatást, mert ennél alacsonyabbat a Patreon nem enged. 5 euró a magasszintű támogatás és 10 euró a csak-ha-milliomos-vagy-szintű támogatás.
Hogyan tudod támogatni a szerzőt?
Legegyszerűbb támogatási forma, ha feliratkozol erre az oldalra illetve a facebook-oldalra, majd rendszeresen megosztod a neked tetsző cikkeket, amiket a szerző ír, így olyanokhoz is eljuthatnak ezek a cikkek, akik eddig még nem hallottak a szerzőről és nem iratkoztak fel az oldalára. Hátha közöttük lesznek a következő támogatók!
A második legegyszerűbb támogatási forma, ha ennél direktebben meghívsz ismerősöket az oldalakra, tehát aktívan mások figyelmébe ajánlod a szerzőt. De ez még mindig ingyenes!
A pénzbeli támogatásnak három formája van: Patreon-on lehet támogatni a szerzőt, illetve közvetlenül Magyarországról forintban MagnetBankos számlára, külföldről euróban Revolutos számlára.
Lesz fizetős tartalom?
Nem, minden ingyen van továbbra is. Nincs előfizetés és nincs fizetős tartalom (így igazából az államnak sem szabadna áfát szednie be a Patreonos támogatói felkínálások után, hisz minden önkéntes adománynak számít, de a Patreon ezt nem tudja sajnos). A támogatók annyi előnyt élveznek, hogy bizonyos cikkeket megkapnak még megjelenés előtt, illetve velük szemben a szerző nagyfokú hálát érez.
Iratkozz fel a hírlevelemre is!
1
0
Leave a Reply