Eredeti megjelenés időpontja: 2025. július 7., helye: facebook
A Jevons-paradoxon megmagyarázza, hogy miért van az, hogy noha egyre energiatakarékosabbak és egyre hatékonyabbak a gépeink, az emberi civilizáció energiaigénye és nyersanyagigénye mégsem csökken, hanem növekszik — gyakorlati szempontból nézve, noha egy átlagos háztartásban egyre kevesebbet fogyaszt a hűtő, a mosógép stb., de egyre több elektromos eszköz van (mikrohullámú sütő, elektromos tűzhely, tévé, számítógép, többféle mobil és tablet, esetleg kamerarendszer, légkondi), és így az energiahatékonyság növekedése ellenére növekszik az energiafogyasztás.
Az energia a földi civilizáció alapja. (Lásd Richard Rhodes hatalmas terjedelmű Energy című könyvét.) Nem véletlen, hogy amikor Kardashev megalkotta 1964-ben az egyes civilizációkat rendszerező skáláját, az energiafogyasztást tette meg egy-egy civilizáció besorolásának alapjául. A Kardasov-egyes civilizáció egy egész bolygó energiaforrásait tudja felhasználni, de nem egy egész Naprendszerét (lásd pl. Térség vagy Star Trek a kezdetekben), a Kardasov-kettes egy egész naprendszerét (lásd pl. Star Trek), a Kardasov-hármas egy egész galaxisét (pl. Star Wars, Alapítvány). Ezt egészíti ki az adott civilizáció által ismert információ mennyiségét betűjelekkel jelző Sagan-skála, 10 a hatodikon bitnyi információval bír egy A típusú civilizáció, 10 a hetediken bit információval egy B típus, és így tovább: ez alapján akkor, amikor Sagan kiegészítette az energiafelhasználáson alapuló Kardasov-skálát, az emberiség (tehát kb. 50 éve) 0,72 H típusú civilizáció volt.
Maga Jevons persze bőven nem a civilizációk kategorizálásán gondolkodott, hiszen az ő idejében, 1865-ben, még repülőgépek sem voltak — bár pont ebben az évben publikálta Verne Utazás a Holdba című regényét –, az emberiség éppen csak elkezdett gondolkodni azon, hogy más bolygókon más lények is élhetnek. Ő azt figyelte meg, hogy a szén hatékonyabb felhasználása a gőzgépekben nem hogy csökkentette volna a szénigényt, hanem megnövelte: mert sokkal több gőzgép állt forgalomba. Így volt ez később minden mással is (előbb hoztam fel példaként a hűtőgépeket, de nagyon jó példa a gépkocsik elterjedtségének példája is). Ekkor állította fel paradoxonszerű tételét: a technológiai fejlődés és energiahatékonyság nem csökkenti az energiaigényt, hanem megnöveli.
Hogy miért éreztem fontosnak egy picit beszélni a Jevons-paradoxonról, megvilágítom. Kiterjesztem ugyanis, és amellett érvelek, hogy minden olyan technológiai megoldás, amelyik megold egy környezetvédelmi/természetvédelmi problémát, egy újabbat — sőt, nagyobbat — okoz.
Angliában a szénre, mint fűtőeszközre, akkor tértek át, amikorra sikerült majdnem az összes erdőt kiirtani. Megoldotta a probémát (Anglia erdővel borítottsága ismét nagyjából a Hódító Vilmos idejebeli), ám okozott egy másik, súlyosabbat: hiába nyelt el a légkörből az újrainduló erdősülés sok szén-dioxidot, még több került oda a szénégetésből (ez pedig ugye az egész világon felmelegedést okoz). A kőolaj-felhasználás a bálnaolaj-felhasználást váltotta ki: ugyanez a probléma. A földgáz kitermelése repesztéses eljárással újabb földgáz-lelőhelyek kiaknázását teszi lehetővé, ám rengeteg édesvíz árán (ráadásul valószínűleg földrengések közvetlen kiváltó okai is ezek a repesztések). A mezőgazdaságban bevezetett termékenység-növelő eljárások nem csökkentették a mezőgazdasági felhasználású területet, hanem növelték, mert még jobban megérte termelni: a légköri szén-dioxid kb. 40 százaléka származik az ilyen művelésbe bevont területekről (a kiirtott erdők, füves területek, lecsapolt mocsarak által megkötött szén légkörbe engedése miatt). Nagyon örülnék annak, ha az általános vagy korlátozott mesterséges intelligencia segítene a klímaváltozás problémájának megoldásában, ám már leállított szénerőműveket, atomerőműveket kapcsoltak be újra a termelésbe, pont a mesterséges intelligencia energiaigénye miatt.
Összességében én úgy látom, ahogy a Seneca-görbéről szóló tegnapi posztomban is írtam, hogy kizárólag a fogyasztás visszafogása segít az energiaigényünk redukálásában.
Hogy mennyire segítene ez (félig), és miben kellene a fogyasztást visszafogni, anélkül, hogy életszínvonal-esésnek éreznénk azért, hogy elkerüljük az összeomlást (ami garantáltan életszínvonal-eséssel jár), arról terveim szerint holnap.
Most még csak annyit kiegészítésül, hogy már voltak (lokális, temporális) összeomlások csak az elmúlt pár évben is: gondoljunk csak a tavalyi balkáni energiahálózat-összeomlásra. A forróság miatt több ventillátort és légkondit kapcsoltak be az emberek, az megnövelte az energiaigényt, a hálózat ráadásul túlforrósodott a nagy melegben, és összeomlott az egész (ez vár szerintem ránk is előbb-utóbb). Szintén az energiahálózat omlott össze nem sokkal ezelőtt Spanyolországban (megnövekedett energiaigény miatt dettó), de más is összeomolhat: az ellátási láncok például, amikor egy hajó keresztbe fordult a Szuezi-csatornán; vagy gondoljunk csak a magyar vasúti közlekedés (szintén a nagy meleg miatti) összeomlására. Ha jól rémlik, pár éve Phoenixben a légiközlekedés állt le — az 50 fokos melegben megolvadt a kifutópálya betonborítása. Ezek az összeomlások nem volt látványosak, csak időlegesek voltak, ám mi van akkor, ha egy teljes hetes áramkimaradás lesz pár éven belül? Mi van, ha Indiában nem jön meg a monszun, és nem 10 000-ek halnak szomjan (mint arra volt példa pár éve), hanem százezrek, milliók? Ezek nem elméleti felvetések, ezek olyan szkenáriók, amelyekre már most havária-terveket kell készíteni.
Miért kéri a szerző, hogy támogasd?
A szerző egy felmondott tanár, aki sakkoktatásból, versenyszervezésből és támogatásokból él (elsősorban Patreonon, de kérésre MagnetBankos számlaszámot és Revolutos azonosítót is tud adni). Majdnem minden hónapja negatív gazdasági növekedéssel zárul. Nem mindegyik, de majdnem mindegyik, így meg előbb-utóbb elfogy a pénze. Az utóbbi évben azért szerencsére talpon maradt, ám most augusztusban nem nagyon lesz bevétele.
Mekkora támogast kér a szerző?
Szinte semekkorát. Havi 600-800 forintot vagy 1,5-2 eurót. Kéthetente egy gombóc fagyi, vagy havi egy gombóc, ha minőségi. Hetente 3-4 palack a MOHU-nak. Havi fél lángos.
Ez nem jelenti azt, hogy aki tudná támogatni a szerzőt mondjuk havi 5 euróval vagy havi 10 euróval, ne tehetné ezt meg. A szerző saját patreon-felületén 1,5 euróra állította be a legkisebb összegű támogatást, mert ennél alacsonyabbat a Patreon nem enged. 5 euró a magasszintű támogatás és 10 euró a csak-ha-milliomos-vagy-szintű támogatás.
Hogyan tudod támogatni a szerzőt?
Legegyszerűbb támogatási forma, ha feliratkozol erre az oldalra illetve a facebook-oldalra, majd rendszeresen megosztod a neked tetsző cikkeket, amiket a szerző ír, így olyanokhoz is eljuthatnak ezek a cikkek, akik eddig még nem hallottak a szerzőről és nem iratkoztak fel az oldalára. Hátha közöttük lesznek a következő támogatók!
A második legegyszerűbb támogatási forma, ha ennél direktebben meghívsz ismerősöket az oldalakra, tehát aktívan mások figyelmébe ajánlod a szerzőt. De ez még mindig ingyenes!
A pénzbeli támogatásnak három formája van: Patreon-on lehet támogatni a szerzőt, illetve közvetlenül Magyarországról forintban MagnetBankos számlára, külföldről euróban Revolutos számlára.
Lesz fizetős tartalom?
Nem, minden ingyen van továbbra is. Nincs előfizetés és nincs fizetős tartalom (így igazából az államnak sem szabadna áfát szednie be a Patreonos támogatói felkínálások után, hisz minden önkéntes adománynak számít, de a Patreon ezt nem tudja sajnos). A támogatók annyi előnyt élveznek, hogy bizonyos cikkeket megkapnak még megjelenés előtt, illetve velük szemben a szerző nagyfokú hálát érez.
Iratkozz fel a hírlevelemre is!
1
0
Leave a Reply