Eredeti megjelenés időpontja: 2025. április 20., helye: facebook
Nagyon szeretem, amikor két tudományág egymásra talál, és egymás eredményeit felhasználva lép mindkettő előre. A legjobb példa erre az, amikor a kontinensvándorlás elmélete bizonyította a föld mágneses pólusainak váltakozását, és a föld mágneses pólusainak váltakozása bizonyította a kontinensvándorlás elméletét.
Hasonló, amikor a nyelvtudomány és a kulturális antropológia eredményei hatnak egymásra (hangsúlyozva ismét, hogy a nyelvrokonság, a genetikai rokonság és a kulturális rokonság különböző, részben egymást átfedő, de egészében nézve mégis különböző fogalmakat fednek le).
A következő példám egy viszonylag új találkozása két tudományágnak: az evolúciós genetika és a paleoklimatológia tudományágainak találkozása.
Az egész Eske Willerslev nevéhez fűződik. A fickó fantasztikus: kezdetben ikertestvérével együtt a már kihalt megafauna állatai után kutattak Szibériában, majd szőrmevadász volt Jakutföldön, később pedig Montanában egy bennszülött törzs tagjai között élt, és tiszteletbeli törzstag lett (Jól Ismert Felderítő néven).
Willerslev kezdetben az ősi csontmaradványokból próbált DNS-maradványokat kivonni. Itt maximum olyan messzire lehet az időben a változásokra rálátni, amilyen idős maga a fosszília. A DNS-sel persze az a probléma, hogy amint hordozója (akár állat, akár ember, akár növény) elhal, a benne lévő DNS-láncok is azonnal elkezdenek lebomlani (elsősorban a Nap UV-sugárzása miatt). Na de ettől még a módszer működik, csak kell megfelelő alapanyag hozzá. Ez a tudományág már előtte is létező volt: ez alapján próbálják egyébként feltámasztani az óriásfarkast, a mamutokat, talán majd még valamikor a dodót vagy a vándorgalambot is. Viszont az ősi csontokból szekvenált DNS segítségével minél messzebb akarunk látni a múltba, annál nehezebb dolgunk van a DNS lebomlása miatt. De nem hagyta nyugodni Willerslevet a gondolat: lehetséges-e az ősi csontleletekben megőrzöttnél is régebbi DNS nyomára bukkanni?
Saját elmondása szerint akkor jutott előrébb, amikor 1995-ben az esőben egy kutyát meglátott dolgát végezni. Ekkor arra gondolt: a kutyakakit elmossa majd az eső, a földre hullott levelek pár év után lebomlanak. De mi lesz a bennük lévő DNS-sel? Megőrzi azt a föld, amibe belemosódtak? S mi van az emberi DNS-sel? Minden egyes ember, amerre jár, DNS-t hagy maga után. DNS-t légzünk ki a kifújt levegővel együtt, DNS van nem csak a sejtjeinkben és csontjainkban, de DNS-nyomokat hagyunk ott mindenhol, ahol csak járunk: leváló bőrdarab, pár elhullajtott hajszál, és így tovább. Vajon mennyi ideig marad meg ez a DNS a szabadban? Nem sok idő, de mennyi ideig maradhat meg vajon steril körülmények között? Jégbe fagyva? Ekkor kezdett el kutatni a… földben lévő, szó szerint “piszok DNS” (dirt DNA) után. Mivel ekkor nincs szükség fosszíliákra, mégis lehet ősi DNS után kutatni! Persze akkoriban, 1995-ben, Willerslevet még saját témavezetője is kinevette. Eske azonban nem hagyta magát. Szibériába és Grönlandba utazott, előbb a jégfuratokból, majd a kietlen, látszólag élettelen, kavicsos területeken gyűjtött anyagot. Eredményeit siker koronázta: időablak nyílt a múltba.
A jégfuratokból gyűjtött erősen leromlott állapotú DNS-maradványokat ma is létező növények és állatok DNS-ével vetette össze (ehhez természetesen hatalmas mennyiségű anyagot kellett átnéznie, és nem is ő tette meg, hanem az általa kezelt számítógépek). A jégfuratokból ősi gombák DNS-szekvenciáit találta meg. Az volt a “szerencséje”, hogy tulajdonképpen még csak most ér véget a legutóbbi jégkorszak, és a jég jó prezerváló. Ezt persze úgy kell elképzelni, hogy mondjuk egy ősi állat DNS-lánca mintha egy hosszú könyv lenne, és a még nem lebomlott, megtalált DNS-láncok ebből a könyvből egy-két szavasak lennének, és ezek alapján kellene megtalálni azt a könyvet, amelyből származnak. Eske Willerslev pedig még így is mintha több tucat könyvet talált volna. Még egyetemi hallgató korában megalapozott egy új tudományágat.
Kutatásai alapján kiderült, hogy Grönland 2,5 millió éve még lombhullató erdőség volt, rengeteg állattal és növénnyel. Ősi mamutok, sőt, a tevék ősei éltek ekkor még itt (a tevék, bár remekül érzik magukat a félsivatagban-sivatagban, de testfelépítésük alapján sarkköri állatok: lásd hatalmas szemeiket, zsírpárnáikat). Ez még a pleiosztocén kora előtti kor, a pliocén — még az eljegesedés előtti kor. Ekkor még legalább 10 fokkal melegebb volt Grönlandon, mint most van. Amikor még se északi, se déli jégsapkák nem voltak (s értelemszerűen sokkal magasabb volt a tengerek vízszintje is), minden rendkívül meleg volt a mostanihoz képest (s amilyen meleg lehet akár 2100-ra is, ha a rossz folyamatok folytatódnak). 2022 egyik legnagyobb tudományos áttörését érte el a grönlandi 2,5 millió éves DNS szekvenálásával — még a New York Times címlapjára is felkerült. Őelőtte a legrégebbi szekvenált DNS feleannyi idős sem volt. Eske Willerslev eredménye egészen biztosan Nobelt ér hamarosan.
A legszebb az egészben az, hogy az evolúciós genetika nem csak a paleoklimatológia eredményeit tudja gazdagítani, hanem akár fajunk fennmaradását is elősegítheti. A génszekvenálás után ugyanis akár a génszerkesztés módszerével élve melegtűrő növények ősi DNS-ét lehet majd mai növényekbe ültetni, hogy felmelegedő földünkön túléljék a hősokkot, a nyári vízhiányt.
Miért kéri a szerző, hogy támogasd?
A szerző egy felmondott tanár, aki sakkoktatásból, versenyszervezésből és adományokból él. Majdnem minden hónapja negatív gazdasági növekedéssel zárul. Nem mindegyik, de majdnem mindegyik, így meg előbb-utóbb elfogy a pénze.
Mekkora támogast kér a szerző?
Szinte semekkorát. Havi 600-800 forintot vagy 1,5-2 eurót. Kéthetente egy gombóc fagyi.
Ez nem jelenti azt, hogy aki tudná támogatni a szerzőt mondjuk havi 5 euróval vagy havi 10 euróval, ne tehetné ezt meg. A szerző saját patreon-felületén 1,5 euróra állította be a legkisebb összegű támogatást, mert ennél alacsonyabbat a Patreon nem enged. 5 euró a magasszintű támogatás és 10 euró a csak-ha-milliomos-vagy-szintű támogatás.
Hogyan tudod támogatni a szerzőt?
Legegyszerűbb támogatási forma, ha feliratkozol erre az oldalra illetve a facebook-oldalra, majd rendszeresen megosztod a neked tetsző cikkeket, amiket a szerző ír, így olyanokhoz is eljuthatnak ezek a cikkek, akik eddig még nem hallottak a szerzőről és nem iratkoztak fel az oldalára. Hátha közöttük lesznek a következő támogatók!
A második legegyszerűbb támogatási forma, ha ennél direktebben meghívsz ismerősöket az oldalakra, tehát aktívan mások figyelmébe ajánlod a szerzőt.
A pénzbeli támogatásnak három formája van: Patreon-on lehet támogatni a szerzőt, illetve közvetlenül Magyarországról forintban MagnetBankos számlára, külföldről euróban Revolutos számlára. (Ezek bankszámlaszámait kérd el a facebookon üzenetben!)
Lesz fizetős tartalom?
Nem, minden ingyen van továbbra is. Nincs előfizetés és nincs fizetős tartalom (így igazából az államnak sem szabadna áfát szednie be a Patreonos támogatói felkínálások után, hisz minden önkéntes adománynak számít, de a Patreon ezt nem tudja sajnos). A támogatók annyi előnyt élveznek, hogy bizonyos cikkeket megkapnak még megjelenés előtt, illetve velük szemben a szerző nagyfokú hálát érez.
Iratkozz fel a hírlevelemre is!
1
0
Leave a Reply