Nem csak Magyarország, hanem szinte az egész világ korábban csak ritkán látott, már az egészségre is veszélyes forróságtól szenved.

Eredeti megjelenés időpontja: 2024. július 11., helye: hang.hu

Másodközlés: 2024. július 14., Substack

Folyamatosan dőlnek meg a melegrekordok Magyarországon, sőt, az Időkép cikke szerint még az sem kizárt, hogy az eleve felforrósodott ország tovább melegszik, és megdőlhet még a 41,9 fokos abszolút melegrekord is, amit 2007. július 20-án mért az akkor még Országos Meteorológiai Szolgálat Kiskunhalason (azóta az intézményt átszervezték és HungaroMet néven új nevet is adtak neki). Az előrejelzések szerint nem hogy tetőzött volna a tegnap a hőhullám, de egyre erősödni fog még péntekig, amikorra az ország majdnem egész területére vörös jelzést adott ki a szakszolgálat, és szombatra is csak az ország nyugati részén várható enyhe felfrissülés – vörös helyett (29 fokos vagy annál nagyobb napi középhőmérséklet) „csak” narancs (27-29 fokos napi középhőmérséklet) riasztás van érvényben. Nagyon úgy tűnik, hogy egyhamar nem akar elmúlni ez a hőhullám – Budapesten egészen jövő péntekig tartó forróságot valószínűsít az Időkép – és még ez után is bőven 30 fok feletti hőmérsékletekkel kell számolni.

Nem csak Magyarország, de szinte az egész világ korábban csak ritkán látott, már az egészségre is veszélyes forróságtól szenved. Kezdjük Észak-Amerikával!

Az Egyesült Államok és Kanada nyugati felén hőkupola alakult ki, az Államokból Washington, Oregon, Kalifornia, Nevada, Új-Mexikó és Arizona államok érintettek, míg Kanadából Brit Columbia, némiképpen belevéve Alberta és Saskatchewan tartományokat is. Az elmúlt héten Kanadában 40,3 fokot mértek, mint legmagasabb hőmérsékletet, az Államokban pedig 54 fokig kúszott fel a mérő higanyszála Hayfield mérőállomáson, a Halál völgyében (ez a sivatag Kalifornia és Új-Mexikó között található, ez a legmelegebb sivatag a világon). Természetesen az amerikai hőhullám nem csak Kaliforniában, hanem számos más államban illetve városban is megdöntötte a korábbi rekordokat.

Ha keletebbre nézünk, akkor Észak-Afrikát és Európát láthatjuk (az egyenlítő jóval délebbre található), és nem meglepő módon itt is vagy közelít a hőméréklet a rekordértékekhez, vagy meg is döntötte azokat. Algériában 49,6 fokot mértek Biskra városában, Tunéziában is rekordok sora dőlt, ahogy Horvátországban előfordult az éjjeli 30 fokos minimumhőmérséklet is (Jaltában, a Krím-félszigeten pedig 29,1 fok volt az éjjeli minimumérték), míg Belgrádban, Szerbiában, a július eleji szokásos hőmérséklethez képest 10 fokos eltérés van pozitív irányban. 40 fok feletti hőmérsékletet mértek Szicília és Szardínia szigetein is, Olaszországban legalább másfél hétig ugyanolyan rettenetes hőség várható, mint nálunk. Eközben Görögországban több, turisták által kedvelt szigetet vízhiány fenyeget.

Tovább haladva keleti irányban, a Közel-Kelet, azon belül is Szaudi Arábia következik. Itt Wadi ad-Dawasir városban (ahol korábban már mérték napközben 54 fokot is), 622 méter tengerszint feletti magasságon, éjjel is csak 34,8 fokra hűlt le a hőmérő! Az adatot publikáló Maximiliano Herrera klimatológus, klímatörténész szerint soha nem látott hőmérsékleti rekord-döntéseket hoznak magukkal a korábban nem látott erősségű hőhullámok (a korábban írt adatok is tőle származnak, arról a közösségi oldaláról, amit korábban Twitternek hívtak).

Még keletebbre, Pakisztánban és India nyugati részén is egy erős hőhullám miatt sorozatban, több napon át mértek 40 fok feletti hőmérsékletet. Kínának az északi részén volt hőhullám: a több, mint 5 milliós lakosú Changzhou (Csangcsou) városban 31,9 fokot mértek éjszakai minimumhőmérsékletként, el lehet képzelni akkor, hogy milyen lehetett a nappal. A hőhullám nem korlátozódott egyedül erre a városra, egész Észak-Kína szenved. Japán sem maradhat ki a sorból: pár napja Nagahama városban 36,1, Hyuga városban pedig 38,5 fokkal dőlt meg a napközbeni melegrekord, míg 27-29 fokokkal az éjszakai minimumhőmérséklet. Természetesen a felsoroltakon kívül még több száz lokális, regionális illetve országos rekord is megdőlt ezekben az országokban.

Az adatok felsorolásából is látszik, hogy nem ez a szokásos júliusi hőmérséklet, azaz, az emberi szervezet számára egészségügyi kockázatokat is jelentő magas hőméréskleti értékek nem amiatt vannak, mert „nyáron meleg van”; ez azon bőven túl van. Bár már tavaly július végén kimondta az ENSZ főtitkára, a portugál António Guterres, hogy beléptünk a „globális felforrás” korszakába, az emberek komoly részében ez még mindig nem kellőképpen tudatosult. Ugyan a felmérések szerint az emberek egyre kisebb része hiszi azt, hogy klímánk nem változik, vagy akár azt, hogy a változás természetes, mindig is volt, még így is sokan kételkednek abban, hogy az embernek köze lehet a tapasztalt (!) felmelegedéshez vagy abban, hogy a felmelegedés folytatódni fog. A tudós, klímakutató közösségen belül viszont az adatok tízezreivel alátámasztott, így megalapozottnak mondható általános vélemény az, hogy az emberi tevékenység felelős a változásokért. Már az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change, IPCC) 2021-es, hatodik összegző jelentése is megállapította, hogy a felmelegedésért az emberiség felelős, mivel adataik és szimulációik szerint az emberi tevékenység nélkül a földi klíma nem változott volna meg.

2023 – a globális felforrás kezdete

Az alábbi képen az IPCC hatodik jelentéséből átvett képeket látjuk (magyarítás: dr. Lakatos Mónika, HungaroMet). Ezeket több ezer klímatudós adatai, mérései, szimulációi és projekciói alapján állították össze; s eszerint a tudós közösség szinte teljes bizonyossággal ki tudja mondani, hogy a felmelegedés emberi eredetű, azon belül is az üvegházhatást okozó energiahordozók felhasználásából (elégetéséből) adódik.

Nem csak Guterres az, aki új szavakat adna a létező jelenségeknek. Ő a globális felforrás kifejezést használta, s valóban, a globális felmelegedés kifejezés nem eléggé riasztó. A felmelegedés lehet egy fagyosabb állapotból történő kiolvadás is; a felforrás viszont a tűréshatáron túlmenő felmelegedést jelent. Gyakorlatilag olyanok vagyunk most, mint a békák a közmondásos főzőlében; érezzük, hogy egyre melegebb van, érezzük, hogy valami nem stimmel, de a változás (még) nem elég drasztikus, ráadásul a többi béka nyugodt marad, mintha azt mondanák, hogy a főzővíz korábban is volt, hogy felmelegedett, volt, hogy lehűlt, a változás természetes. Csakhát a békákkal ellentétben mi saját magunkat főzzük meg.

Hasonlóan gondolkodott Forgács Bálint, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának habilitált egyetemi docense, aki a Frontiers in Climate folyóiratban publikált egy olyan tanulmányt, miszerint a jelenlegi elnevezéseink nem eléggé hatékonyak (azaz, ijesztőek) a többség számára, ezért lehet az, hogy az emberek egy része a felmelegedést nem veszi komolyan. A kutató szerint az eufemizáló metaforák használata nem célravezető a tudománykommunikációban, ezért az orvosi nyelvhasználathoz közelebbi kifejezéseket javasol. Szerinte a távolságtartó, természettudományos, hideg és tárgyilagos keretezésnek köszönhetően a klímaváltozás legrosszabb eshetőségeinek megvitatása sokszor vészmadárkodásként, félelemkeltésként lesz elkönyvelve. Szerinte a „felmelegedés” helyett a „túlforrósodás” szót kéne használni; a „klímakatasztrófa” kifejezés sem eléggé leíró, mivel az passzív, elkerülhetetlen eseményt vetít előre: a „klímaöngyilkosság” erősebb kifejezés. Az „üvegházhatás” régóta bevett tudományos szakszó, ám helyette a „kemencehatás”-t javasolja; az üvegházban szépen fejlődnek a növényeink, a kemencében viszont minden megsül. A kutató szerint a „zéró kibocsátás”, „klímasemlegesség” szavaink illetve kifejezéseink sem eléggé leíróak, ráadásul ezeket gyakran a klímaválságot okozó fosszilis energiahordozókkal üzletelő nemzetközi cégek használják saját „zöldpolitikájukban” – ami persze elsősorban arról szól, hogy amennyiben sikerülne a légköri üvegházhatású gázok egy részét kivonni, akkor még több fosszilis energiahordozót tudnának eladni. (Lásd ezzel kapcsolatban, hogy a legutóbbi klímakonferenciát az Egyesült Arab Emirátusban tartották, melynek elnöke Ahmed el-Dzsaber szultán volt, az Abu-Dzabi Nemzeti Olajvállalat vezetője volt.)

A nagy hőség egészségügyi problémákat is jelent, jelentősen visszaveti a turizmust, az agrárágazatot, az erdőgazdálkodást, infrastrukturális problémákat okoz, így visszaveti a gazdaságot is (két éve a nagy aszályban a magyar GDP akár 3 százaléka is odaveszhetett). Ismeretes, nagyjából három hete a fél Balkánt áramkimaradás sújtotta: ennek oka a szerb energiaügyi miniszter szerint részben a nagy meleg miatt megnövekedett energia-igény (azaz, a légkondicionálók használata) és maga a nagy meleg volt: a hálózat nem bírta a hőségben a terhelést. Hasonló problémák már korábban is voltak az Egyesült Államokban, és a felmelegedés (vagy: felforrás) előrehaladtával várhatóan egyre több helyen fognak előfordulni. A hőség az összes időjárási jelenség közül a leggyilkosabb és legalábecsültebb; főleg az idősek, gyerekek, keringési problémával élők a veszélyeztetettek, de bárki áldozatul eshet, aki nem eléggé elővigyázatos. Görögországban több nyaraló turista is kiszáradt és meghalt még júniusban (köztük magyarok is), de a kiszáradáson kívül (a vízveszteség miatt a vér összesűrűsödik és az ember hőgutát kap) többen is összeestek a hőségben és kórházi kezelésre szorultak, az Akropolisz látogatását pedig hatóságilag megtiltották. Nem véletlen, hogy Magyarországon is vizet osztanak a MÁV és a Volán pályaudvarain, a főváros közlekedési csomópontjain, és a közlekedési társaságok pedig direkt kérik az utasokat, hogy vigyenek magukkal vizet utazásaik ideje alatt. Hasonló a helyzet más országokban is: Előző hónapban Mexikóban legalább 125 ember hunyt el, míg Karacsiban, Pakisztánban hivatalosan 49 haláleset történt kiszáradás miatt, ám utóbbi esetben a valószínű szám ennek a több százszorosa lehet: egy elmondás szerint egy karacsibeli halottasházban napi átlag 25-30 halottat hoznak, ám a hőhullám idején ez közel 1000 halott volt. Az Egyesült Államokból 27 halottat jelentettek az elmúlt hétről, akik az extrém hőség miatt veszítették életüket (köztük egy négyhónapos csecsemő) – ám, ha a jó és gyors egészségügyi ellátásnak köszönhetően az elhunytak száma alacsony is marad, kórházi ápolásra többen is rászorulnak. A pontos értékelést nehezíti, hogy a hőség elsősorban a szív- illetve érrendszeri problémákkal élőket érinti, azok idő előtti halálát okozva, ám ezek a halálesetek nem a hőség miatt elhunytak statisztikáját növelik. Az állatok és a növényzet is rosszul tűrik a hőséget: jobb esetben „csak” nem tudnak abban az évben utódot felnevelni, rosszabb esetben az állatok is elhullanak a hőség és a vízhiány miatt. Mexikóban még májusban kiszáradt majmok „potyogtak” le a fákról, Argentínában Magellán-pingvinek százai estek össze halottan, Ausztráliában madarak és denevérek zuhantak le teljes kiszáradás miatt az égből. „Bibliai méretű” a pusztulás, nyilatkozta Andreas Nord svéd ökológus a Deutsche Wellének.

Az emberiség márpedig, úgy tűnik, nem akar megváltozni, változtatni életmódján. Ennek is köszönhetően a földi túllövés napja a tavalyi augusztus 2-ről előrekerült idén augusztus 1-re. Ez azt jelenti, hogy az egész Földre és az egész emberiségre vetítve már augusztus 1-én elhasználjuk az adott évben rendelkezésre álló megújuló erőforrásokat, onnantól kezdve a Föld tartalékaiból élünk. Azaz, kifosztjuk, leraboljuk az erőforrásokat, amelyek így degradálódnak, és a következő évben kevésbé képesek a megújulásra. Magyarország ebben különösen nem áll jól: a számítások szerint mi már május 25-én elhasználjuk a ránk jutó erőforrásokat, azaz, ha minden egyes ember olyan életszínvonalon (vagy inkább: olyan pazarló módon) élne, mint mi, akkor már május végére felélnénk az éves erőforrásainkat. Fontos hangsúlyozni, hogy ez a fajta pazarlás nem feltétlenül jelent luxust: a régi Kádár-kockák energetikailag rendkívül pazarlóak például, annak ellenére, hogy lakóik jellemzően nem a felső tízezerből kerülnek ki. Azaz ebbe az ökológiai értelemben vett pazarlásba nem feltétlenül és nem kizárólag a luxusköltések és luxusnyaralások vannak benne: az energiahatékonyság növelésével ugyanúgy tudunk ökológiai lábnyomunkon javítani, mint azzal, ha kevesebb csomagolóanyagot használunk el (azaz, a boltokba saját szütyőkkel vagy kosarakkal érkezünk), és az ilyen értelmű pazarlás nem feltétlenül a jobb módúak sajátja: akik a legolcsóbb termékeket veszik, jellemzően Kínából, Pakisztánból, Bangladeshből importálva, repülőn szállítva, azok ökológiai lábnyoma sokkal nagyobb az áru olcsósága ellenére is, mintha hazai vagy legalábbis európai alapanyagokból készült minőségi terméket vennének.

Az, hogy immáron tizenharmadik hónapja minden hónapban megdöntjük az aktuális havi legmelegebb mért hőmérsékletet, egyáltalán nem normális, nem a normális klímánk pozitív irányú kilengése, inkább egy új klímaállapot kezdetét vetítik előre. Az Európai Űrügynökség Kopernikusz programjának mérései szerint 2024. júniusára (a preindusztriális időszakhoz mérten) már elértük a 1,5 fokos földfelszíni felmelegedést világszinten, ez csak Európára vetítve, és „jobb” referenciaidőszakot (1981-2010) nézve is már több, mint 2 fokos. A Mauna Loa obszervatórium mérései szerint pedig jelenleg 426,91 széndioxid-részecske van a levegőben (egy millió részecskéhez viszonyítva) – ez az érték sem volt még ilyen magas. A kettő között a tudósok egyértelmű kapcsolatot nem csak feltételeznek, hanem szinte biztosak benne, hogy van.

Összegezve: a jelenleg tapasztalt időjárás nem normális. Az emberiség által okozott felmelegedés miatt a tartós hőhullámok előfordulási valószínűségi esélye kettő-négyszeresére fog emelkedni egy tudományos becslés alapján csak az Egyesült Államokban, mint az várható lenne emberi tevékenység nélkül, s a világ minden régiójára igaz, hogy az előfordulás gyakorisága növekedni fog, nagyobb területre fognak kiterjedni, hosszabban fognak tartani, és a naptárban egyre korábban is bekövetkezhetnek. Magyarország az átlagosnál jobban felmelegedő régiók közé tartozik: minden előrejelzés szerint egyértelmű növekedés várható a hőmérsékletben a közeljövőben is és a távoli jövőre vetítve is. 2050-ig Magyarországon a legalább 25 fokot elérő napok számában és a legalább 30 fokot elérő hőségnapok számában is 2-8 nap közötti növekedésre lehet számítani (az eddig megfigyelt, átlagolt 71,6 illetve 17,2 naphoz hozzáadódóan), míg a legalább 20 fokos minimumhőmérsékletet elérő meleg éjszakák számában 10 napos növekedés várható (ennek országos átlaga 1971-2000 között mindössze 1 nap volt, Budapesten ez az érték ennél jóval magasabb volt mindig is, jelenleg 28-41 nap között van). Azt még érdemes hozzátenni, hogy egyesek reményeivel ellentétben Magyarország sohasem lesz mediterrán klímájú ország – ahhoz téli csapadékmaximum és nyáron egy hűsítő tenger jelenléte lenne szükséges. Ha a felmelegedés folytatódik, és jelenleg nem látni, miért ne folytatódna, inkább válik országunk félsivatagossá.

A fenti képen Magyarország „klímacsíkját” lehet látni, amelyet a HungaroMet készített saját adatok alapján. A jobboldalon felül egy pesszimista, középen egy közepesen pesszimista, alul pedig egy optimista szkenárió esetén (minden esetben a légköri üvegházhatású gázok növekedését és az azok által okozott üvegházhatást véve alapul) érvényes valószínűsíthető hazai hőmérséklet-változás látható. A jobb alsó kép gyakorlatilag csak referenciaként szolgál; ez azt mutatja meg, hogy ha már holnaptól elérnénk a zéró kibocsátást, mármint, világszinten, már akkor is elkerülhetetlen lenne a további felmelegedés.

---

Miért kéri a szerző, hogy támogasd?

A szerzőző egy felmondott tanár, aki sakkoktatásból, versenyszervezésből és adományokból él. Majdnem minden hónapja negatív gazdasági növekedéssel zárul. Nem mindegyik, de majdnem mindegyik, így meg előbb-utóbb elfogy a pénze. Nyáron meg aztán különösen nincs jövedelme.

Mekkora támogast kér a szerző?

Szinte semekkorát. Havi 450 forintot vagy 1 eurót. Ez kb. két serclivég, ennél többet költesz kávéra egyetlen nap a Starbucksban vagy kakaóra a Cserpes tejivóban.

Ez nem jelenti azt, hogy aki tudná támogatni a szerzőt mondjuk havi 5 euróval vagy havi 10 euróval, ne tehetné ezt meg. A szerző saját patreon-felületén 1,5 euróra állította be a legkisebb összegű támogatást, mert ennél alacsonyabbat a Patreon nem enged. 5 euró a magasszintű támogatás és 10 euró a csak-ha-milliomos-vagy-szintű támogatás.

Hogyan tudod támogatni a szerzőt?

A pénzbeli támogatásnak három formája van: Patreon-on lehet támogatni a szerzőt, illetve közvetlenül Magyarországról forintban MagnetBankos számlára, külföldről euróban Revolutos számlára. (Ezek bankszámlaszámait kérd el a facebookon üzenetben!)

Lesz fizetős tartalom?

Nem, minden ingyen van továbbra is. Nincs előfizetés és nincs fizetős tartalom sem. A támogatók annyi előnyt élveznek, hogy bizonyos cikkeket megkapnak még megjelenés előtt, illetve velük szemben a szerző nagyfokú hálát érez.