Eredeti megjelenés
Mennyi mindent fedeztek fel az európaiak! Amerikát, Afrikát, Ázsiát, Ausztráliát, a közbülső szigeteket! A portugál, spanyol karavellák, angol és francia freagattok és karakkok, holland fleuták mennyi addig érintetlen területre helyre vitték el a civilizációt!
Csakhát, ez nem igaz. Egyáltalán nem igaz.
Amikor Tengerész Henrik portugál hajói 1418-ban elindulnak, hogy a még ókorból, Plutarkhosztól származó értesüléseket ellenőrizzék, miszerint, Afrika partjaitól nyugatra, nagyjából 10 000 stadion (kb. 1850 km) távolságra szigetek vannak, hogy megtaláják Porto Santo és Madeira szigeteit, akkor még csak újrafelfedezték azt, amit az ókorban már tudtak; a Kanári-szigeteket nem kellett még újrafelfedezni sem, mert azok lakottak voltak akkor, amikor a portugálok megérkeztek. Szintén: amikor Kolumbusz megérkezett kezdetben még csak nem is Amerika partjaira, hanem San Salvador szigetére, az lakott volt. Ahogy egész Észak- és Dél-Amerika is. Afrika is. Ausztrália is. Ázsia is. Ráadásul még csak nem is Kolumbusz volt az első európai, aki Amerika szigeteinek egyikére tette a lábát: az elsőbbség a vikingeké. Afrikával pedig a Kincses Flotta kínai kereskedői Cseng Ho vezetésével már kereskedtek még az előtt, hogy Vasco de Gama egyáltalán megszületett volna 1460 körül — Cseng Ho első útja 1405-ben volt, a hetedik útja 1431-től 1433-ig tartott. Csak aztán Kína (az Ég Alatti) bezárkózott; a császároknak a saját, hatalmas birodalmuk igazgatása sokkal több figyelmet és főleg: forrást igényelt, mint ami a kereskedelmi kapcsolatok kiépítéséhez és fenntartásához kellett volna. Mire az európaiak eljutottak Ausztráliába, az aboriginálok már ott voltak. Mire Új-Zélandra, a maorik már ott voltak. Mire 1778-ban eljutottak Hawaiira, az ottani polinéz lakók már legalább 600 év ott voltak.
Hogy mit hoztak magukkal az európaiak? Civilizációt? Igen, a sajátjukat. Cserébe elpusztították az ősi kultúrákat. Részben szándékosan, részben szándékolatlanul: annyi betegséget hoztak magukkal, hogy nagyjából minden 20-ik bennszülöt amerikai maradt csak életben az európaiakkal való kapcsolatfelvétel után. Minden 20 őslakóból 19-et elpusztítottak az európaiak fegyverei és járványai.
Ha jobban a dolgok mögé nézünk, alig van olyan terület, amit ténylegesen az európaiak fedeztek fel. Csak azokat lehet ide számítani, amely területek az európai hajók megérkezésekor lakatlanok voltak. Ezek szinte kizárólag kisebb-nagyobb szigetek. A legnagyobb lakatlan sziget, amit az euróapaiak ténylegesen felfedeztek, Izland: 103 000 négyzetkilométer. Csakhát ez sem a felfedezések korában történt, hanem a norvégok voltak még valamikor 850 környékén. A legnagyobb ebben az időben felfedezett sziget talán a Falkland-szigetek a maga 12 170 négyzetkilométerével, amit az angol John David 1592-ben meglátott, s közel egy évszázadnak kellett eltelnie, mire 1690-ben egy másik angol, John Strong partraszállt ott. A Falkland-szigetek azóta is angol terület, bár közben volt francia és spanyol gyarmat is. Az angolok fedezték fel Wrangel szigetét is — ez volt az utolsó olyan terület, ahol még éltek mamutok, nagyjából i. e. 2000-ig, azaz, kb. 4000 évvel ezelőttig.
A felfedezések korában a portugálok a Maderia-szigeteket, az Azori-szigeteket, a Zöld-foki-szigeteket, majd rengeteg másik szigetet Afrika partvonala mentén találtak meg lakatlanul. Összesen 13 776 négyzetkilométernyi sziget felfedezése fűződik a nevükhöz, közel 3,5 millió lakosuk van ezeknek a szigeteknek ma. Ezek egy komoly része afrikai rabszolgák leszármazottja, a portugálok ugyanis a lakatlan szigetekre főleg onnét hoztak népességet. Ne lepődjünk meg hát azon, ha a portugál nemzeti válogatott jelentős része nem fehér, hanem mindenféle szigetről elszármazó ember: bár az ő esetükben már hozzá vagyunk ehhez szokva.
A Zöld-foki-szigeteket a portugálok az afrikai rabszolgakereskedelem központjává építették ki. Ez majd egyszer egy másik történet lesz.
A portugálok az Indiai-óceánon is jópár szigetet felfedeztek: Reunion, Mauritius vagy a Seychelle-szigeteket. Reunion ma Franciaország “tengeren túli megyéje”. A legtöbb portugál felfedezés (az Azori- és a Madeira-szigetek kivételével) ma már önálló állam.
A két Amerika partjainál a spanyolok fedezték fel a Galápagos-szigeteket (bár bizonyíték van arra, hogy korábban lakott volt, csak elnéptelenedett), Bermuda szigetét, a Kajmán-szigeteket, a Csendes-óceánon Wake szigetét; ám ezeket nagyjából úgy is hagyták, nem telepedtek itt meg (míg Bermudában az angolok bázist építettek ki maguknak, és az is mai napig az angol korona része maradt). A felfedezésekből kivették a részüket a hollandok, angolok, franciák, egy kicsit az amerikaiak is, sőt, Ferenc József-földet nem véletlenül hívják úgy: 1873-ban osztrák hajósok fedezték fel. Az oroszok a Jeges-tenger szigeteit fedezték fel és népesítették be, úgy-ahogy.
A felfedezések kora viszont több minden mással is együtt járt. Az, hogy az európaiak technológiailag fejlettebbek voltak gyakorlatilag az összes bennszülött néptől, megerősítette az őket abban a hitükben, hogy az európai, fehér faj (így, külön fajként) feljebbvaló, felsőbbrendű a többihez képest. Még a felvilágosodás korában is a fekete-afrikaiakat az akkori értelmiség valahol félúton helyezte el az emberszabású majmok és a fehér bőrű emberek között. Azaz, az, hogy az európaiak gyarmatosították a világot, és nem mások, megalapozott a fehér emberek hétköznapi rasszizmusának, tudományosan a szociáldarwinizmusnak, ideológiailag a fehér felsőbbrendűségi és náci eszméknek. Az akkori világ gondolkodói az európai klímát tették meg a fehér faj sikerének kulcsául (így Montesquieu is, vagy Buffon grófja, Georges-Louis Leclerc is), annak ellenére, hogy Voltaire szembeszállva velük a jó kormányzást előrébb sorolta; Arthur de Gobineau pedig egyenesen úgy vélte, hogy minden nagy civilizáció árja ráhatásban részesült. Ebben az időben már ismert volt az, hogy az indoeurópai nyelvek egy nagy nyelvcsaládból nőttek ki: a kor embere úgy vélte, hogy az első, eredeti nyelv leszármazottai az összes nyelvek a földön, és ez a nyelv az árja nyelv. Az árja múlthoz való mitikus ragaszkodás (a tisztaság eszméjének biológiailag értelmetlen hangoztatásával) pedig a nemzetiszocialista eszmék egyik origoja. Végül Jared Diamond fejtette meg az európai sikerek okát (azt kifejtettem a korábban beidézett Amerika nyavalyái I. — a Kolumbuszék által behozott járványok című posztomban), és részben Voltaire-nek adott igazat: szükséges volt hozzá a kontinens kedvező fekvése ugyanúgy, mint erős széttagoltsága és ebből fakadóan az egymással versengő politikai közösségek (külön államok) létrejötte.
Iratkozz fel a hírlevelemre is!
Miért kéri a szerző, hogy támogasd?
A szerző egy felmondott tanár, aki sakkoktatásból, versenyszervezésből és támogatásokból él (elsősorban Patreonon, de kérésre MagnetBankos számlaszámot és Revolutos azonosítót is tud adni). Majdnem minden hónapja negatív gazdasági növekedéssel zárul. Nem mindegyik, de majdnem mindegyik, így meg előbb-utóbb elfogy a pénze. Az utóbbi évben azért szerencsére talpon maradt, ám most augusztusban nem nagyon lesz bevétele.
Mekkora támogast kér a szerző?
Szinte semekkorát. Havi 600-800 forintot vagy 1,5-2 eurót. Kéthetente egy gombóc fagyi, vagy havi egy gombóc, ha minőségi. Hetente 3-4 palack a MOHU-nak. Havi fél lángos.
Ez nem jelenti azt, hogy aki tudná támogatni a szerzőt mondjuk havi 5 euróval vagy havi 10 euróval, ne tehetné ezt meg. A szerző saját patreon-felületén 1,5 euróra állította be a legkisebb összegű támogatást, mert ennél alacsonyabbat a Patreon nem enged. 5 euró a magasszintű támogatás és 10 euró a csak-ha-milliomos-vagy-szintű támogatás.
Hogyan tudod támogatni a szerzőt?
Legegyszerűbb támogatási forma, ha feliratkozol erre az oldalra illetve a facebook-oldalra, majd rendszeresen megosztod a neked tetsző cikkeket, amiket a szerző ír, így olyanokhoz is eljuthatnak ezek a cikkek, akik eddig még nem hallottak a szerzőről és nem iratkoztak fel az oldalára. Hátha közöttük lesznek a következő támogatók!
A második legegyszerűbb támogatási forma, ha ennél direktebben meghívsz ismerősöket az oldalakra, tehát aktívan mások figyelmébe ajánlod a szerzőt. De ez még mindig ingyenes!
A pénzbeli támogatásnak három formája van: Patreon-on lehet támogatni a szerzőt, illetve közvetlenül Magyarországról forintban MagnetBankos számlára, külföldről euróban Revolutos számlára.
Lesz fizetős tartalom?
Nem, minden ingyen van továbbra is. Nincs előfizetés és nincs fizetős tartalom (így igazából az államnak sem szabadna áfát szednie be a Patreonos támogatói felkínálások után, hisz minden önkéntes adománynak számít, de a Patreon ezt nem tudja sajnos). A támogatók annyi előnyt élveznek, hogy bizonyos cikkeket megkapnak még megjelenés előtt, illetve velük szemben a szerző nagyfokú hálát érez.
2
0
Leave a Reply