A fegyverkenőcs és a sérült ember — középkori gyógymód Európában

Eredeti megjelenés időpontja: 2026. február 6., 2019. október 16. és 2026. február 7., helye: facebook, facebook és facebook. Szerkesztett változat.

A fegyverkenőcs a későközépkori-koraújkori fegyveresek egyik leghatásosabb sebbalzsama volt.

A működési elve egészen elképesztően ostoba volt, egyúttal hatásos is. Úgy hitték az egykoriak, a korabeli, Paracelsushoz köthető okkult homeopátiás gondolkodás folyamányaként, hogy szúrt-vágott seb esetében nem magát a sebet, hanem a sebet okozó fegyvert kell kenegetni (ott, ahol a sebet okozta, ahol még a vérfolt is talán ottvan), speciális gyógyszerrel, ezáltal — a szimpatikus mágikus kapcsolat miatt — a seb be fog gyógyulni. (Paracelsus egyébként saját magát nevezte el az ókori orvos Celsus után — nevének jelentése Celsusszal egyenrangú vagy még nagyobb. Eredeti neve:  Philippus Aureolus Theophrastus Bombastus von Hohenheim volt.)

Paracelsus (1493-1541)

És csodák csodája, a módszer működött, legalábbis, sokkal többször működött, mint amennyiszer nem!

Ennek magyarázata nagyjából annyi, hogy a sebet egyszerűen békén hagyták, nem tettek a lábadozó emberre sem piócákat, sem nem csapolták meg máshogyan “a rossz vért”, nem tettek a nyílt sebbe sem mohát, sem pókhálót, sem mást. Maga a fegyverkenőcs persze mindenféle olyan dologból állt, mintha az Macbeth boszorkányai által lettek volna az üstbe dobva. Kedvelt hozzávaló volt a koponyavirág: akasztott ember sírján növő moha. S ehhez hasonlók, csupa finomság. A harceszközt tisztán kellett tartani, nehogy a seb elfertőződjék, de a legnagyobb probléma az volt, hogy csak akkor működött a dolog, ha a sebet okozó fegyvert a sérült orvosai a saját kezük között tudták, azaz, valahogy megszerezték.


Iratkozz fel a hírlevelemre is!

Egyszer már írtam arról, hogy a világ első kórházát Damaszkuszban alapították. Amikor a keresztesek elfoglalták Jeruzsálemet, és a környékbeli városokat ostromolták, az arab orvosoknak lehetőségük nyílt a nyugati orvoslás módszereivel is megismerkedni. Ez nagyjából a következőképpen nézett ki, Amin Maalouf A keresztes háborúk arab szemmel című könyve szerint:

Elém vezettek egy lovagot, akinek gennyes duzzanat volt a lábán, és egy asszonyt, akinek emésztési zavarai voltak. A lovag lábára borogatást tettem. A daganat kifakadt, és javulni kezdett. Az asszonynak diétát írtam fel, hogy frissítsem a vérkeringést. De akkor megjelent egy keresztes orvos, és így szólt: “Ez az ember nem ért a gyógyításhoz.” Aztán a lovaghoz fordult, és megkérdezte: “Mit szeretnél: élni egy lábbal, vagy meghalni kettővel?” A páciens azt felelte, jobb szeretne élni egy lábbal, mire az orvos kiadta a parancsot: “Vezessetek ide egy jó erős lovagot egy jó élesre fent bárddal!” Hamarosan meg is jelent a lovag, és hozták a bárdot is. A keresztesek orvosa akkor egy farönkre helyezte a beteg lábát, és azt mondta az újonnan jött lovagnak: “Sújtsál ide jó erősen a bárddal, hogy azonnal lemessed!” A férfi a szemem láttára egy csapásra kettévágta a lábad, de mivel még nem vált el teljesen a testtől, odacsapott még egyszer. A velő kifröccsent a csontból, és a sebesült abban a pillanatban meghalt. Ami pedig az asszonyt illeti, a keresztes orvos őt is megvizsgálta, majd megállapította: “Ennek a nőnek egy démon bújt a fejébe, aki szerelmes belé. Vágjátok le a haját!” Levágták. Akkor az asszonynak enni adtak a megszokott fűszeres, fokhagymás és mustáros ételükből. A görcsök még erősebben jelentkeztek. “A gonosz szellem átment a fejébe”, jelentette ki az orvos. Ezzel megragadott egy borotvát, s a fejét kereszt alakban behasította úgy, hogy a koponyacsont kilátszott. A sebet bedörzsölte sóval. Az asszony azonnal meghalt. Akkor megkérdeztem: “Nincs már szükség rám itt többé?” Azt felelték, nincs. Hazatértem tehát, de e rövid idő alatt is sok új dolgot tanultam meg a keresztesek orvostudományáról.

Ilyen körülmények között tényleg a fegyverkenőcs volt a legbiztosabb megoldás a problémákra.

S most vessünk egy pillantást a késő középkori-kora újkori orvosi könyvek jellegzetes illusztrációjára, a Sérült Emberre!

A Sérült Ember egy jellegzetes képe volt a középkori-kora újkori kéziratoknak-kódexeknek-könyveknek. Egy különböző szúrt, vágott, harapott, átütött sérülésekkel teli férfiembert ábrázolt; a kötet szerzője rajta keresztül mutatta be az összes (az ő idejében) elképzelhető(nek vélt) különböző sebesülés-típusokat. Tulajdonképpen a boncolások általános tilalma idejéből való sérülés-enciklopédia volt; a fegyverektől vagy állatoktól szerzett sérülések illetve betegségek miatti kelések, hólyagok nevei, fajtái illetve az azokra való különböző kezelések, gyógymódok a kötet következő oldalain szerepeltek.

Szerencsétlen fickó csak amiatt nem vérzik el, mert képzeletbeli, kitalált személy; ennyi sérülést egymás után elszenvedni gyakorlatilag fizikailag lehetetlen lett volna. Az illető vérzik mindenhol, hólyagok borítják testét, csoda, hogy nem szakadtak le még a végtagjai. S “A Sérült Ember” így segített a korai, bizonyítékokon alapuló orvoslás, gyógyítás elterjedésében, a szimpatikus mágiába vetett hit, a különböző testnedvek túlcsordulására, az égitestek rossz együttállására visszavezetett betegségek vagy a miazmatikus levegő által okozott egészségromlás széles körben elfogadott vélekedésének visszaszorításában. Az illetőt emiatt fájdalom nélkül, sőt, a jövőbe vetett optimista bizakodás arckifejezésével volt szokás ábrázolni.

A Sérült Ember rajzai egészen a XVII. század végéig megmaradtak, a legutolsó fellelt rajz John Browne angol szerző Compleat Discourse of Wounds című 1678-as, már nyomtatott könyvéből származó metszet.


Miért kéri a szerző, hogy támogasd?

A szerző egy felmondott tanár, aki sakkoktatásból, versenyszervezésből és támogatásokból él (elsősorban Patreonon, de kérésre MagnetBankos számlaszámot és Revolutos azonosítót is tud adni). Majdnem minden hónapja negatív gazdasági növekedéssel zárul. Nem mindegyik, de majdnem mindegyik, így meg előbb-utóbb elfogy a pénze. Az utóbbi évben azért szerencsére talpon maradt, ám most augusztusban nem nagyon lesz bevétele.

Mekkora támogast kér a szerző?

Szinte semekkorát. Havi 600-800 forintot vagy 1,5-2 eurót. Kéthetente egy gombóc fagyi, vagy havi egy gombóc, ha minőségi. Hetente 3-4 palack a MOHU-nak. Havi fél lángos.

Ez nem jelenti azt, hogy aki tudná támogatni a szerzőt mondjuk havi 5 euróval vagy havi 10 euróval, ne tehetné ezt meg. A szerző saját patreon-felületén 1,5 euróra állította be a legkisebb összegű támogatást, mert ennél alacsonyabbat a Patreon nem enged. 5 euró a magasszintű támogatás és 10 euró a csak-ha-milliomos-vagy-szintű támogatás.

Hogyan tudod támogatni a szerzőt?

Legegyszerűbb támogatási forma, ha feliratkozol erre az oldalra illetve a facebook-oldalra, majd rendszeresen megosztod a neked tetsző cikkeket, amiket a szerző ír, így olyanokhoz is eljuthatnak ezek a cikkek, akik eddig még nem hallottak a szerzőről és nem iratkoztak fel az oldalára. Hátha közöttük lesznek a következő támogatók!

A második legegyszerűbb támogatási forma, ha ennél direktebben meghívsz ismerősöket az oldalakra, tehát aktívan mások figyelmébe ajánlod a szerzőt. De ez még mindig ingyenes!

A pénzbeli támogatásnak három formája van: Patreon-on lehet támogatni a szerzőt, illetve közvetlenül Magyarországról forintban MagnetBankos számlára, külföldről euróban Revolutos számlára.

Lesz fizetős tartalom?

Nem, minden ingyen van továbbra is. Nincs előfizetés és nincs fizetős tartalom (így igazából az államnak sem szabadna áfát szednie be a Patreonos támogatói felkínálások után, hisz minden önkéntes adománynak számít, de a Patreon ezt nem tudja sajnos). A támogatók annyi előnyt élveznek, hogy bizonyos cikkeket megkapnak még megjelenés előtt, illetve velük szemben a szerző nagyfokú hálát érez.

Please follow and like us:
error1
fb-share-icon0

Comments

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *