Eredeti megjelenés időpontja: 2025. december 20., helye: hang.hu

A klímarekonstrukciós adatok szerint négy egymást követő, egyenként is közel 100 éves aszály néptelenítette el a bronzkori civilizációt.

Évtizedeken át rejtély övezte a mai India és Pakisztán területén lévő bronzkori, nagyjából 5000 évvel ezelőtti Indus-völgyi (Harappa-)civilizáció bukását. Az Indus folyó völgyében, az ókori Egyiptom és Mezopotámia felemelkedésével egyidőben alakult ki ez a harmadik nagy civilizációs terület, amely kiterjedését illetően a legnagyobb, és feltehetően a legkorábbi is volt. Több, mint ezer települést azonosítottak a régészek a területről, amelyek élénk kereskedelmet folytattak a környékbeli többi civilizációval. A folyóvölgy települései az i. e. III. évezredben élték fénykorukat, fejlett vízgazdálkodással és közös mértékegységekkel, közös írással rendelkeztek (amely vagy közös központi hatalmat vagy erős együttműködést feltételez), ám nagyjából i. e. 1800 táján beindult egy elvándorlási folyamat, amely a folyóvölgy településeinek elnéptelenedéseihez, egyúttal a Gangesz-folyó mentén kibontakozó civilizáció megjelenéséhez vezetett.

---

Iratkozz fel a hírlevelemre is!

---

Ennek az elvándorlási és elnéptelenedési folyamatnak a megértéséhez járultak most hozzá az ősi éghajlatok kutatói, a paleoklimatológusok. A Gujarat állambeli Gandhinagar Műszaki Egyetem kutatói által vezetett kutatás szerint, amely a világ egyik legjelentősebb tudományos folyóiratában, a Nature-hoz tartozó Communications Earth & Environment lapban jelent meg,  a talajmintákból és egyéb proxy-adatokból továbbá számítógépes klímaszimulációkból arra a következtetésekre lehet jutni, hogy az elnéptelenedési időszakban egy mindössze 0,5 fokos felmelegedés következett be, amelyik viszont 10-20 százalékkal csökkentette a folyók vízhozamát (elsősorban a monszunesők mintázatainak megváltozásával). Ez azt jelentette, hogy nagyjából 4400 és 3400 évvel ezelőtt (tehát nagyjából i. e. 2400 és 1400 között) legalább ötször voltak olyan szárazságok, melyek külön-külön is legalább 85 éves időtartamot öleltek fel, és amelyek egy lassú, ám biztos elnéptelenedéshez azaz egy nagyon lassú, fokozatos összeomláshoz vezettek.

Az, hogy a civilizációk folyóvölgyekben jelennek meg, és az, hogy ha azok kiszáradnak, akkor elnéptelenedés, más szavakkal sokszor pusztító háborúkkal együtt járó népvándorlások sora következik be, egyáltalán nem számít újdonságnak, viszont eddig csak feltételezések voltak az Indus-völgyi civilizáció összeomlását illetően. Ez a tanulmány viszont határozottan amellett foglal állást, hogy a monszunesők elmaradása hosszú szárazsággal járt, amelyet az Indus-folyó és mellékfolyói nem tudtak kompenzálni. Ez annyira igaz, hogy a civilizáció egyik legfőbb folyója az Induson kívül a ma már kiszáradt Szaraszvatí folyó, amelyik a Rigvéda szerint a harmadik szent folyó a Gangesz és a Jamuna mellett. Ennek a folyónak nem csak a vize tűnt el (mint arról már a Mahábhárata említést tesz), hanem magát a folyómedret sem sikerült beazonosítani. A civilizáció városaiban a fejlett vízgazdálkodás megléte feltehetően a vízhozamok csökkenésével, így a korai adaptációval van összefüggésben, más szavakkal, az itt élő egykori emberek tudatában voltak a vízhiánynak, és megpróbáltak alkalmazkodni a helyzethez. Viszont a többször is közel száz éven át tartó aszályos időket semmilyen emberi találékonysággal nem lehetet kompenzálni. A folyóvidék városai szép lassan kiürültek, az egykor virágzó településeket belepte a homok.

---

Miért kéri a szerző, hogy támogasd?

A szerző egy felmondott tanár, aki sakkoktatásból, versenyszervezésből és támogatásokból él (elsősorban Patreonon, de kérésre MagnetBankos számlaszámot és Revolutos azonosítót is tud adni). Majdnem minden hónapja negatív gazdasági növekedéssel zárul. Nem mindegyik, de majdnem mindegyik, így meg előbb-utóbb elfogy a pénze. Az utóbbi évben azért szerencsére talpon maradt, ám most augusztusban nem nagyon lesz bevétele.

Mekkora támogast kér a szerző?

Szinte semekkorát. Havi 600-800 forintot vagy 1,5-2 eurót. Kéthetente egy gombóc fagyi, vagy havi egy gombóc, ha minőségi. Hetente 3-4 palack a MOHU-nak. Havi fél lángos.

Ez nem jelenti azt, hogy aki tudná támogatni a szerzőt mondjuk havi 5 euróval vagy havi 10 euróval, ne tehetné ezt meg. A szerző saját patreon-felületén 1,5 euróra állította be a legkisebb összegű támogatást, mert ennél alacsonyabbat a Patreon nem enged. 5 euró a magasszintű támogatás és 10 euró a csak-ha-milliomos-vagy-szintű támogatás.

Hogyan tudod támogatni a szerzőt?

Legegyszerűbb támogatási forma, ha feliratkozol erre az oldalra illetve a facebook-oldalra, majd rendszeresen megosztod a neked tetsző cikkeket, amiket a szerző ír, így olyanokhoz is eljuthatnak ezek a cikkek, akik eddig még nem hallottak a szerzőről és nem iratkoztak fel az oldalára. Hátha közöttük lesznek a következő támogatók!

A második legegyszerűbb támogatási forma, ha ennél direktebben meghívsz ismerősöket az oldalakra, tehát aktívan mások figyelmébe ajánlod a szerzőt. De ez még mindig ingyenes!

A pénzbeli támogatásnak három formája van: Patreon-on lehet támogatni a szerzőt, illetve közvetlenül Magyarországról forintban MagnetBankos számlára, külföldről euróban Revolutos számlára.

Lesz fizetős tartalom?

Nem, minden ingyen van továbbra is. Nincs előfizetés és nincs fizetős tartalom (így igazából az államnak sem szabadna áfát szednie be a Patreonos támogatói felkínálások után, hisz minden önkéntes adománynak számít, de a Patreon ezt nem tudja sajnos). A támogatók annyi előnyt élveznek, hogy bizonyos cikkeket megkapnak még megjelenés előtt, illetve velük szemben a szerző nagyfokú hálát érez.