Visszavonták a 25 évvel ezelőtti tanulmányt, amely szerint nem rákkeltő a glifozát

Eredeti megjelenés időpontja: 2025. december 15., helye: hang.hu

A Monsanto elleni tiltakozás az Európai Bizottság brüsszeli épülete előtt 2017. november 27-én (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)

A Regulatory Toxicology and Pharmacology nevű (Szabályozási Toxikológia és Farmakológia azaz méregtan és gyógyszertan) folyóirat hivatalosan is visszavont egy 2000-ben megjelent, azóta is viták kereszttüzében álló tanulmányt, amely a már a német Bayer gyógyszeripari és vegyipari konglomerátum által felvásárolt Monsanto nevű amerikai biotechnológiai cég Roundup nevű gyomirtójának esetleges egészségre ártalmas hatásairól szólt. A Monsanto a génmódosított élelmiszeripari termékei (főleg vetőmagjai és pont ezen gyomirtója miatt) a 2010-es évek zöldszervezetek által talán leggyűlöltebb vállalata volt. A cég az 1974-ben piacra dobott Roundup gyomirtóhoz igazította a génmódosított vetőmagjait, azaz, a glifozát hatóanyagú, és minden növényi életet elpusztító gyomirtó használatával a folyamatos gyomkezelés helyett elég volt egyszer elültetni a magokat, egyszer pedig az egész művelés alatti területet a Roundup peszticiddel lekezelni, és a gyommentes növekedés biztosítva volt. A glifozátot a tüzetesebb vizsgálatok elvégzése óta rákkeltő hatásúnak vélik, annak ellenére, hogy ez nem teljes körűen bizonyított. Az Európai Unió legutóbb 2023-ban engedélyezte használatát 10 évre, annak ellenére, hogy már akkor voltak olyan tanulmányok, amelyek valószínűsítették a karcinogén (rákkeltő) hatást, és már 2015-ben az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Rákkutató Bizottsága „valószínűleg” rákkeltőnek nevezte a vegyületet.

Ezt a félelmet lett volna hivatott a 2000-ben megjelent tanulmány orvosolni, ám azóta kiderült, hogy annak legalább egy részét a Monsanto munkatársai írták, ám erről a tanulmányok kötelező mellékletében, amelyik az összeférhetetlenségről szól, nem ejtettek egy szót sem. A hivatalos szerzők függetlenek voltak a vegyipari cégtől, ám egy amerikai perben nyilvánosságra került dokumentumok szerint a Monsanto nem csak érdekelt volt a tanulmány a glifozát ártalmatlanságát bizonyító megállapításában, de „szellemírás” segítségével hozzájárult annak létrejöttéhez is. Így, noha a tanulmány megállapításai lehetnek valósak (ám valószínűleg nem azok), az a tudományos értékelés szempontjából már elfogadhatatlannak minősül. Fontos megjegyezni, hogy annak az állításnak a visszavonása, hogy a glifozát nem rákkeltő, még nem jelenti automatikusan azt, hogy az lenne – ám valószínűleg ez a helyzet. Amennyiben egyértelműen kimondható lenne, hogy a Roundup hatóanyaga karcinogén, akkor annak az ipari és háztáji felhasználását is azonnal be kéne tiltani.

A tanulmány visszavonása a lehető legrosszabbkor jött a Bayer cégnek. Immár több, mint 67 ezer kereset van különböző amerikai bíróságokon a Roundup esetleges rákkeltő hatása miatt, annak ellenére, hogy a cég már így is 10 milliárd dollárt költött el peren kívüli megállapodásokra, és már az év elején azt fontolgatta, hogy a gyomirtóját kivonja az amerikai piacról. A perek száma olyan nagy, hogy már a Trump-adminisztráció is beavatkozott: december elején arra kérték a Legfelső Bíróságot, hogy egységes határozatban dobja ki az összes, a német cég ellen indított pert.

A visszavonás elérésében kulcsszerepe volt Naomi Oraskesnek, aki a Harvard Egyetem tudománytörténésze, és szakterülete a tudományos integritás vizsgálata – azaz, azokat az eseteket dokumentálja, amelyek során tudósok eladták a nevüket és tekintélyüket ipari érdekek mentén. Erről könyvet is írt „A kételkedés vámszedői” (Merchants of Doubt) címmel. Oraskes és Alexander Kaurov idén nyújtottak be visszavonási kérelmet. Az eredeti tanulmányt jegyző három szerzőből ketten már nem élnek.

A glifozát már egy 2019-es kimutatás szerint is megtalálható volt Magyarország minden vizében (azaz folyóiban, tavaiban, patakjaiban) is, miközben gyakorlatilag bizonyítottnak lehet mondani annak a beporzókra (a házi méhekre és a vadon élőekre egyformán) gyakorolt negatív hatását, így feltehetően a világszerte jelentkező kaptár-összeomlás szindrómának is egyik okozója.

https://hang.hu/magyar-hang-plusz/vizeinkben-is-megjelent-a-glifozat-175571

Eközben egyre több kutatás bizonyítja, hogy a különböző peszticideknek, melyekről úgy tartották, hogy „csak” a gombákra, a gyomokra vagy a rovarokra ártalmasak, van közvetlen káros hatása az emberi egészségre is. A JAMA (The Journal of the American Medical Association, az Amerikai Orvosi Szövetség folyóirata) nevű egészségügyi folyóiratban nem sokkal ezelőtt jelent meg egy olyan tanulmány, amelyik szerint a golfpályák környékén magasabb a Parkinson-kóros betegek előfordulási aránya, egészen pontosan: egy golfpálya környékén egy mérföldön belüli lakóhely megléte 126 százalékkal növelte a Parkinson-kór előfordulási esélyét ahhoz képest, mintha valaki hat mérföldre lakna a pályától. Ezeken a zöldfelületeken használják a legtöbb gyomirtót, hogy a gyep a lehető legápoltabb benyomást keltse. A tanulmány szerint a golfpályákon használt peszticidek bekerülnek a talaj alatti vízbázisba, onnét pedig a vízhálózatba, és emberi felhasználásra kerülve megnövelik a betegség kialakulásának kockázatát.


Miért kéri a szerző, hogy támogasd?

A szerző egy felmondott tanár, aki sakkoktatásból, versenyszervezésből és támogatásokból él (elsősorban Patreonon, de kérésre MagnetBankos számlaszámot és Revolutos azonosítót is tud adni). Majdnem minden hónapja negatív gazdasági növekedéssel zárul. Nem mindegyik, de majdnem mindegyik, így meg előbb-utóbb elfogy a pénze. Az utóbbi évben azért szerencsére talpon maradt, ám most augusztusban nem nagyon lesz bevétele.

Mekkora támogast kér a szerző?

Szinte semekkorát. Havi 600-800 forintot vagy 1,5-2 eurót. Kéthetente egy gombóc fagyi, vagy havi egy gombóc, ha minőségi. Hetente 3-4 palack a MOHU-nak. Havi fél lángos.

Ez nem jelenti azt, hogy aki tudná támogatni a szerzőt mondjuk havi 5 euróval vagy havi 10 euróval, ne tehetné ezt meg. A szerző saját patreon-felületén 1,5 euróra állította be a legkisebb összegű támogatást, mert ennél alacsonyabbat a Patreon nem enged. 5 euró a magasszintű támogatás és 10 euró a csak-ha-milliomos-vagy-szintű támogatás.

Hogyan tudod támogatni a szerzőt?

Legegyszerűbb támogatási forma, ha feliratkozol erre az oldalra illetve a facebook-oldalra, majd rendszeresen megosztod a neked tetsző cikkeket, amiket a szerző ír, így olyanokhoz is eljuthatnak ezek a cikkek, akik eddig még nem hallottak a szerzőről és nem iratkoztak fel az oldalára. Hátha közöttük lesznek a következő támogatók!

A második legegyszerűbb támogatási forma, ha ennél direktebben meghívsz ismerősöket az oldalakra, tehát aktívan mások figyelmébe ajánlod a szerzőt. De ez még mindig ingyenes!

A pénzbeli támogatásnak három formája van: Patreon-on lehet támogatni a szerzőt, illetve közvetlenül Magyarországról forintban MagnetBankos számlára, külföldről euróban Revolutos számlára.

Lesz fizetős tartalom?

Nem, minden ingyen van továbbra is. Nincs előfizetés és nincs fizetős tartalom (így igazából az államnak sem szabadna áfát szednie be a Patreonos támogatói felkínálások után, hisz minden önkéntes adománynak számít, de a Patreon ezt nem tudja sajnos). A támogatók annyi előnyt élveznek, hogy bizonyos cikkeket megkapnak még megjelenés előtt, illetve velük szemben a szerző nagyfokú hálát érez.


Iratkozz fel a hírlevelemre is!
Please follow and like us:
error1
fb-share-icon0

Comments

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *