Eredeti megjelenés időpontja: 2024. augusztus 20., helye: facebook. Kiegészített változat.

Pár napja (talán tegnap, összemosódik minden) kiraktam egy képet az európai erdőborítottságról. Magyarország 23%-on állt ezen a képen, az egyik utolsó helyen. Ez egyébként még mindig jobb, mint amit a wikipedia tud, mert ott még 20% sincs. Más országokban a 40% körüli a normális.

Ezek persze szinte kizárólag mind telepített erdők. Erdőgazdálkodás folyik, azaz, ezek degradált erdők degradált élővilággal. Az esetek túlnyomó többségében alig van egy-egy kis terület, ahol őserdő van még, az olasz csizma sarkán van egy, Lengyelországban van egy, illetve igyekeznek visszavadítani erdőségeket tőlünk északra fekvő országokban. A vad erdő, ahol nincs sem erdőgazdálkodás, sem vadgazdálkodás, nem csak, hogy több szenet köt meg (a fák kérgeiben, a talajban, mindenhol), de mivel tájhonos, reziliens is (Németországban a telepített fenyőerdők szoktak vagy lángra kapni, vagy a szúbogártól kiszáradni, vagy kidőlni viharban, míg a lombos azaz lombhullató erdőségek egyszerűen tűzmentesek, ott normális körülmények között nincs erdőtűz), sőt, az erdők még saját mikroklímájukat is létrehozzák.

Nem sokkal ezelőtt váltottam egy kommentet valakivel, aki díszfaiskolában dolgozik adatlapja szerint, és ő meg volt győződve arról, hogy a fák összességében nem raktároznak el szenet, mert pont annyit engednek ki pusztulásukkor, mint amennyit beszívtak életük során. Valójában: 1) ha nem vágjuk őket ki, akkor nem engedik ki sem a megkötött szenet; ha telepítünk erdőket, akkor az nettó széndioxid-kivonás; 2) ha természetes körülmények között dől ki egy fa, és természetes körülmények között hagyjuk, hogy lebontsák a gombák, akkor a gyökerének egy része humusszá alakul, ami nem más, mint koncentrált széntároló. Épp emiatt nagyon problémás még a szálas vágás is, nem hogy a tarvágás; a hirtelen napfénytől táplálva a mikrobák felfalják a humuszt, azaz, rengeteg széndioxidot eresztenek ki a levegőbe. Tehát egy díszfaiskolai vagy erdőgazdálkodási dolgozó szempontjából igaza van, az erdőgazdálkodásban a természetes módon kidőlt fákat is gyorsan feldolgozzák, így nem tudnak azok természetes módon lebomlani. Egy természetes erdőben a faanyag harmada (!) holt fa; lebomlóban lévő fa. Ezek rovarokat keltetnek ki, bogarakat, gombák nőnek rajtuk, és így tovább. A végén teljes mértékben fel lesz dolgozva és visszakerül az anyaga a körforgásba.

Pont ezek miatt, ha hagyjuk az erdőket magukhoz térni, az első években pusztulás lesz, mert kikopnak a tájidegen fajták; aztán áll helyre a természet. Feltéve, ha lesz erre még idő, hiszen a bükkösök már Skandináviában vannak, vagy legalábbis lennének természetes úton maguktól, ha engednék őket. Nem biztos, hogy Magyarországon, ha kivágnak egy tölgyest vagy bükköst, vissza fog tudni oda nőni az őshonos fafajta.

A másik, hogy nem csak arról van szó, hogy szinte az összes európai (és egyébként nagyon nagy részen észak-amerikai) erdő telepített erdő, hanem, hogy miért van az, hogy a szigeteken, így Máltán, Izlandon, Ciproson alig van erdő, inkább csak szólóban vannak fák. Nos, ezek a szigetek is természetes erdőségek voltak abban az időben, mielőtt az ember megjelent volna. Ciprus és Málta a Mediterráneum része, pontosan az történt ott is, ami Itáliában, Hellászban, illetve azon a részen, amit a rómaiak Judeának és Szíriának neveztek. Ezeken a helyeken ki lettek vágva a fák szinte teljesen, mert hajókat kellett építeni, meg házakat, meg minden, azóta sem tudtak visszanőni; legfeljebb szárazságtűrő örökzöldek. Erre bizonyíték az is, hogy miközben Görögország kb. 4500 szigetből áll (és ezek közül maximum 230-on laknak), a legtöbb kis szigetecske csak egy a tengerből kiálló szikla; többségükön pedig fák vannak.

Na de mi a helyzet Izlanddal?

Amikor oda a vikingek megérkeztek, a sziget nem vulkanikus része (40%) erdős terület volt. Ezt ma, a kopár sziklák szigetén nehéz elképzelni. Amiben esetleg gyönyörködik a szem, a tágas látóhatáron, az valójában egy elpusztított terület, egy irgalmatlan nagy tájseb. Az történt, hogy amikor a vikingek megérkeztek, elkezdték kivágni az erdőket. Hajókat építettek belőlük; épületeket; fegyvereket, szerszámokat; eltüzelték a faanyagot. Csakhát … mivel Izland zordabb klímájú, mint a mai Norvégia, a fák egyszerűen sokkal, de sokkal lassabban nőttek, mint amihez a vikingek hozzászoktak, egyszerűen nem volt természetes erdőmegújulás. A vikingek azt hitték, a fák mindig mindenhol ugyanolyan sebességgel nőnek, ahogy náluk otthon — tévedésük eredménye egy teljesen lecsupaszított sziget. (Egyébként vannak fák is Izlandon, amelyeket már az ember ültetett; erdőségek nincsenek, csak facsoportosulások, és van egy Hallormsstaðaskógur nevű mesterséges erdő, amit 1905-ben kezdtek el feléleszteni; 350 hektáron nyírfa, 400 további hektáron pedig további 80 fafajta, amelyeket a világ minden tájáról gyűjtöttek be és telepítettek.) Egyébként mindenhol, ahol az erdőket kiirtják, a talajréteg utána automatikusan elkopik, így marad a csupasz szikla.

A csatolt kép elvileg valódi, és nem AI, és Izland, nem Középfölde.

---

Miért kéri a szerző, hogy támogasd?

A szerző egy felmondott tanár, aki sakkoktatásból, versenyszervezésből és támogatásokból él (elsősorban Patreonon, de kérésre MagnetBankos számlaszámot és Revolutos azonosítót is tud adni). Majdnem minden hónapja negatív gazdasági növekedéssel zárul. Nem mindegyik, de majdnem mindegyik, így meg előbb-utóbb elfogy a pénze. Az utóbbi évben azért szerencsére talpon maradt, ám most augusztusban nem nagyon lesz bevétele.

Mekkora támogast kér a szerző?

Szinte semekkorát. Havi 600-800 forintot vagy 1,5-2 eurót. Kéthetente egy gombóc fagyi, vagy havi egy gombóc, ha minőségi. Hetente 3-4 palack a MOHU-nak. Havi fél lángos.

Ez nem jelenti azt, hogy aki tudná támogatni a szerzőt mondjuk havi 5 euróval vagy havi 10 euróval, ne tehetné ezt meg. A szerző saját patreon-felületén 1,5 euróra állította be a legkisebb összegű támogatást, mert ennél alacsonyabbat a Patreon nem enged. 5 euró a magasszintű támogatás és 10 euró a csak-ha-milliomos-vagy-szintű támogatás.

Hogyan tudod támogatni a szerzőt?

Legegyszerűbb támogatási forma, ha feliratkozol erre az oldalra illetve a facebook-oldalra, majd rendszeresen megosztod a neked tetsző cikkeket, amiket a szerző ír, így olyanokhoz is eljuthatnak ezek a cikkek, akik eddig még nem hallottak a szerzőről és nem iratkoztak fel az oldalára. Hátha közöttük lesznek a következő támogatók!

A második legegyszerűbb támogatási forma, ha ennél direktebben meghívsz ismerősöket az oldalakra, tehát aktívan mások figyelmébe ajánlod a szerzőt. De ez még mindig ingyenes!

A pénzbeli támogatásnak három formája van: Patreon-on lehet támogatni a szerzőt, illetve közvetlenül Magyarországról forintban MagnetBankos számlára, külföldről euróban Revolutos számlára.

Lesz fizetős tartalom?

Nem, minden ingyen van továbbra is. Nincs előfizetés és nincs fizetős tartalom (így igazából az államnak sem szabadna áfát szednie be a Patreonos támogatói felkínálások után, hisz minden önkéntes adománynak számít, de a Patreon ezt nem tudja sajnos). A támogatók annyi előnyt élveznek, hogy bizonyos cikkeket megkapnak még megjelenés előtt, illetve velük szemben a szerző nagyfokú hálát érez.

---

Iratkozz fel a hírlevelemre is!