Eredeti megjelenés időpontja: 2025. november 12., helye: hang.hu
A 2016-os párizsi klímacélok elbuktak, az idei, Brazíliában megrendezett klímakonferencia szinte még el sem kezdődött, máris arról szól, hogy a másfélfokos felmelegedést át fogjuk lépni. A kérdés az, hogy csak időlegesen vagy véglegesen.
1988-ban James Hansen klimatológusnak, aki akkor a NASA Goddard Intézetének igazgatója volt, az amerikai Szenátus környezetszennyezési albizottsága előtt volt jelenése. Beidézték kongresszusi vallomástételre, ugyanis abban az évben Észak-Amerikát szárazság sújtotta, és a törvényhozók meg akarták ismerni a szakértői véleményeket a lehetséges okokat illetően. A meghallgatást egy demokrata szenátor, Tim Wirth kezdeményezte. Egy forró június végi napon a NASA tudósa tehát megjelent az összegyűlt szenátorok előtt, és kijelentette (már 1988-ban!), hogy a Föld átlaghőmérséklete mérhető módon a legmagasabb a műszeres mérések kezdete óta, hogy ez a hőmérséklet-emelkedés szinte bizonyosan a légköri üvegházhatású gázok koncentrációjának növekedése miatt történt, illetve, hogy ez az emelkedés már most hozzájárul a különböző az időjárási szélsőségek kialakulásához.
Hansen már akkor biztos volt abban, hogy az üvegházhatású gázok koncentrációjának növekedése az emberi tevékenység hatása, jelesül, a fosszilis energiahordozók elégetéséből következik. Abban az évben, 1988-ban lépte át a szén-dioxid légköri koncentrációja a tudósok által biztonságosnak tartott 350 részecske per milliomod részecske (ppm) értéket.
Előre tekerve az időben, a 2010-es évekre már a teljes klímakutató tudós közösség meg volt győződve arról, hogy a tapasztalt felmelegedés annak gyorsasága és intenzitása miatt kizárólag az ember műve (kivéve azokat, akik a fosszilislobbi által pénzelt intézeteknél dolgoztak, illetve egy-két műkedvelőt, akik a saját igazukat hirdették a közvélekedéssel szemben). A klimatológusoknak 2016-ra sikerült meggyőzni a világ politikai döntéshozóit, hogy mindenképpen 2 fok (később ezt módosították 1,5 fokra) alatt kell tartani a globális felmelegedést, különben az egész bolygónkra kiterjedő, kaszkádhatást kiváltó, pusztító időjárási anomáliáknak nézünk elébe. (Hogy megértsük, miért olyan fontos 1,5 fok alatt tartani a felmelegedést, gondoljunk csak saját hőmérsékletünkre: ha a normális 36,6 fokhoz képest 1,5-2 vagy akár 3 fokkal magasabb a hőmérsékletünk, az valami betegséget jelez, a tartós láz pedig életveszélyes is lehet.) Bizonyos zöldszervezetek már akkor ellenezték ezt a klímamegállapodást: azt mondták, túl kevés, túl későn, ráadásul a legfontosabb: a klímaegyezmény az aláíró felek számára nem volt kötelező érvényű.
S nem csak kötelező érvényű nem volt, azaz semmilyen retribúciót nem tartalmazott az aláíró felek számára, ha nem teljesítik a vállalásukat, de megengedte az önkéntes vállalások alól való egyoldalú kilépést is, ahogy azt Donald Trump elnöksége idején az Egyesült Államok meg is tette. Az amerikai elnök „nem hisz” a felmelegedésben, és mivel a fosszilisekről való átállást a megújulókra kínai mesterkedésnek tartja, adminisztrációja nemcsak akadályozza az átállást a szénhidrogénekhez képest mindenképpen tisztább energiaforrásokra, de jelentős támogatásokhoz juttatja a gazdaságtalanul működő szénerőműveket, és lehetővé teszik az eddig védett nemzeti parkokban is a fúrásokat.
S elérkeztünk a Részes Felek 30-ik konferenciájához. Ezt a klímakonferenciát 1995 óta megrendezi az ENSZ, minden évben egyet. Hogy ez az összejövetel mennyire komolytalan, azt jól mutatja, hogy két éve a kőolajtermelő Dubajban rendezték meg, tavaly pedig a szintén kőolajtermelő Azerbajdzsánban. A széndioxid-kibocsátás volumene az éves konferenciák ellenére évről évre nő, idén először pedig átlépte a 430 ppm-et a globális légköri széndioxid-koncentráció. A proxyadatok elemzése alapján ilyen magas értékre 16 millió éve nem volt példa, a bővülés üteme pedig csak egy meteor-becsapódáshoz hasonlítható. Minthogy – eddig – a légköri szén-dioxid 90 százalékát az óceánok vették fel, az sem meglepő, hogy a tengervizek elsavasodása olyan mértékű, amire az elmúlt 25 millió évben nem volt példa, és ami nemcsak a korallokat fenyegeti, hanem gyakorlatilag a teljes óceáni ökoszisztémát.
Mostanra a világszövetség tisztségviselői elismerik, hogy nem fog sikerülni 1,5 fokon belül tartani a felmelegedést, ami azt jelenti, hogy még több és még nagyobb természeti katasztrófa fog bekövetkezni. A konferencia célja már inkább csak az, hogyan lehetne ezt elkerülni. Ez a világ összes országát érinti – némelyiket így, némelyiket úgy. Az egyenlítőtől mind északra, mind délre fekvő államoknak még több pusztító hurrikánnal és tájfunnal kell szembenézniük. A Polinéz-szigetvilágot a vízbe merülés, az északi félteke lombhullatóit és tűlevelűit a kiszáradás és az erdőtüzek, Kanada és Oroszország permafrosztját a kiolvadás veszélye fenyegeti. A belső szárazföldi területeket, mint hazánkat is, egyszerre fenyegeti a súlyos aszály, így a vizek elapadása, valamint a villámárvizek jelensége. Gazdasági szempontból is megérné a mitigálás: becslések szerint minden, a felmelegedés mérséklésére vagy kivédésére elköltött dollár tizenegyszeres megtérülést hoz – be nem következő katasztrófákban. A jelenség 2023-ra az ENSZ ezzel foglalkozó hivatalának becslése szerint már 2,28 billió dollárnyi kárt okoz világszerte. Ez 929 billió forint. Több, mint az éves magyar GDP tízszerese. (S ez csak az anyagi kár – az emberéleteket, tönkrement egzisztenciákat nem számolja.) Hazánkra vonatkoztatva: egy aszályos év akár 2000 milliárdnyi GDP-kiesést jelenthet az országnak.
James Hansen ma már 84 éves. Pár éve azt írta véleménycikkében, hogy „átkozottul bolondok vagyunk”, hogy előbb a saját bőrünkön kell tapasztalnunk a felmelegedés káros hatásait, mielőtt elhinnénk, hogy létezne, és tennénk ellene valamit. Szerinte a nemzetközi tudóstársadalom még alá is becsüli a várható felmelegedés nagyságát. Az biztos, hogy – a közvélekedéssel ellentétben – az eddigi projekciók közül mindig a „pesszimista” forgatókönyv jött be: a tudósok eddig, talán hivatalból, inkább alábecsülték a negatív folyamatokat, mintsem fölé lőjenek. Márpedig ha tényleg folytatódnak a tendenciák, nagyon hamar előbb egy fél-apokaliptikus, majd egy ténylegesen apokaliptikus világban találjuk magunkat. Közben pedig a fosszilislobbi finanszírozásával megvalósuló konferenciákon a világ politikai vezetői évről évre megállapodnak abban, hogy halasztást nem tűrően nagy a baj, ezért majd 5-10-15 év múlva foglalkozni kell ezzel is.
Miért kéri nagyon szépen a szerző, hogy támogasd?
A szerző egy felmondott tanár, aki sakkoktatásból, versenyszervezésből és támogatásokból él (elsősorban Patreonon, de kérésre MagnetBankos számlaszámot és Revolutos azonosítót is tud adni). Majdnem minden hónapja negatív gazdasági növekedéssel zárul. Nem mindegyik, de majdnem mindegyik, így meg előbb-utóbb elfogy a pénze.
Mekkora támogast kér a szerző?
Szinte semekkorát. Havi 600-800 forintot vagy 1,5-2 eurót. Hetente 3-4 palack a MOHU-nak. Havi fél lángos.
Ez nem jelenti azt, hogy aki tudná támogatni a szerzőt mondjuk havi 5 euróval vagy havi 10 euróval, ne tehetné ezt meg. A szerző saját patreon-felületén 1,5 euróra állította be a legkisebb összegű támogatást, mert ennél alacsonyabbat a Patreon nem enged. 5 euró a magasszintű támogatás és 10 euró a csak-ha-milliomos-vagy-szintű támogatás.
Hogyan tudod támogatni a szerzőt?
Legegyszerűbb támogatási forma, ha feliratkozol erre az oldalra illetve a facebook-oldalra, majd rendszeresen megosztod a neked tetsző cikkeket, amiket a szerző ír, így olyanokhoz is eljuthatnak ezek a cikkek, akik eddig még nem hallottak a szerzőről és nem iratkoztak fel az oldalára. Hátha közöttük lesznek a következő támogatók!
A második legegyszerűbb támogatási forma, ha ennél direktebben meghívsz ismerősöket az oldalakra, tehát aktívan mások figyelmébe ajánlod a szerzőt. De ez még mindig ingyenes!
A pénzbeli támogatásnak három formája van: Patreon-on lehet támogatni a szerzőt, illetve közvetlenül Magyarországról forintban MagnetBankos számlára, külföldről euróban Revolutos számlára.
Lesz fizetős tartalom?
Nem, minden ingyen van továbbra is. Nincs előfizetés és nincs fizetős tartalom (így igazából az államnak sem szabadna áfát szednie be a Patreonos támogatói felkínálások után, hisz minden önkéntes adománynak számít, de a Patreon ezt nem tudja sajnos). A támogatók annyi előnyt élveznek, hogy bizonyos cikkeket megkapnak még megjelenés előtt, illetve velük szemben a szerző nagyfokú hálát érez.
Iratkozz fel a hírlevelemre is!
1
0
Leave a Reply