Eredeti megjelenés időpontja: 2025. október 12., helye: hang.hu. A Magyar Hang online oldalán Magyarországon is beköszönthet az óriási nyári erdőtüzek kora? címmel jelent meg.

Ez a cikk már szeptember 9-én elkészült, röviddeb az után, hogy elkezdődött az ősz. Akkor még aktuális volt, október 12-ére már kevéssé volt az. A több, mint egy hónappal későbbi megjelenés oka, hogy úgy volt, hogy a print verzióban jelenik meg, ám sosem fért be, mindig halasztódott jövő hétre (ún. “konzerv cikk”), végül azt mondtam, hogy akkor jelenjen meg online — ekkorra már úgy is aktualitását veszítette.

Ezen a nyáron sem maradtak el a mondhatni, már szokásos bozót- és erdőtüzek Európában. A Mediterráneum ezúttal is kimondottan érintett volt, ám tomboltak a tüzek a Balkán térségében és még Angliában is. 10 ezer négyzetkilométer égett le, ez nagyobb terület, mint egész Korzika szigete, és négyszer akkora, mint amennyi tavaly veszett oda az akkori erdőtüzekben. Az Egyesült Királyságban soha ennyi hektár nem állt még lángokban egyetlen nyáron, mint idén, de a legrosszabbul Portugália járt, teljes területének (!) 3 százaléka pusztult el. Összesen 65 ezer embernek kellett tűzveszély miatt elhagynia otthonát, 26-an haltak meg a tüzekben, az anyagi kár is jelentős. Az erdőtüzek miatt 38 millió tonna széndioxid került a légkörbe – ez nagyjából 2,5 millió benzinüzemű gépkocsi teljes élettartamának összesített kibocsátásával (vagy Új-Zéland teljes egyéves kibocsátásával) egyenértékű. Lakatos Mónika, Megyeri–Korotaj Otília és Simon Gergő, a HungaroMet szakértői segítségével jártunk utána, hogy ezek az erdőtüzek mennyire voltak várhatóak, illetve elkerülhetők és hogy a jövőben mit tudunk tenni ellenük.

Simon Gergő lapunk kérésére elmondta, hogy a Mediterráneum térségében erdőtüzeket okozó időjárási anomáliát egy nagykiterjedésű anticiklon alakította, melynek hatására száraz, gyengén felhős, napos idő volt a meghatározó – ez hőkupolát alakított ki, megakadályozva a levegőáramlást (azaz, hogy a forró levegő hűvösebbel keveredjen), és ez hozott az érintett térségbe nagy forróságot kevés csapadékkal. A hőkupolák előfordulása nyáron egyáltalán nem váratlan esemény, ebben az esetben kizárólag annak hosszan elnyúló időtartalmát lehet anomáliának nevezni. Hogy mi gyújtotta be a tüzeket? Vanda Cabrinha Pires, a Portugál Tenger- és Légkutató Intézet vezető meteorológusának lapunkhoz eljuttatott válasza szerint országában a tüzek többségét szándékos vagy véletlen emberi tevékenység okozta, ám hozzátette, az így fellobbanó tüzek nem lettek volna ilyen hosszan tartóak és nagy területre kiterjedőek, ha nem lettek volna az erdők eleve szárazak a hosszan tartó hőség miatt. Marc Prohom, a Katalán Meteorológiai Szolgálat Éghajlati Osztályának vezetője ellenben úgy tudja, a tűzfészkek többsége természetes módon alakult ki, azaz, száraz villámok gyújtottak tüzet, amelyek terjedéséhez az erős szelek hozzájárultak. Szerinte a hatóságok tűzoltó-kapacitása sem ekkora méretű tüzekre van méretezve, ami hozzájárulhatott a tüzek elszabadulásához – a 2025-ös nyár alatt volt a valaha mért leghosszabb ideig tartó hőhullám az országban. A több napon át 40 fokot súroló, néha azt át is lépő hőmérsékleteken kiszáradt növényzeten (akár emberi, akár természetes okokból) kipattanó tüzek gyorsan terjedtek, amelyhez a térségben egyáltalán nem szokatlan erős szél is hozzájárult.

Lakatos Mónika kérésünkre kifejtette, hogy a tanulmányok szerint az éghajlatváltozás gyakoribbá tette a a tűzveszélyes időjárási helyzetek kialakulási esélyét, illetve megnövelte azok intenzitását. A korábbi években inkább a Földközi-tenger térségének keleti részén (Görögország, Törökország, Ciprus) kipattanó erdőtüzek időszakának elemzésével már elkészültek a meteorológusok, és megállapították, hogy a téli csapadék mennyisége nagyjából 14 százalékkal csökkent az előző évszázad közepe óta, ami szárazabb nyarakat eredményezett. A térségre jellemző úgynevezett „Etesian” szelek is erősödtek a magasnyomású rendszerek erősödésével együtt – ezek erősségüknél fogva a növényzetet is szárítják, és amennyiben kipattanna egy tűz, annak terjedését is segítik. A számok nyelvére fordítva: a kockázati tényezők változásai összesen 22 százalékkal növelték meg az erdőtüzek időjárási kockázatát. Ezen tényezők (szárazság, forróság, szelesség) változásai miatt a korábban százévente egyszeri gyakoriságú pusztító erdőtüzek kialakulási esélyét most húszévente egyre teszik – 1,3 fokos globális felmelegedés mellett. Modellkísérletek szerint 2,6 fokos felmelegedés esetén a forró-száraz-szeles időszakok kilencszer válnának gyakoribbá. A kutató figyelmeztetésképpen hozzátette: amennyiben a klíma tovább melegszik, egyre több európai ország lesz kénytelen szembenézni a gyakori és erős tüzekkel, amelyek intenzitása egyes helyeken felülmúlhatja az alkalmazkodási képességeket.

Bár Magyarország (még) kimaradt a nyári erdőtüzekből, a klímaváltozás felgyorsulásával hazánk is olyan éghajlati kihívások előtt áll, amelyekre még nincs felkészülve.

Lassan már megszokottá válik, hogy nyáron kiszárad az Alföld – ami hazánk élelmiszerbiztonságát is veszélyezteti –, a Homokhátság egyre inkább elsivatagosodik, és folyóink nyári vízhozama is nagyot esik (ami pedig a paksi atomerőmű működését teheti bizonytalanná). Ám mi lesz a jövőben? Ürge-Vorsatz Diána figyelmeztetett: nem az a kérdés, lesznek-e 50 fokos nyaraink, hanem az, hogy mikor lesznek. A HungaroMet modell-szimulációi kissé árnyalják a képet – a 2071-2100 közötti időszakban is „csak” maximum 48 fokot mutatnak az éghajlati projekciók, úgy, hogy az esetek többségében a 30-hoz közelebbi szám mellett áll majd meg a mutató. Ez nem jelenti azt, hogy ne izzadnánk majd: a másodfokú hőhullámos napok száma (amikor az átlaghőmérséklet legalább három egymást követő napon minimum 25 fok lesz) 16-39 napra növekedhet – ez a szám 1971-2000 között még csak 3 nap volt. A városi hősziget-hatás miatt Budapesten a hőmérsékleti maximumok és a hőhullámos időszakok száma is növekedhet, azaz, a városvezetőknek a jövőben erre is tekintettel kell majd lenni, amikor a tervezőasztal mellett (vagy a közgyűlésben) ülnek. Azt egyre több kutatás támasztja alá, hogy az emberi szervezet nem bírja elviselni az ilyenfokú huzamosabb hőséget; evolúciós őseink az ilyen időszakokat minden bizonnyal a barlangok hűvösében töltötték. Annyi barlang pedig nincsen, amennyi ember él a Földön; nincs hova mindenkinek elmenekülni. Nekünk magunknak kell megoldanunk lakókörnyezetünk hűtését.

Az biztos, hogy ha el akarjuk kerülni a legrosszabbat (ami jelenleg a legvalószínűbb…), akkor az egész emberiségnek változnia kell, változtatnia kell energiafogyasztási szokásain, pont úgy, ahogy egy krónikus beteg embernek is előírja az orvos az életmód-változtatást (feltéve, ha a páciens meg akar gyógyulni). A fosszilis energiahordozókhoz való ragaszkodásunk a végzetünkbe vihet minket, azt pedig egyetlen klímakutató sem gondolja, hogy ne az üvegházhatást okozó gázok lennének a tapasztalt felmelegedés fő okozói. Bár vannak, akik szerint a szén-dioxidnak nincs köze a klímaváltozáshoz, és még többen, akik állítják, hogy mindig is voltak természetes változások (vagy, hogy mit kell meglepődni azon, hogy nyáron meleg van), ám utóbbiak nem veszik figyelembe a jelenlegi változások sebességét, illetve azt, hogy a korábbi változások tömeges kihalásokkal jártak együtt. A tömeges kihalások területén jó úton haladunk ahhoz, hogy a sok kisebb kihalási esemény mellett az emberiség okozza a földi bioszféra hatodik nagy kihalási eseményét, ám érdemesebb picit elidőznünk azzal a felvetéssel, miszerint semmi köze nincs az üvegházhatású gázoknak a felmelegedéshez. Többen, talán honfiúi büszkeségből is, Miskolczi Ferenc klímaelméletére (ami vitatja a széndioxid és a klímaváltozás közötti kapcsolatot) hivatkoznak, ennek azonban nyoma sincs a nemzetközi szakirodalomban. Ennek viszont nem az az oka, hogy minket, magyarokat elnyomnának, sem az, hogy valamilyen fosszilisellenes környezetvédelmi lobbi azt elhallgattatná, hanem, hogy a felvetést 2010-ben egy holland kutató megcáfolta – ám ezt a cáfolatot mintha a hipotézis védelmezői nem vennék figyelembe, vagy nem ismernék. Haszpra László akadémiai doktor, röviden összefoglalva a cáfolatban megjelent képletek mögötti tartalmat, lapunknak kifejtette, hogy Miskolczi egy régi, stabil üvegházhatást feltételező klímamodellt használt, ám a 2000-es években telepített ARGO mérőbólyák (melyek az óceánok felső két kilométerének hőmérsékletét mérik) bebizonyították, hogy az energiaegyensúlyt feltételező modell nem képes a valós viszonyokat leírni. Az IPCC legutóbbi jelentésén több mint 200 szerző dolgozott, 3000 oldalnál is bővebb tanulmányban fejtették ki annak a megállapításnak a tudományos megalapozottságát, miszerint, az ember melegíti a bolygót: semmiféle észszerű tudományos kétség nem maradt efelől.

Minden más esetben egyszerűen csak arra tudunk gondolni, hogy a veszélyt az emberiség azért nem veszi komolyan, mert túlságosan is hozzászoktunk ahhoz, hogy majd a tudomány előrehaladásával valahogy megoldódik a problémánk, és nem akarunk változtatni kényelmes életformánkon – mintha a metaforikus képzelt betegünk egy még fel sem fedezett gyógyszertől várná egészségének javulását, és semmit sem lenne hajlandó tenni a gyógyulás érdekében.

---

Miért kéri a szerző, hogy támogasd?

A szerző egy felmondott tanár, aki sakkoktatásból, versenyszervezésből és támogatásokból él (elsősorban Patreonon, de kérésre MagnetBankos számlaszámot és Revolutos azonosítót is tud adni). Majdnem minden hónapja negatív gazdasági növekedéssel zárul. Nem mindegyik, de majdnem mindegyik, így meg előbb-utóbb elfogy a pénze. Az utóbbi évben azért szerencsére talpon maradt, ám most augusztusban nem nagyon lesz bevétele.

Mekkora támogast kér a szerző?

Szinte semekkorát. Havi 600-800 forintot vagy 1,5-2 eurót. Kéthetente egy gombóc fagyi, vagy havi egy gombóc, ha minőségi. Hetente 3-4 palack a MOHU-nak. Havi fél lángos.

Ez nem jelenti azt, hogy aki tudná támogatni a szerzőt mondjuk havi 5 euróval vagy havi 10 euróval, ne tehetné ezt meg. A szerző saját patreon-felületén 1,5 euróra állította be a legkisebb összegű támogatást, mert ennél alacsonyabbat a Patreon nem enged. 5 euró a magasszintű támogatás és 10 euró a csak-ha-milliomos-vagy-szintű támogatás.

Hogyan tudod támogatni a szerzőt?

Legegyszerűbb támogatási forma, ha feliratkozol erre az oldalra illetve a facebook-oldalra, majd rendszeresen megosztod a neked tetsző cikkeket, amiket a szerző ír, így olyanokhoz is eljuthatnak ezek a cikkek, akik eddig még nem hallottak a szerzőről és nem iratkoztak fel az oldalára. Hátha közöttük lesznek a következő támogatók!

A második legegyszerűbb támogatási forma, ha ennél direktebben meghívsz ismerősöket az oldalakra, tehát aktívan mások figyelmébe ajánlod a szerzőt. De ez még mindig ingyenes!

A pénzbeli támogatásnak három formája van: Patreon-on lehet támogatni a szerzőt, illetve közvetlenül Magyarországról forintban MagnetBankos számlára, külföldről euróban Revolutos számlára. Ezen a linken közvetlenül is lehet nekem utalni:

Lesz fizetős tartalom?

Nem, minden ingyen van továbbra is. Nincs előfizetés és nincs fizetős tartalom (így igazából az államnak sem szabadna áfát szednie be a Patreonos támogatói felkínálások után, hisz minden önkéntes adománynak számít, de a Patreon ezt nem tudja sajnos). A támogatók annyi előnyt élveznek, hogy bizonyos cikkeket megkapnak még megjelenés előtt, illetve velük szemben a szerző nagyfokú hálát érez.

---

Iratkozz fel a hírlevelemre is!