Eredeti megjelenés időpontja: 2025. szeptember 24., helye: facebook

Minthogy Donald nagyapó felemlegette tegnap az ENSZ-ben megtartott bő órás beszédében a globális felmelegedést, mint hoaxot, mint átverést, mint a legnagyobb blöfföt, nem árt pár dolgot tisztázni.

A globális felmelegedés tényszerűen van. Mérhetően van. Ha valakit nem győzne meg a saját szeme világa, mert csak nézne, de nem látna, akkor is higgye el, hogy van, egyszerűen azért, mert le tudjuk mérni. Kivételesen nem is egy felmelegedést ábrázoló képet csatolok, hanem egy olyat, ami azt mutatja, az évek múlásával mennyi amerikai “hisz” a globális klímaváltozásban. Nos, a túlnyomó többség “hisz” benne.

Azért raktam a “hisz”-t idézőjelbe kétszer is, mert nincs szükség hitre ahhoz, hogy valami megtörténjen. Ahogy az alt-rightos Ben Shapiro szokta mondogatni: “a tények nem törődnek az érzéseiddel”, és ahogy egy nála azért nagyobb koponya, Neil deGrasse Tyson mondta: “az a jó a tudományban, hogy az akkor is valós, akár hiszel benne, akár nem.”

Az amerikaiak többsége, nagyjából háromnegyede elfogadja tehát ezt, mint ténykérdést. Csakhát négyből egy az hülye, és pont ők, a hülye kisebbség van hatalmon. (Az európai arány sokkal jobb: 85 százalék fogadja el ezt tényként, azaz, Európában csak minden hatból hülye egy. Magyarországon valahol 80 és 95 százalék közötti ez a szám, a Political Capital tavalyi felmérése szerint mindössze 7 százalék szerint nincs semmi hatása az embernek a klímára.) Azt is érdemes megfigyelni, hogy — noha kivételek természetesen mindig vannak — az idősebb generáció tagjai közül kerülnek ki a legkönnyebben megvezethető, befolyásolható emberek, és bizony ők hiszik el legkevésbé az emberi eredetű klímaváltozás tényét. (Még egyszer: ez csak általában véve igaz, nehogy megint páran kommenteljék, hogy ők az idősebb generációhoz tartoznak, de ők nem így gondolják.) Probléma, hogy azért a politikai és a gazdasági hatalom is az ő kezükben van.

Donald nagyapó azt is felemlegette, hogy régen, az 1920-as és 1930-as években a tudósok még azt mondták, hogy “globális lehűlés” fog jönni, és nem következett be; majd azt mondták, hogy globális felmelegedés lesz, és nem jött be; aztán megint azt mondták, hogy lehűlés jön, és megint nem jött, így most már azt mondják, hogy globális klímaváltozás, és így nem lőhetnek mellé.

A humorosnak szánt megjegyzést el kéne engednünk a fülünk mellett kb. azzal, hogy “jóvan, nagypapi, akkor most vedd be a gyógyszereidet, aztán nézzél nóta tévét”, vagy azzal, hogy a vén alkesz a kocsmában már megint magában motyog, csakhát ezt az Egyesült Államok elnöke mondta el az Egyesült Nemzetek plenáris ülésén. Ám állítom, hogy kb. ezen a szinten vannak a kezdő “klímaszkeptikusok” is, kb. ez az érv szokott előfordulni máskor és máshol is.

Először is, tökéletesen mindegy, hogy mit mondtak a tudósok 1920-ban. Egyébként azt mondták, hogy előbb-utóbb a sok légkörbe engedett széndioxid, mint egy paplan, be fogja borítani az eget, és benntartja majd a hőt. Viszont valóban mondták azt is, kb. bő 50 éve, hogy lehet, hogy egy globális lehűlés fog jönni (értették ezt úgy, hogy a már akkor tapasztalt felmelegedési periódus után). Akkorra ugyanis már egyértelművé lett, hogy a Földön jégkorszakok váltogatják egymást jégmentes időszakokkal. Az 1970-es évek volt az, amikorra elfogadták a kontinensvándorlás-elméletét és a Milankovic-ciklusok jelenlétét is. Kézenfekvőnek tűnt tehát azt elképzelni, hogy hamarosan egy lehűlési ciklus veszi kezdetét, sőt, voltak, akik ebben biztosak voltak, csak abban nem voltak biztosak, hogy mikor fog ez elkezdődni.

Ennek ellenére az 1970-es években a klímaváltozással foglalkozó tanulmányok kb. 10-15 százaléka “jósolta” csak a globális lehűlést. Egy részük pedig pont a felmelegedés következményeként vetette fel a lehűlés lehetőségét (lásd: a Holnapután című filmben is bemutatva a Golf-áramlat összeomlását).

A klímát (és így a klíma változását) természetesen nem csak a Napból érkező energia mennyisége befolyásolja, de ez az elsődleges fontosságú. A Napból érkező energia egyébként egyre nagyobb, de nem éves mércével, nem is évezredes, nem is évmilliós, hanem évtízmilliós, sőt, évszázmilliós mércével mérve. Ez tehát a jelenlegi felmelegedésért nem felelős, ahogy a napfolt-tevékenység sem, mert az ritmikusan ismétlődő hullámzást mutat, egyenes vonalú irányba tehát sosem mutat. Viszont, hogy pontosan mennyi napsugárzás éri el a Földet, azt már a 19-26 ezer éves, 41 ezer éves és 100-400 ezer éves változásokat mutató Milankovic-ciklusok határozzák meg (amik a precesszió, a tengelyferdeség és az excentritás ritmikus változását jelentik). Azaz, pár ezer, sőt, pár száz év, sőt, pár tíz év ezen a téren nem oszt-nem szoroz.

A klímaváltozás másik fontos tényezője a kontinensek és óceánok elhelyezkedése; ezek évmilliós, sőt, évtízmilliós skálán mutatnak olyan változást, ami értelmezhető módon befolyásolná a klímát. Egy példa: Tibet felgyűrűdése egy kvázi harmadik jeges sarkot hozott a földön létre, és egy második déli-sarkot; az 5 kilométeres magasságban leeső csapadék jéggé fagyva rengeteg vizet vont ki a körforgásból. A felgyűrűdő hegységek málásával pedig szén-dioxid kerül ki az atmoszférából. Az ugyanis a második legfontosabb tényező, vagyis, nem önmagában a szén-dioxid, hanem az üvegházhatású gázok megléte. A kontinensvándorlás a tengeri áramlások irányát is meghatározza, ami szintén klímabefolyásoló tényező. Tehát sokszereplős változók befolyásolják a klímát, mindezeket megfejteni nem volt egyszerű feladat, és még most sem értünk a végére; emiatt is van az, hogy a tudósok roppant óvatosan szoktak nyilatkozni.

Az viszont ellenben, hogy a tudósok nem tudják, mit beszélnek, egy teljesen téves értelmezése a tudományos módszernek. Abban az időben voltak olyan hipotézisek, miszerint, akár lehűlés is lehet, amikor még a felvetések ideje volt a klímát illetően, azaz, ezeket a hipotéziseket felállították különböző szakterületű tudósok, majd a különböző más szakterületekről beérkezett mérések és eredmények alapján egyre jobban tisztult a kép, egyre több eredeti hipotézist lehetett elvetni, mígnem mostanra, miközben még mindig sok a tisztázatlan kérdés és a homályos folt, egyértelmű, hogy a felmelegedés tapasztalható, mérhető mértékben elsősorban az ember miatt van, jelenleg csak az a kérdés, hogy mikorra érjük el azt az állapotot, amikorra már az egész visszafordíthatatlanná válik a beinduló pozitív visszacsatolások miatt. Annyit tudunk biztosan, hogy ehhez az időponthoz évről-évre egyre gyorsuló sebességgel közeledünk.

A globális felmelegedés, globális klímaváltozás egyáltalán nem blöff tehát. Azok az országok, amelyeket Donald nagyapó mosolyogva említett, hogy azt mondták róluk, hogy el fognak tűnni, ténylegesen dolgoznak már azon, hogy a lakosságukat kitelepítsék, és a szigeteik óceánok általi elnyelése után is megtarthassák jogi státuszukat. A fosszilisipar vezetői (a republikánusok fő megadonorjai); na, igen, ők tényleg azt szeretnék elérni, hogy az egészet blöffnek lássák az emberek, továbbra is nyakló nélkül használjuk azt az energiát, amelyet ők szállítanak, amellyel ők keresik magukat hülyére, amely a civilizációnk lehetséges pusztulását jelentheti. Mindegy, hogy őszintén hisznek-e abban, amit mondanak, vagy csak irgalmatlanul cinikusak; ők a civilizációnk sírásói.

Az egy másik téma, miszerint Donald nagyapó szerint akik a megbízhatatlan és drága zöldenergiát választják, saját népüket taszajtják a végzetükbe — ez egy másik visszatérő toposza a klímaszkeptikusoknak. Ezzel holnap fogok foglalkozni.

---

Miért kéri a szerző, hogy támogasd?

A szerző egy felmondott tanár, aki sakkoktatásból, versenyszervezésből és támogatásokból él (elsősorban Patreonon, de kérésre MagnetBankos számlaszámot és Revolutos azonosítót is tud adni). Majdnem minden hónapja negatív gazdasági növekedéssel zárul. Nem mindegyik, de majdnem mindegyik, így meg előbb-utóbb elfogy a pénze. Az utóbbi évben azért szerencsére talpon maradt, ám most augusztusban nem nagyon lesz bevétele.

Mekkora támogast kér a szerző?

Szinte semekkorát. Havi 600-800 forintot vagy 1,5-2 eurót. Kéthetente egy gombóc fagyi, vagy havi egy gombóc, ha minőségi. Hetente 3-4 palack a MOHU-nak. Havi fél lángos.

Ez nem jelenti azt, hogy aki tudná támogatni a szerzőt mondjuk havi 5 euróval vagy havi 10 euróval, ne tehetné ezt meg. A szerző saját patreon-felületén 1,5 euróra állította be a legkisebb összegű támogatást, mert ennél alacsonyabbat a Patreon nem enged. 5 euró a magasszintű támogatás és 10 euró a csak-ha-milliomos-vagy-szintű támogatás.

Hogyan tudod támogatni a szerzőt?

Legegyszerűbb támogatási forma, ha feliratkozol erre az oldalra illetve a facebook-oldalra, majd rendszeresen megosztod a neked tetsző cikkeket, amiket a szerző ír, így olyanokhoz is eljuthatnak ezek a cikkek, akik eddig még nem hallottak a szerzőről és nem iratkoztak fel az oldalára. Hátha közöttük lesznek a következő támogatók!

A második legegyszerűbb támogatási forma, ha ennél direktebben meghívsz ismerősöket az oldalakra, tehát aktívan mások figyelmébe ajánlod a szerzőt. De ez még mindig ingyenes!

A pénzbeli támogatásnak három formája van: Patreon-on lehet támogatni a szerzőt, illetve közvetlenül Magyarországról forintban MagnetBankos számlára, külföldről euróban Revolutos számlára.

Lesz fizetős tartalom?

Nem, minden ingyen van továbbra is. Nincs előfizetés és nincs fizetős tartalom (így igazából az államnak sem szabadna áfát szednie be a Patreonos támogatói felkínálások után, hisz minden önkéntes adománynak számít, de a Patreon ezt nem tudja sajnos). A támogatók annyi előnyt élveznek, hogy bizonyos cikkeket megkapnak még megjelenés előtt, illetve velük szemben a szerző nagyfokú hálát érez.

---

Iratkozz fel a hírlevelemre is!