Eredeti megjelenés időpontja: 2024. október 22., helye: facebook

Érdekes kísérletet végeztek az élelmiszerekkel kalóriatartalmával illetve az elhízással foglalkozó tudósok 2000-ben. Az önkéntes jelentkezőket két csoportba sorolták: az egyik csoporttal 450 kalóriányi értékű gumimacit (a jelly bean nem feltétlenül gumimaci, de értitek) etettek, míg a másik csoporttal 450 kalória értékű italt itattak. Azok, akik gumimacit ettek, a nap hátralévő részében kevesebb táplálékot vettek magukhoz (nagyjából pont 450 kalóriaértékűvel kevesebbet), míg azok, akik csak itták a kalóriákat, azoknak a napi kalóriabevitele nem változott.

Ez a kísérlet arra világított rá, hogy minden bizonnyal az emberi szervezet még nem adaptálódott ahhoz, hogy vannak kalóriadús italok is, hiszen az emberi faj története során szinte kizárólag kalóriamentes vizet ittak őseink, illetve, az ő különböző homo genusba tartozó őseik. (A különböző fajta betegek számára készített, szilárd ételt helyettesítő italok más megítélés alá esnek, most az egészséges emberekről van szó.) Egyszerűen a kalóriadús italok (akár a cukrozott energiaitalok, szénsavas üdítők, cukorral vagy tejszínnel itt kávé, tea, a sör, és így tovább) nem váltanak ki telítettség-érzést adó reakciót az emberi szervezetben – annyira nem adaptálódtunk a vízen kívül eső italokhoz, hogy sokaknak még a laktáz enzim is hiányzik a szervezetéből, nem képesek az állati eredetű tejet lebontani. Az alábbi térképen megfigyelhető, hogy a laktáz-enzim a népesség hány százalékában található meg, és bizony semmi meglepetés, ezzel az enzimmel azon népekből valók bírnak elsősorban, amely népekre jellemző volt már a pretörténelmi koroktól kezdve a tejadó állatok (marha, kecske, ló) tartása.

Na de melyek a legrégebb óta fogyasztott italok az emberiség történetében? Aki a sörre, borra, tejre gondolt, az felírhat magának +1 IQ-pontot, mert bizony ezek voltak. Mai napig vita tárgya, hogy vajon a sört vagy a tejet isszok régebben, a bor harmadik helye nem kétséges, a tea pedig a negyedik helyen van. Minden másfajta ital alig pár száz éves – vagy a latte avocado illetve sütőtökös kávé esetében a fogyasztás szokása alig pár éves!

A különböző gyümölcsitalok (mint pl. almalé, narancslé) nincsenek száz évesek, mert bár igaz, hogy a nedvdús gyümölcsöket az emberek és az emberek elődei évmilliók óta ették, de csak ették, nem pedig itták. Az első gyümölcs-alapú ital a középkori limonádé volt, amit rendszeresen fogyasztottak, viszont csak a XIX. században dolgozták ki azt az eljárást, amivel a gyümölcslevek fermentációját (alkoholos itallá való átalakulását) meg tudták akadályozni és a gyümölcslevet frissen tudták tartani. Gondoljunk bele a mustba: mire az leülepedik, már elkezd forrni, egy-két napon belül már érezhetően kezd alkoholos lenni. A különböző gyümölcsökből készült szörpök (ez egy, a szörpöl igéből elvonással megalkotott nyelvújításkori főnév, mely kezdetben csak a gyümölcslével ízesített szirupokra vonatkozott) története pedig a XX. században kezdődik, bár már az ókorban is édesítettek, elsősorban szőlőből, szörpszerű gyümölcskoncentrátumokat, bár ezeket nem kizárólag fogyasztásra, hanem élelmiszer-tartósításra is használták (azaz, a gyümölcssziruppal zárták le az agyagedényekben tárolt ételeiket-italaikat, pont, ahogy a rómaiak olívaolajjal zárták le egy-egy borosedény tetejét; az olaj a felszínen maradt, megakadályozva a bor megromlását, majd az edények felnyitásakor kenyérrel „kikanalazták” az olajat a bor fölül).

Mi a helyzet a kávéval? Nos, ahhoz előbb fel kellett fedezni a kávét. Ez nagyjából 600 éve történt, a mai Jemen területén nőtt az a kávécserje, ami a kávébabot adta (bár egy legenda szerint egy IX. századi kecskepásztor fedezte fel az italt, aki megfigyelte, hogy a kecskéi a bogyók fogyasztása után nagyon energikussá válnak). Aztán a kávéültetvények elterjedtek az egész világon a fehér emberek gyarmatosításával egyidejűleg. Ismert történet a kávéról, hogy annak idején az alkoholt nem fogyasztó muzulmánok itták elsősorban (innét a kávé magyar neve először törökleves illetve feketeleves volt; a török kávé azaz annak elkészítési és szervírozási módja 2013 óta az UNESCO szellmi világörökség része), és emiatt a borívó magyaroknak a kávé nem volt szimpatikus; ám aztán a reformkortól kezdődően a magyarok is megkedvelték ezt italt, és egészen a kommunista államosításig a budapesti kávéházi kultúra világszínvonalúvá lett. Az pedig egy másik ismert történet, hogy a kávét, mint az ördög italát hitbuzgó keresztény papok be akarták tiltatni, ám végül VIII. Kelemen pápa, aki az italt kimondottan kedvelte, azt mondta róla, hogy az ilyen finom ital nem lehet az ördög alkotása, és ha papjai mégis nagyon ördöginek tartják, előbb kereszteljék meg, és aztán fogyasszanak belőle. A magyar irodalomban is szerepel a fekete kávé, és az is meg indokolja a „hátra van még a fekete leves!” mondásunkat is: Arany János Török Bálint című balladájában szerepelnek ezek a sorok: „Hosszas ebéd a török szultáné, / Hátra van még a fekete kávé; / Török Bálint tétova tekintget: / »Körülfogott a jancsár bennünket!«”

A csatolt képen a laktóz-tolerancia százalékos értéke a világban (mínusz az Amerikák): jól megfigyelhető, hogy ahol tejet adó állatokat tartottak, az érték magasabb.

---

Miért kéri a szerző, hogy támogasd?

A szerző egy felmondott tanár, aki sakkoktatásból, versenyszervezésből és támogatásokból él (elsősorban Patreonon, de kérésre MagnetBankos számlaszámot és Revolutos azonosítót is tud adni). Majdnem minden hónapja negatív gazdasági növekedéssel zárul. Nem mindegyik, de majdnem mindegyik, így meg előbb-utóbb elfogy a pénze. Az utóbbi évben azért szerencsére talpon maradt, ám most augusztusban nem nagyon lesz bevétele.

Mekkora támogast kér a szerző?

Szinte semekkorát. Havi 600-800 forintot vagy 1,5-2 eurót. Kéthetente egy gombóc fagyi, vagy havi egy gombóc, ha minőségi. Hetente 3-4 palack a MOHU-nak. Havi fél lángos.

Ez nem jelenti azt, hogy aki tudná támogatni a szerzőt mondjuk havi 5 euróval vagy havi 10 euróval, ne tehetné ezt meg. A szerző saját patreon-felületén 1,5 euróra állította be a legkisebb összegű támogatást, mert ennél alacsonyabbat a Patreon nem enged. 5 euró a magasszintű támogatás és 10 euró a csak-ha-milliomos-vagy-szintű támogatás.

Hogyan tudod támogatni a szerzőt?

Legegyszerűbb támogatási forma, ha feliratkozol erre az oldalra illetve a facebook-oldalra, majd rendszeresen megosztod a neked tetsző cikkeket, amiket a szerző ír, így olyanokhoz is eljuthatnak ezek a cikkek, akik eddig még nem hallottak a szerzőről és nem iratkoztak fel az oldalára. Hátha közöttük lesznek a következő támogatók!

A második legegyszerűbb támogatási forma, ha ennél direktebben meghívsz ismerősöket az oldalakra, tehát aktívan mások figyelmébe ajánlod a szerzőt. De ez még mindig ingyenes!

A pénzbeli támogatásnak három formája van: Patreon-on lehet támogatni a szerzőt, illetve közvetlenül Magyarországról forintban MagnetBankos számlára, külföldről euróban Revolutos számlára.

Lesz fizetős tartalom?

Nem, minden ingyen van továbbra is. Nincs előfizetés és nincs fizetős tartalom (így igazából az államnak sem szabadna áfát szednie be a Patreonos támogatói felkínálások után, hisz minden önkéntes adománynak számít, de a Patreon ezt nem tudja sajnos). A támogatók annyi előnyt élveznek, hogy bizonyos cikkeket megkapnak még megjelenés előtt, illetve velük szemben a szerző nagyfokú hálát érez.

---

Iratkozz fel a hírlevelemre is!