Eredeti megjelenés időpontja: 2025. július 30., helye: hang.hu

Az Arizonai Egyetem vezetésével nemzetközi kutatócsoport a szárazföldi édesvízkészlet eloszlását vizsgálta a NASA egy, a földi gravitációs kilengéseket regisztráló, két évtizeden keresztül adatokat gyűjtő és feldolgozó programja segítségével. (A gravitációs ingadozások utalhatnak a a talajban, illetve a kőzetek között meglévő vízkészletre.) A vizsgálatuk kimutatta, hogy a szárazföldi vízkészlet jelentős veszteségeket szenvedett az elmúlt két évtizedben, olyan mértékben, hogy az már a grönlandi és antarktiszi jég olvadásának vízszint-emelő hatásánál is nagyobb mértékben járul hozzá az óceánok vízszintjének növekedéséhez – az édesvíz ugyanis nem „tűnik el”, mint víz, hanem párolgásból és az emberi kitermelésből és felhasználásból következő vízveszteség következtében előbb az atmoszférába kerül vízpáraként, majd onnét kicsapódik (sokszor halálos villámárvizeket okozva), végül az óceánokba-tengerekbe kerül – immár sós vízként, amely megnehezíti vagy akár lehetetlenné is teszi bizonyos városokban az édesvízhez való hozzáférést.

Mind az édesvízkészletek párolgása (illetve a jég fogságából kiolvadásra, mint a grönlandi és antarktiszi, kilométeres vastagságú jéghegyeken kívül a szibériai permafroszt és a hegyek hósapkái esetében is), mind az emberi túlfogyasztás elsődleges okozója a globális felmelegedésből bekövetkező hőmérséklet-emelkedés – nagyobb hőmérsékleten több vizet fogyasztunk, többet locsoljuk akár a kiskerteket, akár használunk fel öntözésre a mezőgazdaságban. Minél nagyobb a hőség, annál több vizet használ fel az emberiség – és annál mélyebbről kell azt kinyernie, azzal tovább gyorsítva a szárazföldek kiszáradását. (A vízkivételben szerepet játszik még az ipari tevékenység – elég, ha a magyarországi akkumulátor-gyárakra gondolunk, amelyek elképesztő mennyiségű édesvizet használnak fel.)

A kutatók szerint elsősorban az északi félteke érintett a „kontinentális kiszáradásban” – ami nem meglepő, hiszen az emberi népesség nagy része is az északi féltekén található. A kiszáradást jól szemlélteti, hogy évente 850 ezer négyzetkilométer, azaz tíz magyarországnyi nagyságú a vízveszteséggel érintett régió. A tanulmány megállapítása szerint „megdöbbentő”, hogy 2002 óta az emberiség háromnegyedét magában foglaló 101 országban mutatható ki édesvíz-veszteség. (Lapunk többször is foglalkozott korábban a magyarországi helyzettel, lásd: Elsivatagosodás: ha Magyarország egy kád, itt az ideje megkeresni a dugót vagy Rengeteg víz van, csak nincsen víz című cikkeinket.)

A tanulmány egyik vezető szerzője, Hriskikesh A. Chandanpurkar szerint „a gleccserek és a mélyen lévő talajvíz az emberiség egyfajta letéti alapjai, amelyekhez csak szükség idején, például elhúzódó aszály idején szabadna hozzányúlni, ehhez képest magától értetődőnek vesszük azok meglétét és használjuk azt a mindennapos céljainkra.” Hozzátette, hogy az emberek a csapadékos időkben sem tudják feltölteni vízkészleteiket, és ezáltal „egy küszöbön álló édesvízi csődhöz” közelítünk.

Dedák Dalma, a WWF környezetpolitikai szakértője saját közösségi oldalán a hírt úgy kommentálta, hogy a Föld vízkészletének 96,5 százaléka az óceánokban és tengerekben található sós víz, míg a folyókban és tavakban található (azaz emberi fogyasztásra és felhasználásra könnyen hozzáférhető) édesvíz bolygónk vízkészletének mindössze 0,007 százaléka, mi pedig ezt könnyedén elherdáljuk-elszennyezzük. Az édesvízkészlet legnagyobbrészt tehát a gleccserekben illetve a sarkokon (1,74 százalék), valamint a felszín alatt (0,76 százalék) található, felhívva a figyelmet arra, hogy külön „talajvíz” és „rétegvíz” a nemzetközi szakirodalomban nem létezik, a közoktatásban (és a jogszabályokban…) leírt „vízzáró réteg” egyszerűen nem létezik, a talajvíz és a rétegvíz közösen felszín alatti víznek számít, mert közöttük az agyagos réteg is csak lassítani tudja az átjárást: minden víz előbb-utóbb kapcsolatba kerül egymással, a felszín alatti vízáramlás összefüggő rendszert alkot, így a „talajvíz” szennyezése az összes felszín alatti vizet érinti.

A tanulmány nem szűkölködik riasztó előrejelzésekben: a Science Advances folyóiratban megjelent írás szerint nem lehetetlen, hogy „mega-aszályokat” tapasztaljunk meg a vízveszteség miatt a közeljövőben, hozzátéve, hogy a kutatásuknak „bolygószinten is ébresztőnek” kellene lennie a politikai döntéshozók számára, mivel a talajvizek túlzott felhasználásának következményei „világszerte veszélyeztethetik emberek milliárdjainak élelmezés- és vízellátását”.

---

Miért kéri a szerző, hogy támogasd?

A szerző egy felmondott tanár, aki sakkoktatásból, versenyszervezésből és támogatásokból él (elsősorban Patreonon, de kérésre MagnetBankos számlaszámot és Revolutos azonosítót is tud adni). Majdnem minden hónapja negatív gazdasági növekedéssel zárul. Nem mindegyik, de majdnem mindegyik, így meg előbb-utóbb elfogy a pénze. Az utóbbi évben azért szerencsére talpon maradt, ám most augusztusban nem nagyon lesz bevétele.

Mekkora támogast kér a szerző?

Szinte semekkorát. Havi 600-800 forintot vagy 1,5-2 eurót. Kéthetente egy gombóc fagyi, vagy havi egy gombóc, ha minőségi. Hetente 3-4 palack a MOHU-nak. Havi fél lángos.

Ez nem jelenti azt, hogy aki tudná támogatni a szerzőt mondjuk havi 5 euróval vagy havi 10 euróval, ne tehetné ezt meg. A szerző saját patreon-felületén 1,5 euróra állította be a legkisebb összegű támogatást, mert ennél alacsonyabbat a Patreon nem enged. 5 euró a magasszintű támogatás és 10 euró a csak-ha-milliomos-vagy-szintű támogatás.

Hogyan tudod támogatni a szerzőt?

Legegyszerűbb támogatási forma, ha feliratkozol erre az oldalra illetve a facebook-oldalra, majd rendszeresen megosztod a neked tetsző cikkeket, amiket a szerző ír, így olyanokhoz is eljuthatnak ezek a cikkek, akik eddig még nem hallottak a szerzőről és nem iratkoztak fel az oldalára. Hátha közöttük lesznek a következő támogatók!

A második legegyszerűbb támogatási forma, ha ennél direktebben meghívsz ismerősöket az oldalakra, tehát aktívan mások figyelmébe ajánlod a szerzőt. De ez még mindig ingyenes!

A pénzbeli támogatásnak három formája van: Patreon-on lehet támogatni a szerzőt, illetve közvetlenül Magyarországról forintban MagnetBankos számlára, külföldről euróban Revolutos számlára.

Lesz fizetős tartalom?

Nem, minden ingyen van továbbra is. Nincs előfizetés és nincs fizetős tartalom (így igazából az államnak sem szabadna áfát szednie be a Patreonos támogatói felkínálások után, hisz minden önkéntes adománynak számít, de a Patreon ezt nem tudja sajnos). A támogatók annyi előnyt élveznek, hogy bizonyos cikkeket megkapnak még megjelenés előtt, illetve velük szemben a szerző nagyfokú hálát érez.

---

Iratkozz fel a hírlevelemre is!