-
Frank Drake, az idegen civilizációk kutatója
Olvass tovább: Frank Drake, az idegen civilizációk kutatójaSzeptember 2-án kaliforniai otthonában, 92 évesen elhunyt Frank Drake, aki rádiócsillagászként és asztrofizikusként elévülhetetlen érdemeket szerzett az idegen élet utáni kutatásban. Felfedezéseket tett a Jupiter magnetoszférájáról, az elsők között mérte meg a Vénusz felszíni hőmérsékletét és felvetette, hogy a kapott magas érték az elszabaduló üvegházhatás folyamánya. Hozzájárult a Pioneer- és a Voyager-űrszondák tervezéséhez is, később pedig a SETI-program támogatója lett.…
-
A mesterséges intelligencia kifejlesztése után csak pár száz éve marad a civilizációnak?
Olvass tovább: A mesterséges intelligencia kifejlesztése után csak pár száz éve marad a civilizációnak?Új felvetéssel élt a Fermi-paradoxon megoldására egy angol asztrofizikus. Szerinte köze van hozzá a mesterséges intelligencia kifejlesztésének. A háromtest-probléma című Netflix-sorozattal ismét a közérdeklődés előterébe került a Fermi-sejtés problématikája. Az Enrico Fermi által megfogalmazott sejtésnek nincs megoldása, mindössze megoldási kísérletei vannak: maga a kérdésfelvetés úgy szól, hogy amennyiben tele van az univerzum csillagokkal, a csillagrendszerek bolygókkal, a bolygók élettel, akkor hol vannak…
-
Idegen világok
Olvass tovább: Idegen világokChristian Huygens 1655-ben megdöbbenve fedezte fel, hogy a Szaturnusz bolygónak gyűrűi vannak. (Mint tudjuk, a Jupiter négy legnagyobb holdját is — melyeket akkor még bolygónak hívtak — felfedező Galileo Galilei 1610-ben már azt mondta a gázóriásról, hogy olyan, mintha fülei lennének.) Minthogy ő akart az első lenni, aki ezt a szenzációs felfedezést publikálja, viszont nem voltak még elég erősek a…
-
A nyári napforduló avagy miért nyáron van nyár?
Olvass tovább: A nyári napforduló avagy miért nyáron van nyár?Talán mindenki tudja, aki végzett mondjuk öt, vagy inkább hat osztályt (úgy, hogy nem kegyelemkettessel rugdosták át a magasabb évfolyamra), hogy az év során van két napéjegyenlőség és két napforduló. A napéjegyenlőségek napján 12 óra sötétség és 12 óra világosság van, a napfordulókon pedig a leghosszabb vagy a sötét, vagy a világos órák száma.
-
Lehet, hogy egy „űrállatkertben” élünk, ahol az idegenek megfigyelnek minket?
Olvass tovább: Lehet, hogy egy „űrállatkertben” élünk, ahol az idegenek megfigyelnek minket?Hol van mindenki más? – hangzik Enrico Fermi olasz-amerikai csillagász híres kérdése, arra utalva, hogy bár csak a galaxisunkban akár milliószámra is lehetnének idegen civilizációk (lásd erről a Drake-egyenlet megoldásait), mindezidáig még nem jutottunk egyik nyomára sem. Ezt nevezik Fermi-paradoxonnak. Nem arra kell gondolni, hogy miért nem látogattak eddig meg minket (legalábbis, bizonyítható módon – többen vélelmezik ugyanis, hogy az idegenek…
-
Öt elem, amely bolygó nevét viseli
Olvass tovább: Öt elem, amely bolygó nevét viseliNem sokkal ezelőtt megvettem, majd rá pár napra ki is olvastam Randall Munroe jópofa könyvét, a Mi lenne, ha? 2. címet viselő cikkgyűjteményt. Munroe a NASA munkatársa volt korábban, azt az állását feladva lett az xkcd képregénysorozat rajzolója és a What if…? című tudományos oldal szerkesztője (vigyázat: ez nem azonos a Marvel animációs sorozatával!). Az oldalra bárki beküldhet bármilyen abszurd kérdést, melyek megvalósítása általában tömegkatasztrófát okozna…
-
Nyelvtanleckék 497. – Mi alapján tudjuk a nyelvekről megállapítani, hogy melyik nyelvcsaládba tartoznak?
Olvass tovább: Nyelvtanleckék 497. – Mi alapján tudjuk a nyelvekről megállapítani, hogy melyik nyelvcsaládba tartoznak?Túlzás nélkül állíthatom, hogy a nyelvészet egyik legérdekesebb, egyúttal legnehezebb kérdéseinek egyike az, hogy hogyan lehet egy nyelvről megállapítani, hogy melyik nyelvcsaládba tartozik. Túlzás nélkül állítható, hogy ennek a kérdésnek a feltevése hozta létre az önálló nyelvtudományt, azzal, hogy a nyelvfilozófiából kivált az összehasonlító nyelvészet, majd a történeti nyelvészet, és állapodott meg az összehasonlító-történeti nyelvészetben; amely tudományterület vizsgálódási fókusza nem…
-
Nyelvtanleckék 498. – Hogyan jön létre egy nyelv, hogy jöttek létre a nyelvcsaládok?
Olvass tovább: Nyelvtanleckék 498. – Hogyan jön létre egy nyelv, hogy jöttek létre a nyelvcsaládok?A következő, 499-ik leckében megállapítottuk, hogy a világon létező nyelvek száma minimum 5000-re tehető, de ennek másfélszerese, talán kétszerese sem kizárt, ugyanis nehéz meghatározni pontosan a nyelvek számát – ahogy a természetben a növény- vagy állatfajok számát sem tudjuk pontosan megmondani. Persze nyelvből lényegesen sokkal kevesebb van, több nagyságrendnyivel kevesebb, ám a fajok evolúciója és a nyelvek evolúciója hasonló elvek…
-
Nyelvtanleckék 499. – A nyelvek nyomában – Hány nyelvet beszélhetnek a világon?
Olvass tovább: Nyelvtanleckék 499. – A nyelvek nyomában – Hány nyelvet beszélhetnek a világon?Az emberek által beszélt nyelvek száma csak megbecsülhető, nem felmérhető. Nagyjából 6000-re teszik most a nyelvek számát, melyet a nagyjából 8,1 milliárd ember beszél. Korábban jóval kevesebb nyelvről volt szó: 1000, majd 2000, 3000, 4000, és végül 5000 nyelvet ismertek el a nyelvészek önálló nyelvnek; újabban már 7000-es becslést is hallottam (az Ethnologue 7138 nyelvet tart nyilván, a Glottolog pedig…
-
Nyelvtanleckék 500. – Miért nyelvtanleckék, és mi köze ezeknek a matekleckékhez?
Olvass tovább: Nyelvtanleckék 500. – Miért nyelvtanleckék, és mi köze ezeknek a matekleckékhez?Milyen nyelvtanleckéket fogok írni? Mindenképpen olyanokat, amelyek szerintem érdekesek. A grammatika nem érdekes, inkább a grammatikatörténet vagy helyesírástörténet, nem lesz itt sem a kötőmód kitárgyalva, sem az igei igenév, sem az alárendelő és hozzárendelő mondatok viszonya, mert ezek pontosan ugyanúgy hülyeségek egy átlagember számára, mint ahogy hülyeség az átlagember számára azt tudni, hogy vannak imaginárius számok, vagy, hogy vannak ikerprímek.…
-
Időszámítási rendszerekről
Olvass tovább: Időszámítási rendszerekrőlVéget ért az olimpia, de nem szabad csüggednünk: négy év múlva megint lesz. Az ókorban a négyéves ciklus neve olimpiász volt, a győztesek nevét rendszeresen feljegyezték. Ez lett később minden polgári időszámítás alapja (a zsidó, muzulmán, kínai, ortodox naptárak természetesen mások, mint tudjuk), a keresztény időszámításból “polgárosult” azaz nem-keresztény országokban is elterjedt időszámításunk szerint ugye most 2024-et írunk. Ez az…
-
Elsüllyedt világok I. – a mítoszok
Olvass tovább: Elsüllyedt világok I. – a mítoszokHallottatok már Hy-Brazil szigetéről? Mitikus sziget északnyugatra Írország partjaitól. A legenda szerint a szigetet rendkívül sűrű köd védi, annyira sűrű, hogy a szárazföld lakói hétévente csak egyszer láthatják meg, de megközelíteni még ekkor sem tudják (aki megpróbálja, belevész a habok azaz a hullámok közé). A középkori térképek még jelölték, sőt, nem csak jelölték, de a sziget varázs-bűvöletét, saját állítása szerint…
-
Kiűzetés a Paradicsomból IX. rész – a legújabb kor
Olvass tovább: Kiűzetés a Paradicsomból IX. rész – a legújabb korVelencével hagytam abba, bár szólhattam volna még a spanyol erdőirtásról, amelyet a spanyol király rendelt el a reconquista után, hogy a merinói juhoknak nagyobb legelők álljanak rendelkezésre. (Attenborough ugyanis ezzel is foglalkozik.) Viszont ideje lezárnom a sorozatot. A cikkben később bemutatnék egy pár képet az erdőségek állapotáról, ugyanis – talán kiderült – fixa ideám az, hogy minél több a természetes…
-
Kiűzetés a Paradicsomból VIII. rész – Velence
Olvass tovább: Kiűzetés a Paradicsomból VIII. rész – VelenceLegutóbb a keresztes háborúkig és az iszlám visszahódításig jutottam el. A hanyatlástörténetnek pedig még mindig nincs vége! A reneszánsz hajnalán a Mediterráneum még mindig elég sok helyen jól lakható és bőséges. Vessünk vigyázó szemünket az első köztársaságra, Velencére! Átadom a szót Attenborough-nak: „A tizenötödik század közepére, a keresztes hadjáratok befejeződése után a Földközi-tenger térségében Velence lett a legnagyobb keresztény tengeri…
-
Kiűzetés a Paradicsomból VII. rész – Róma után
Olvass tovább: Kiűzetés a Paradicsomból VII. rész – Róma utánA késő-antikvitásban az egész Mediterraneum lélegzethez jutott a Római Birodalom részleges bukását követően, ahogy valószínűleg a mi esetleges bukásunk után is lélegzethez fog jutni (amúgy milyen ironikus: az egész európai középkort a Római Birodalom részleges bukásától a Római Birodalom teljes bukásáig számítjuk). A Birodalom hatalmas hadsereget tartott fenn; régészeti leletek bizonyítják, hogy az összes légióra vonatkozóan egységes hadifelszerelést több különböző…
-
Kiűzetés a Paradicsomból VI. rész — az ókori Róma
Olvass tovább: Kiűzetés a Paradicsomból VI. rész — az ókori RómaOtt hagytuk abba az ötödik rész végén, hogy Észak-Afrika elsivatagosodása mai napig tart, mivel, bár az ókorban Észak-Afrika volt a Római Birodalom leggazdagabb provinciája, ám a gazdagság túlnépesedést, túlterjeszkedést és mindkettő okból a fák kivágását is jelentette; az pedig utat nyitott a minden valószínűség szerint amúgy is szárazabbra forduló klíma miatti elsivatagosodásnak. A terjeszkedő Szahara betemette az egykori ókori városokat,…
-
Kiűzetés a Paradicsomból V. rész — Egyiptom és Észak-Afrika az ókorban
Olvass tovább: Kiűzetés a Paradicsomból V. rész — Egyiptom és Észak-Afrika az ókorbanA Nílus földünk leghosszabb (vagy második leghosszabb) folyója, sőt, az ókorban még szélesebb is volt a medre (az Asszuáni-gát megépítésével kissé szűkebbre szabódott a folyása). Forrása mai napig némiképp bizonytalan, az ókorban, illetve az ókort közvetlenül megelőző neolitikus időkben sem ismerték vizének eredetét az itt letelepedő, növénytermelésre és állattartásra átálló gyűjtögetők és vadászok. Így aztán azt sem tudták mire vélni,…
-
Kiűzetés a Paradicsomból III-IV. rész
Olvass tovább: Kiűzetés a Paradicsomból III-IV. részA Messinai sókrízis vége egyúttal a pliocén kor kezdete is. A pliocén földtörténeti kor idején magasabb volt az átlagos hőmérséklet (miközben az atmoszférában a szén-dioxid szintje a maihoz hasonló volt, ami azt is mutathatja, hogy James Hansennek igaza lehet, a preindusztriális szinthez képesti 3 fokos felmelegedés már bele lehet táplálva a rendszerbe, bár Hansen felvetése a többi tudós által nem…
-
Ez a tél kicsit korán ért véget (még nincs kész, folyamatosan lehet olvasni, ahogy haladok vele)
Olvass tovább: Ez a tél kicsit korán ért véget (még nincs kész, folyamatosan lehet olvasni, ahogy haladok vele)Holnap azaz 2025. január 7-én napközben 11 fok lehet Budapesten, ám az ország délnyugati részén akár a 15 fokot is elérheti a hőmérséklet, olvasom. Január elején. A tél közepén. Már a hóvirágok is nyílnak. Na most ezek után azt hiszem, felesleges azon filozofálnunk, hogy van-e globális felmelegedés, én azt hiszem, hogy ez annyiszor lett bizonyítva, mérésekkel is és személyes tapasztalás…
-
Idén augusztus elsejével elhasználtuk a Föld megújuló éves erőforrásait
Olvass tovább: Idén augusztus elsejével elhasználtuk a Föld megújuló éves erőforrásaitA Globális Lábnyom Hálózat (Global Footprint Network) számításai szerint idén augusztus elsején használtuk el a Föld megújuló éves erőforrásait. Ezt a napot szokás „Földi Túllövés Napjának” (Earth Overshoot Day) nevezni, mivel innentől kezdve nem az évről-évre megújuló erőforrásokat használjuk el, hanem bolygónk végtelennek tűnő tartalékait éljük fel. Ezek a természeti erőforrások (közéjük tartozik a tiszta levegő is!) évről-évre meg tudnak…
